Browse Items (12572 total)
-
Tóraköpeny
Hímzett fehér selyem. Felső részén arany tresz szalagból keret, ezen belül két azonos, magas hímzésű arany és bordó korona. A keret alatt két sornyi hímzett, héber szöveg az adományozó nevével:
"Ajándékozta Reichele, Jisáj Bendiner felesége"
-
Tóraköpeny
Zsidó Gimnázium zsinagógájának tóraköpenye. Perzsa szőnyeg stílusban szövött. Egyik oldalán középen kettős kőtábla, mellette jobbról sudár fa, balról mezőgazdasági eszközök. Az egész oldal leveles keretben. Másik oldal: Az előzőhöz hasonlóan keretben, drapp alapon fekete betűs héber szöveg. Alul, felül rojtok, Felirata:
A Pesti Hitközség Reálgimnáziumának Zsinagógája részére. Chájá Sara asszony, Jehuda ben Elézer Elek felesége a 688 -ik évben (5688=1928) tóraadásunk ünnepén.
Az adományozó: Elek GyulánéTags parasa -
Tóraköpeny
Bársony. brokát, hímzett. Két részből áll. Felső része nagyon kopott, barna bársony, mindkét oldalán domborított, hímzett koronával és hat sornyi héber szöveggel. Alsó része nagyon rongyos, tarka virágos brokát. A szélein keskeny, arany tresz szalag.
Felirata:
Szent az Örökkévalónak!
Adományozta Fleischl Nataniel -fénye világítson- fia az elpihent Samuel Chaim Fleischlnek -áldás emlékére-Nyitráról. -
-
Tóravért
Aranyozott ezüst. Porticus idomú. Filigrán drótműves apró pajzsos díszekkel szegett. Két oldalán oszlopos tagozatokkal és ezek ezek tetején kardot és szőlőfürtöt tartó oroszlánokkal. Közepén héber vésett feliratú négy ünnepjelző táblácskát tartó kerettel. Fölötte és alatta kerek filigrán rozettás rátét dísz korneolokkal. Az alsó koronaés héber felirat:
כתר תורה=A Tóra koronája
Felső részén nagy korona levéldíszes abroncsokkal, két griffmadárral, zöld és piros álkövekkel és csüngőkkel.
Tetején koronás két nagy oroszlánnal. Közükben fent nagy karneol:
כתר שם טוב= A jó hírnév koronája
Hatágú csillaggal és benne
אדנו=Urunk felirattal.
Az oszlopokon piros álékköves, filigrános rátétes rozettával. Hátán háromágú függesztett lánccal.
Tags Catalog1916 -
Tóraköpeny
Zöld bársony arany hímzéssel . Első oldalán palmettás arany hímzés. Felül magas hímzésű korona, két héber betű: כתר תורה) כת) = A Tóra koronája
alatta hímzett sugarak között a Tízparancsolat táblája, hímzett héber betűkkel a parancsolatok kezdő szavainak rövidítése. Ez alatt félkör ívben hímzett héber szöveg:
ז''נ הקצין והמרומם
"Adományozta a kiváló és magasztos"
Alatta:
כה שלמה הערץ ני
עז הצנועה והיקרה
מ' זיסל ת
ש' תורתי אל תשבח ל'
"Hercz Salamon
-fénye világítson! és jámbor,
drága hitvese Ziszl asszony
a 618-ik évben a kis időszámítás szerint
(5618=1858) -
Tóraköpeny
Zölddel, barnával és sárgával hímzett , törtfehér atlasz. Rajta két betű, valamint egy szív rávarrva vörös bársonyból. A két betű:: רב (RB) -
Tóraköpeny
Vászonra dolgozott selyem, felül arany szállal hímzett héber betűk. Középen címer, koronával a tetején.
Betűk rajta: כתר תורה) כת) -
Tóraköpeny
Virágos, drapp színű brokát, szélein itt-ott hiányzó arany tresz csipke keretecskével.
Egyik oldalán két egymásba fordított négyzet, melynek két oldalán monogram héber betűvel: םט =MT. -
Rimonpár
A tóratekercs legrégebben kialakult díszei a tekercset tartó fa rudak végére helyezett rimonok. A rimon héberül gránátalmát jelent, ami ősi szimbóluma a termékenységnek, gazdagságnak, s átvitt értelemben a tórának is. Írott források már a 11. századtól utalnak rimonokra, de tárgyi emlékünk csak jóval későbbről van. A világon ma ismert második legkorábbi a Zsidó Múzeum gyűjteményében lévő, 1602-ből származó feliratot viselő rimonpár. A vörösrézből készült rimonpár a tárgy eredeti elnevezésének megfelelően gömb alakú. Hengeres szárán két vésett levélindás gömb van, testén vésett gránátalmás díszítés aranyozás nyomaival. A tárgy jellegzetes terméke az oszmán–török rézművességnek, s feltehetően a szefárd zsidó kultúrkör terméke. A gömbök felső részén vésett donátorfelirat: „Cvi Hirs, Dávid fia, 362 (1602) a kis időszámítás szerint.” A Cvi Hirs jellegzetes askenáz név, melyben a héber Cvi (azaz szarvas) nevet német megfelelőjével (Hirsch) kombinálták. A tárgy feltehetően olyan területen volt használatban, ahol a két nagy zsidó kultúrkör, szefárd és az askenáz érintkezett, illetve ahol mindkettővel kapcsolatban álltak. Askenáz eredetileg a német területeket jelentette a rabbinikus irodalomban, később a német eredetű jiddis nyelvet beszélő európai közösségeket nevezték askenáziaknak. A szefárdoknak a spanyol területeken letelepedett zsidókat nevezték, majd miután 1492-ben az ibériai félszigetről kiűzték a zsidókat, leszármazottaikat is szefárdoknak nevezik. A rimonpár szárán látható felirata szerint a tárgya a „szefárd hitközség, Pest” tulajdonában volt. Ez a felirat jóval későbbi, mint a másik, már említett felirat, a város névírási gyakorlatának ismeretében legkorábban a 18. század végén kerülhetett a tárgyra. Ekkor, a 18-19. század fordulóján jelentek meg a kialakuló pesti zsidó kolóniában szefárd bevándorlók, akik egy ideig külön imaházban, saját rítusaik szerint imádkoztak. A huszadik század elejére a szefárd közösség beolvadt az askenáz többségbe. A rimonpárat Oser [ejtsd: ózer] Albert, a pesti szefárd közösség vezetője ajándékozta a Zsidó Múzeumnak 1917–ben.