MILEV

Browse Items (12979 total)

  • Tóravért „Parasat Zahor” betéttel. A Purimot megelőző szombaton a zsinagógákban két tóratekercsből két szakaszt is felolvasnak, ezek egyike Amalek története. Amelek Ézsau leszármazottja, a zsidó nép ellensége, akinek törzse az egyiptomi kivonulás során megtámadta Izrael népét – ezért a hetiszakasz parancsa: „Emlékezz vissza, mit tettek veled útközben az amalekiták, amikor Egyiptomból kivonultál. Istent nem félve hátba támadtak az úton, amikor fáradt és kimerült voltál, s elszakították tőled a hátul sántikálókat. Ha az Úr, a te Istened nyugtot ad majd minden ellenségtől körülötted azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, Amaleknek még az emlékét is töröld el a földön. Ne feledd el!” A Bécsben, 1805-ben készült kis tábla azt a tóratekercset jelöli, melyből ezt a szakaszt olvassák.
    Felirata:
    שיפ' שקלים
    "Sékelek szombatja"

  • Részben aranyozott ezüst. Tóraszekrény idomú. Tetején trébelt művű korona, koronás kétfejű sassal. Ebből kétoldalt baldachinos dísz ömlik alá. Alatta applikált korona és a tízparancsolat héber nyelvű vésett két táblája. LEjjebb ünnepjelző táblácskákat tartó keret négy lemezzel, kétoldalt nyolc ünnep jelzéssel. Ettől jobbra és balra oszlopokon álló oroszlánok. Kétoldalt lent és alul trébelt virág- és gyümölcsfüzéres dísz. Hátán alul S. Goldberger vésve. Hármas függesztő lánccal.

  • Részben aranyozott ezüst. Tóraszekrény idomú. Alul poncolt alapon trébelt virágcsokros és leveles kartusos dísz. Efölött kagylós idomú ünneptáblát tartó nyílás, az ünnepeket jelző, kétoldalt vésett héber feliratos lemezekkel. Fölötte a tízparancsolat két táblája vésett héber felirattal. Kétoldalt két-két "csavaros díszű oszlop. Jobbra és balra fent ágaskodó két oroszlán. Tetején levéldíszes nagy, trébelt korona. Hátul függeszthető lánccal. Elöl , alul vésett felirat:
    "Grósz Izsák és leánya emlékére leánya Ehrlich Mózesné."
    N.B. Ehrlich Mózes elnöke volt a pesti Szent Egyletnek.

  • Felül félkörben végződő szögletes alakú tóravért. Oldalain levélfüzérrel és virággal díszített oszlopok tetején oroszlánok állnak. Alul, középen bőségkosárra hajló két madár, felette az ünnepet jelző táblácskák kiemelkedő doboza, felette kettős kőtábla, a parancsolatok kezdő szavaival. E körül búzakalász, szőlőfürt és egy-egy virágváza. Felül a levélfüzér félkörében virágdísz, efelett pedig applikált áttörtművű és színes kövekkel díszített korona. Kettős lánc.
    Talpperemén: Adományozta Ledermann Mór és neje
    תרצה = 5695
    (1935)

  • Aranyozott vörösréz. Oltáridomú. Vésett leveles és rozetás kerettel szegett mezőben gazdag filigrános indadísz. Közepén levő tagozat frigyszekrény idomú. Oldalán és két ajtaján zöld és kék zománcos levél ékítményekkel. Fülkéjében filigránműves tóratekercs. Tetején nyolcabroncsos áttörtművű korona, belsejében két csengővel.

  • Részben aranyozott ezüst. Kartus idomú. Kétoldalon poncolt alapon trébelt virágfüzéres díszekkel. Lent és fent trébelt kagylós ékítményekkel. Felső részén nagy trébelt koronával. Közepén két álló oroszlán között a tízparancsolat két kőtáblája vésett héber felirattal. Alatta ünnepjelző tábla tartására szolgálókeret. Lejjebb kagylós díszű kartusban vésett héber felirat:

    "Készült a Chevra Kadisa pénztárából az alábbi vezető gabbajok idejében: Heller Mór-Hirschler Sámson-Deutsch Aser-Hirsch Israel-Lederer Mór-Beer Jomtov -Deutsch P. Chájim -Fischl Salamon-Liebermann Chájim-Mandl Chájim
    A 612 (1852) évben a kis időszámítás szerint.

