Browse Items (13012 total)
-
Molnár Ferenc fényképe
Molnár Ferenc Corvin-koszorús magyar író -
Mittelmann Lipót fényképe
kongresszusi képviselő, Bars vármegye -
Mezei Ernő fényképe
született: 1844 -
Mezei Ernő fényképe
született: 1844;
dedikált fénykép -
Mandel Ede fényképe
dedikált fénykép -
-
-
Digitális katalóguslap
A modern, elsősorban antropológiai muzeológiai gondolkodásban a kortárs tárgyak, dokumentumok is helyet kapnak. A napjainkat dokumentáló MaDok program 2011-ben, ifjúsági fesztiválokon, lakókocsiban bemutatott kiállítása az utazással, migrációval kapcsolatos tárgyakat állított ki. Egy héber betűs izraeli kávésdoboz, és a hozzá tartozó narratíva is része lett a kiállításnak. A kiállításvezető nyomtatvány elkészítése során a héber szövegirány a tördelőprogramban megfordult, de ezt a megnyitóig még sikerült korrigálni.Tags 30év -
Fénykép a zsidó óvodából
A felszabadulás után lassan újrainduló zsidó kulturális életnek a kommunista párt politikája vetett véget. A szovjet típusú rendszer eleve gyanakvással kezelt mindenféle kisebbséget, de Izrael Állam 1948-as megalakulását követően különösen ellenségesen szemlélte a zsidó nemzeti ideológiát, a cionizmust. Ebben a helyzetben érzékeny kérdéssé vált a héber nyelv tanulása, mely a vallásban betöltött hagyományos szerepe mellett Izrael Állam hivatalos nyelve is lett, így felkeltette az államvédelmi hatóságok gyanúját. 1953-ban anticionista koncepciós pert készítettek elő, és letartóztatták a magyar zsidó ifjúsági mozgalmak vezetőit. Vizsgálati fogságba helyezték Fischer Piroska óvónőt is, akinek az volt a bűne, hogy a zsidó gyerekeknek héber írás-olvasást, valamint bibliai történeteket tanított. Az 1980-as évekre e téren is puhult a rendszer, a magyar holokauszt negyvenedik évfordulójára rendezett megemlékezés-sorozat részeként már propagandisztikus célú fényképalbumot készítettek a magyar zsidók életéről. Az egyik képen az ortodox zsidó óvodában Piroska néni tanítja a gyerekeknek a héber betűket. Előttük az asztalon a Tel Aviv-ban, a Sinai kiadónál megjelent Kol Jehuda héber abc és olvasókönyv fekszik. -
Fénykép
A második világháború és a gettó időszaka után a Magyar Zsidó Múzeum 1947-ben újra megnyitotta kapuit a korábbi kiállítás szinte változatlan újrarendezésével. A boltíves átjáró bal oldalán egymás fölött két, szinte teljesen egyforma siviti tábla lóg: az alsó ép példány fölött ugyanannak sérült, csonka változata is látható.
A siviti táblákra Mordeháj ben Eliezer megyeri kántor a Zsoltárok, valamint az öt tekercs: Énekek Éneke, Rúth könyve, Siralmak könyve, Prédikátor könyve, Eszter könyve teljes szövegét írta fel apró betűkkel. A második parancsolat figurális ábrázolást tiltó rendelkezéseit sokféle módon próbálták áthidalni a zsidó művészet képviselői. Legjellemzőbbek a mikrográfiás ábrázolások, amikor a szent szövegeket nagyon apró betűkkel írva formákba rendezi az írnok. A mikrográfia a szent szövegek lapszéli magyarázó jegyzeteiből alakult önálló műfajjá, és a 18. századtól jelentek meg zsinagógai vagy otthoni díszként.
A siviti táblát a Múlt és Jövő című zsidó irodalmi és kulturális folyóirat gyöngyösi születésű alapító főszerkesztője, Patai József közvetítésével a gyöngyösi hitközség juttatta el a múzeumba 1914–ben.