Browse Items (54 total)
-
Strelisky Dávid
Családi kettősportré: felesége arcképét lásd:
Strelisky főkántor feleségeTags parasa -
Das israelitische Bethhaus in Pesth, entworfen von dem Architecten L. Förster
A Dohány utcai zsinagógáról készített színezett litográfia Karl Schumann rajza után Ludwig Förster műintézetében készült, feltehetően 1857 körül. A pesti hitközség elöljárósága 1850. december 15-én határozta el, hogy a Dohány utcai telken reprezentatív, fényes kultusztemplomot épít. Több építészt felkértek a tervezésre, végül hosszú huzavona után a bécsi tempelgasse-i zsinagóga építőjét, Ludwig Förstert bízták meg a tervezéssel. Az építész és a zsidó hitközség közötti elszámolási viták nyomán Förster 1857. november 15-én felmondta az együttműködést – ezért a zsinagógát már Feszl Frigyes közreműködésével fejezték be. Mivel a metszet rajzolója, Schumann Förster helyettese volt, a lap pedig Förster bécsi intézetében készült, valószínűsíthető, hogy még a felmondás előtt, 1857-ben készült.
A Dohány utcai zsinagóga felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. -
-
Vezeklési tábla
"E táblán van egy ima, amelyet a chevra kadisa megrágalmazója mondott a rámért 39 csapás alatt 1838–ban írta a chevra kadisa titkára: Leipniker Mendel." -
Bábaoklevél Kohn Katalin részére
Amíg a nők otthon szültek, fontos feladatot kaptak a szakképzett segítők, a bábák. A bábaság volt az első államilag felügyelt, oktatott és fizetett, elismert női foglalkozás. Az 1770-es évektől létező, egyetemek tanfolyamain történő bábaképzésben való részvételt II. József 1787-es rendelete tette lehetővé zsidó nők számára. Az 19. század végére az összes bábák negyede zsidó volt. A zsidó asszonyok általában ragaszkodtak a zsidó bábához, mert így elkerülhették a bábakeresztséget, azaz a gyermek erőszakos elkeresztelését. A bábák gyakran közreműködtek a körülmetéléseknél is, biztosítva a szakszerű egészségügyi felügyeletet.Tags parasa -
Ómerszámláló könyvecske
Illusztrációk / Illustrations:
Címlap: Áron balra a füstölővel, Mózes jobbra a kőtáblákkal
Title page: Aaron with censer on the right, Moses with the stone tablets on the left
1b: Az Énekek énekének szövege mikrográfiával / Text of Song of Songs in micrographics
3b: Bibliai versekből kialakított menóra / Menorah shaped out of the text of Biblical verses
17a: Ruth könyve mikrográfiával / Book of Ruth in micrographics.
A többi lapon növény-, állat- és angyalábrák
The rest of the pages are decorated with pictures of vegetation, animals and angels.Tags parasa -
Hevra kadisa jegyzőkönyve
Jóllehet a művészet története bővelkedik az első emberpár ábrázolásában, a szemérmes zsidó vizuális világban ez mégis ritka. A várpalotai hevra kadisa 1837-ben készített jegyzőkönyvének címlapján mégis ezt, a bűnbeesés jelenetét látjuk úgy, ahogyan azt egy dunántúli zsidó közösségben elképzelték. A vizuális megfogalmazásból nyilvánvaló, hogy a rajzoló jól ismerte a tórai szöveget és néhány kommentárt is, de a közép-európai táj is hatással volt rá. A tudás fája nála egyértelműen egy szép piros almákat termő almafa, ennek gyümölcsét láthatjuk Ádám és Éva kezében is, de a felettük összetekeredve jelen lévő kígyó szájában is. Elsőre talán meglepő, hogy Ádám és Éva mennyire hasonlóak, de Ádám a teremtésekor még mindkét nemet képviselte: nő és férfi is volt egyszerre. Hogy mégis ő Ádám, azt a zsidó művészet “folytatólagos előadás”-ként leírt jellegzetességéből is tudhatjuk. Ezek szerint a zsidó vizuális világ nem kimerevített, a bálványimádás veszélyét rejtő jeleneteket ábrázol, hanem szinte rajzfilmszerűen egész történeteket, nem ritkán az isteni beavatkozás történetével együtt. Így olvasva a mi történetünk a lap tetején kezdődik: a kígyó szájában ott a kísértést jelentő gyümölcs, melyet továbbad Évának, aki továbbadja azt Ádámnak - ezért van mindkettejük kezében ott az alma. A történet további része ismert - ezt már nem láthatjuk a képen. Láthatjuk viszont az előzményeket, a paradicsomi állapotokat, amikor a vadállatok (oroszlán), és a legelésző állatok (itt most: szarvas) békésen éltek együtt az Édenkertben. Esetünkben ez nem pusztán a hajdani és a remélt majdani Paradicsomra utal, hanem a jegyzőkönyvet készíttető egylet elöljáróira is: Mose Wolf (farkas) Freudenbergre, és Avraham Hirs (szarvas) Schwarczra. Azt, hogy nem csak a jeles férfiak neveit jelenítette meg a rajzoló, hanem a rajzzal invokálja a Messiás eljövetelét követően remélt harmóniát is, a dátumjelzéshez választott bibliaidézet erősíti. A mondatban a megjelölt betűk számértéke alapján kapjuk meg a dátumot (1837) - és persze ennél jóval többet: a kép és a szöveg összeolvasásával a várpalotai zsidók reményeit: “Akkor azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek: némelyek örök életre, mások pedig, hogy örök gyalázatot lássanak” (Dániel 12:2)
