Fénykép

A második világháború és a gettó időszaka után a Magyar Zsidó Múzeum 1947-ben újra megnyitotta kapuit a korábbi kiállítás szinte változatlan újrarendezésével. A boltíves átjáró bal oldalán egymás fölött két, szinte teljesen egyforma siviti tábla lóg: az alsó ép példány fölött ugyanannak sérült, csonka változata is látható.
A siviti táblákra Mordeháj ben Eliezer megyeri kántor a Zsoltárok, valamint az öt tekercs: Énekek Éneke, Rúth könyve, Siralmak könyve, Prédikátor könyve, Eszter könyve teljes szövegét írta fel apró betűkkel. A második parancsolat figurális ábrázolást tiltó rendelkezéseit sokféle módon próbálták áthidalni a zsidó művészet képviselői. Legjellemzőbbek a mikrográfiás ábrázolások, amikor a szent szövegeket nagyon apró betűkkel írva formákba rendezi az írnok. A mikrográfia a szent szövegek lapszéli magyarázó jegyzeteiből alakult önálló műfajjá, és a 18. századtól jelentek meg zsinagógai vagy otthoni díszként.
A siviti táblát a Múlt és Jövő című zsidó irodalmi és kulturális folyóirat gyöngyösi születésű alapító főszerkesztője, Patai József közvetítésével a gyöngyösi hitközség juttatta el a múzeumba 1914–ben.