Browse Items · MILEV

Chaim Nahman Bialik portréja Portait of Chaim Nahman Bialik

Chaim Weizman

Tags Portré / Portrait, Provenienciája ismeretlen

Szék alakú hanukai menóra

Nyolc darab külön álló szék alakú mécsestartó.
I. világháború körül készült, lengyel munka.

Hermann Junkers képén hanukai családi jelenetet ábrázolt. Aprólékosan megjelentette mindazt, ami a zsidó vallási szokásokban a hanukához köthető. A kép bal szélén látjuk a hanukai lángok meggyújtását: a két gyerek imakönyvet tartva mondja az áldást a lángokra. Az ábrázolás követi a vallási előírást, mely a csoda hirdetését írja elő, ezért az ablakba helyezett gyertyatartó. A többi családtag társasájátékokat, szerencsejátékokat játszik, ami az askenáz zsidó közösségekben csak hanukakor volt megengedett.
A szereplők ruházata, a szoba berendezése a biedermeier kor idealista felfogását tükrözi, a zsidó közösségek számára kívánatosnak tartott akkulturációs mintákat.
Junkers képe a zsidó emancipációs törekvéseket vizuális kifejezése. A nagy példányszámban megjelenített jó minőségű képeslapokkal ezt az üzenetet a lehető legszélesebb körben közvetítette.

Chanukai ünnepség (Nica a képen)

Chanukai ünnepség, Nica a képen

Gyűjtőpersely

A zsidó közösségekben alapvető érték az önkéntes jótékonyság és a jótékony célú adomány, a cedaka. Az emancipáció előtti korszakban, a hátrányos jogi helyzetben lévő közösségekben a különféle jótékonysági egyletek biztosították a zsidó közösségek szegényebb, társadalmilag hátrányos helyzetű tagjainak ellátását. A kiterjedt szociális hálónak mindenki részese: aki megteheti, adományokkal támogathatja a segítő egyletek munkáját, aki rászorult, az pedig ezek segítségével kerülhet olyan helyzetbe, hogy adományozhasson.
Az egyik legfontosabb parancsolat a „szaporodjál és sokasodjál”, ezért a házasságok elősegítése elsődleges fontosságú. A szegény lányok méltó kelengyéhez juttatása olyan magasabb célnak minősült már az ókorban is – a foglyok kiváltásához hasonlóan – amiért még a judaizmus legszentebbjét, tóratekercset is el szabad adni.
Magyarországon a 19. század közepén engedélyezték hivatalosan, hogy zsidók letelepedjenek és ingatlant bírhassanak a városokban. A modern nagyvárosi életforma kialakulása új társadalmi problémákat teremtett, melyekre a régi hagyományok adaptálásával új válaszok születtek. Ekkoriban alakultak a zsidó nőegyletek, olyan helyzetek orvoslására, melyek szinte ismeretlenek voltak a tradicionális közösségekben. A nagyvárosokba fiatal emberek, fiatal családok költöztek, anélkül a népes családi háttér nélkül, ami a falusi vagy kisvárosi életben még jellemző volt. Ha ilyen viszonyok között egy nő egyedül maradt, magának kellett a megélhetését biztosítania, gyermekeit felnevelnie. A nőegyletek tevékenységi körét az ilyen gondok alakították: ekkoriban alakultak a zsidó leányárvaházak, az özvegy nők otthonai és a női foglalkoztató műhelyek.
A család és anyagi háttér nélküli lányokat a nőegylet adta férjhez, ők adták az önálló háztartás felállítását biztosító kelengyét is. Az anyagi alapok megteremtésében bárki szerepet vállalhatott, a adományok összege többnyire szerény volt, viszont szinte mindenki részt vehetett benne.
A budai zsidó nőegylet ezüst adománygyűjtő perselyét a felirata szerint a szegény arák kiházasítására gyűjtő perselynek használták.
Feliratai:
A BUDAI IZR. HITKÖZSÉG
Adományok szegény arák támogatására
הכנסת כלה
Dr. Szabolcsi J. elnöksége alatt
1910

Tags Nők / Women