(Toronyi Zsuzsanna)Tags parasa -
Haggáda Peszach estéjére
„Az Örökkévaló által teremtett világnak nincs egyetlen apró részlete sem, amit ne lehetne/kellene eszközként használni, hogy emelkedjünk általa a szentségben.” Összecseng ezzel múzeumunk hajdani igazgatójának, Naményi Ernőnek gondolata: „Szükséges a művészet megértése és megbecsülése és az a törekvés, hogy Isten szolgálatára szánt legkisebb eszköz is a szépség felemelő szellemével mozdítsa elő a lélek feltörését.” Naményi ezt 1936-ban írta, ugyanabban az évben, amikor megjelent az Ézsajás Vallásos Társaság Haggadája. A judaizmus reformirányzatával szimpatizáló Ézsajás Vallásos Társaság az 1930–as években működött Budapesten. Ez a szellemi műhely számos művészt ösztönzött modern zsidó tárgyak tervezésére és elkészítésére. Tevékenységük arra irányult, hogy a zsidó szertartásokhoz puritán és egyszerű, s közben esztétikus, szinte szakrális szintre emelt munkavégzés során létrehozott eszközöket használjanak. Ötvözték a szív munkáját (ima) a kéz munkájával: a fizikai valóságban álló létrán emelkedtek a szakrális magasságba, mint az első zsidó művész, a szentélyépítő Becalél. Naményi Ernő leginkább a könyvművészet és a tipográfia művészetét támogatta, kiemelve a szakrális szövegek méltó megjelenítésének fontosságát. A Haggada hosszas tervezés, egyeztetés után készült el a gyomai Kner nyomdában. Kolofonja bizonyítja, hogy minden részlete fontossággal bír, a papír, a kötés, a betűk megtervezése, valamint a fametszetes illusztrációk egyaránt: „Ezt a Haggadát az ősi szertartásos rend szerint Pap Károly közreműködésével összeállította Naményi Ernő. (...) A fametszeteket készítette Kolozsvári Sándor. Nyomtatták Kner Izidor könyvnyomdájában Gyomán, a zsidó időszámítás 5696–ik esztendejének telén, a svájci münchensteini Haas féle betűöntöde Bodoni antiqua és az Első Magyar Betűöntőde Meruba betűjével. (...) A könyveket Kner Erzsébet kötötte.” A Haggadát 1936–ban a Magyar Bibliofil Társaság „a szép vallásos könyv előállítására irányuló törekvés megjutalmazásául” az év öt legszebb könyve közé választotta.
(TZs)Tags parasa -
Kecsege - nemesmásolat
Ma már nehéz elképzelni, de a 19. század közepén a zsidó közösséget lázban tartó egyik probléma a képen látható hal fogyaszthatóságának kérdése volt. A bibliai étkezési tilalmakból levezetve a kecsegét a szefárd hagyomány kósernek, azaz fogyaszthatónak ítélte, míg a Magyarországon is követett askenázi tradíció nem. Chorin Áron aradi rabbi mesterét, Ezékiel Landau prágai rabbit követve engedélyezte a kecsege evését, s ezzel hatalmas felzúdulást keltett. A vitában végül a korszak szinte valamennyi rabbinikus tekintélye állást foglalt; a morvaországi főrabbi, Mordekhaj Benet kiközösítéssel fenyegette meg Chorint, mert szerinte döntésével bűnbe vezeti híveit.
Chorin Áron addigra már arról volt ismert, hogy a német területekről lassan beszivárgó új, modernebb gondolatokat követi – ezek egy részével Prágában, Ezékiel Landau jesivájában találkozhatott. Enyhíteni szerette volna a túl szigorú vallási törvényeket, a kecsege fogyasztása mellett engedélyezte volna a szombati vasúti uazást is. Nogah Hacedek című, 1818-ban megjelent művében a szertartások egyszerűsítését követelte: héber helyett német nyelvű imákat és prédikációt valamint orgonahasználatot is engedélyezett volna. Ezeket a korszakban radikálisnak tekintett gondolatait végül tekintélyes magyarországi rabbik kérésére visszavonta.
Chorin azonban nem előidézője, csak követője volt a reformoknak: a modernizálódó világ új problémák elé állította a zsidóságot. A felvilágosodás eszméi és a technikai fejlődés nyomán fellépő új helyzetek és jelenségek egyaránt zsidó vallásjogi válaszokat igényeltek, melyekre a rabbik a zsidó szövegek eltérő értelmezéséből adódóan különböző válaszokat adtak. Chorin a korszakban radikálisan újítóknak számítókat, melyekért egyesek kiátkozták, mások pedig a zászlójukra emelték. Ez a tény rávilágít a magyarországi zsidó közösség egyik legmeghatározóbb jellemzőjére: végzetes megosztottságára. Magyarország olvasztótégelyében egymás mellett éltek a szigorú ortodox szabályokat követők és az akkoriban formálódó reformok hívei; a keleti területeken pedig az askenázi többség mellett jelentős szefárd kisebbség is jelen volt. Ez a polarizáltság fennmaradt, és egyik meghatározójává vált a magyarországi zsidó közösség 19–20. századi történelmének.Tags parasa -
Kohanita áldások rendje
Illusztrációk: Tollrajzok.
Illustration: Drawings in ink.
5a. A papi áldásra nyújtott két kéz közrefogja a báruch (áldott) szót. / The world 'Baruch' (blessed) is between two hands raised in priestly blessing
8a: A két kőtábla, felette a Tóra koronája. / The two tablets with Torah crown above them
11b: Két hal ábrázolása. / Depiction of two fish
Tags parasa