  • A Mózes öt könyvének héber szövegét, azaz a Tórát tartalmazó pergamentekercset a világ minden zsidó közösségében két farúdra tekercselik. A zsinagógai istentisztelet során minden héten felolvasnak egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszt, a hetiszakaszt. A tóra pergamenje ennek megfelelően folyamatosan egyik rúdról a másikra kerül át. Szimhat Tórakor, a Tóra örömünnepén, az éves felolvasási ciklus fordulóján a tekercset rituálisan visszatekerik.
    Az európai askenáz közösségekben feltekert tekercset rögzítés után díszes tóraköpenybe bújtatják, majd ezen helyezik el a többi, jellemzően nemesfémből készült Tóradíszeket. Ezek használata, készítése nem előírás, pusztán a díszítő szándék és a tóratekercs megbecsülésének szimbólumai, s kialakulásuk az elmúlt néhány száz évre tehető. Időben legkésőbb, csak a tizenhatodik század vége felé alakultak ki a tóravértek vagy pajzsok. Kialakulásuk talán annak köszönhető, hogy a tóravérteken elhelyezett kis nyílásokba helyezett táblácskákon jelezték, hogy melyik hetiszakaszig van betekercselve a pergamen. A táblácskák ma már inkább csak díszek, és általában az aktuális ünnep neve olvasható rajtuk. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követi a többségi társadalomban megszokott formákat: a nemesi címerekre emlékeztető, baldachinos tóravért jellegzetes osztrák-magyar típus.
    Az aranyozott ezüst tárgy hermelinfarkas mintájú, kettős kőtábla alakú címerpajzs, mely felett kétoldalt elkötött baldachin van. A baldachinon tizenhárom ágú nyitott korona, melynek pántját ékkövek díszítik. A pajzs közepén a tízparancsolat kettős kőtáblái a hajdani Szentély berendezésére utaló oltáron állnak, melynek díszítése angyalfejekből és növényekből áll. A kőtáblák felett csapolás nyoma jelez egy hiányzó koronát, mely szimbolikusan a tóra hatalmát lenne hivatott kifejezni.
    A kőtáblák két oldalán jobbról Mózes, balról Áron féldomborművű alakja látszik a szokásos attribútumaikkal: Mózes a kőtáblákkal, jobb kezével érintve a táblákat és a szarvakkal, Áron pedig a főpapi mellvérttel és a füstölővel. A második parancsolat szigorú értelmezése miatt a judaizmus kultúrtörténetében az emberábrázolás tilalma enyhébben vagy szigorúbban, de folyamatosan jelen van. A tizennyolcadik századtól számos könyvcímlapon és tóravérten láthatjuk Mózes és Áron páros alakjait. Az itt kiállítottal majdnem teljesen azonos tóravértje volt a korabeli Magyarország legnagyobb zsidó közösségének, a pozsonyinak. Rabbijuk, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, a Hatam Szóferként is ismert Schreiber Mózes volt. Ő egy 1810-ben kelt rabbinikus döntvényében úgy érvelt, hogy Mózes és Áron alakja megjelenhet tóravérten, mert ábrázolásuk annyira közismert, hogy senki sem tekintheti őket bálványimádás tárgyainak. Ugyanakkor megemlítette, hogy a saját otthonában lévő tárgyakon lévő figurális ábrázolások esetében úgy járt el, amint az mestereitől látta: a figurák orrából, vagy füléből egy kis darabot lecsípett, hogy ne legyenek „teljes ábrázolások”, s használatuk így már kétségen felül megengedett.
    A Tóravértet a Dohány utcai zsinagógában használták, s az 1930-as években, letétként került a gyűjteménybe.
    Tags

  • Ezüst. Hengeres vésett gyűrűkkel. A szárat három gömb tagolja, melynek gyűrűvel vannak kettészelve. Mutató jobb kéz.

  • Ezüst. Hengeres nyelén indás virágos dísz. Középen két gyűrű között kagylós virágdísz, piskóta idomú vésett héber felirat:
    שייך לחברה זנר תמיד
    פה ק''ק קאנישא
    בשנת תרז לפק
    כיד ה' לטובה
    "A kanizsai hitközség Örökmécs egyleténektulajdona a 607-ik (1847) évben.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024