A nyomtatvány a korabeli Magyarországról szóló ismeretek összefoglalását kísérelte meg. Megyénként írja le a természeti és gazdasági jellegzetességeket, a területen található hegyeket, folyókat, terményeket, a megyében lévő városokat, mezővárosokat. Megadja a megyében lakó nemzetiségeket, a házak és a lakosok számát. Ezt követően ismerteti a terület nevezetességeit, a zsidó és a magyar szempontból fontosakat is. Olvashatunk a pozsonyi és a bonyhádi jesivákról, a budai egyetemi nyomdáról – ahol ezt a táblát is nyomtatták! – valamint az óbudai zsinagógáról és mikvéről. Esztergomnál megemlíti, hogy ott született István király, Székesfehérvárnál hogy évszázadokon keresztül a koronázó város volt.
A tábla jobb szélén a magyar történelem összefoglalása olvasható, a rómaiak korától I. Ferencig. A táblán követett közigazgatási beosztás alapján feltételezhető, hogy a pesti Király utcában élő Brill ismerhette Lipszky János 1808-ban latinul megjelent országleírását, s ennek adaptációjaként készítette el saját művét. Levéltárunk példányát Brill fia küldte az Ezredéves Kiállítás rendezőinek 1896-ban, akik ki ugyan nem állították, de a pesti hitközség levéltárában megőrizték.
A Schey Fülöp (ma Zrínyi) utca 8. szám alatti gettóból kiköltöztetett zsidók csoportja csendőrkísérettel indul a vasútállomás felé, ahonnan a szombathelyi gyűjtőtáborba szállították, majd Auschwitzba deportálták őket. A gettó palánkja előtt a nehezebb holmikat szállító teherautó állt.
Kép előfordulása más archívumban: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár, ltsz:14700, kisfilm
Eredeti ltsz: 4951/1
Repro:65.649; 65.648
