Browse Items (12574 total)
-
Amulett
Bronz. Elő és hátlapján hebraisztikus szövegek és ábrák. Felirata valószínűleg megegyezik a 64.578-astárgy szövegével.
Tetején felakasztható karika. -
Amulett
Ólom. Téglalap alakú, tetején félkörív van lyukakkal a felfüggesztéshez. Előlapján elmosódott feliratok, középen ה betű, mely az Ö-való nevére utal. -
Amulett
Sárgaréz. Csak az előlapja díszített vésett feliratokkal.
Középen הי= az Ö-való
Körben: פקודי ישים משמחי לב -
Amulett
Fém. Elő és hátlapján geometrikus ábrában és az ábra körül kabalisztikus feliratok , középpontban mindkét oldalon egy-egy ה betű, mely az Ö-való nevére utal.
Mintája megegyezik a 64. 594-es tárgy mintájával. -
Amulett
Sarkaiban levágott négyszög alakú. Belsejében poncolt alapon trébelt Héber ה (H) betű, mint az "Isten nevében" betűkkel kifejezett szimbóluma. Akasztó füllel. -
Amulett
Fém. Elő és hátlapján geometrikus keretben illetve a keret körül kabalisztikus feliratok. , középen egy ה betű, mely az Ö-való nevére utal.
Mintája megegyezik a 64.593-as tárgy mintájával. -
Amulett
A népi vallásosságban szerepet kapnak az olyan tárgyak, melyek a hit szerint megvédik viselőjüket a bajoktól és nehézségektől. A szövegközpontú zsidó tradícióban az amulettek és kámeák szent szövegek részleteit, szent neveket, angyalokat és más mágikus erőket idéző varázsigéket tartalmaznak, amelyekről úgy tartják, hogy képesek befolyásolni a valóságot.
A misztikus angyal és a kabbalisztikus kéz egyesítésével készített amulett a felirata szerint a cfáti kabbalista rabbi Isaac Luria szerint az ablakokba és ajtókhoz helyezve megvéd a pestistől és tűztől. Elterjedését az segítette, hogy megjelent nyomtatásban is, először Lembergben Lembergben Rabbi Hájim Vital Sáár Hájihudim (Az egyesülések kapuja) című művének 1855-ös kiadásában. Rabbi Hájim Isaac Luria tanítványa volt, és az amulettbe vetett bizalmát nem ingatta meg az sem, hogy mestere mindössze harmincnyolc évesen maga is a pestis áldozata lett.
A könyvmegjelenését követően az amulett önálló nyomtatványként is elterjedt Kelet-Európa haszidok által lakott vidékein. A forma ismert Algériában, Marokkóban és Kurdisztánban is, ott azonban nem nyomtatásban, hanem kézzel készített változatokban.
(TZs)Tags parasa -
-
Amulett (Alef)
A középkori zsidó legendák szerint Ádám első felesége Lilit volt, de elmenekült tőle, és az ördöggel adta össze magát. A történetekben Lilit démonokkal vonul és elrabolja a csecsemőket. Az ártó démon kivédésére szokássá vált a szülő nők szobájának falára Lilit ellenes táblákat, védő amuletteket akasztani. Az amuletteken rontáselhárítónak vélt szövegek és ábrák láthatóak, jellemzőek színeik, esetleg anyaguk is.
A nagyméretű papír amulett szélét egyszerű piros és sárga virágokból álló minta keretezi, s ezen a kereten belül találhatóak a védő–óvó szövegek és jelek. Legfeltűnőbb motívuma a piros és sárga színekkel is kiemelt menóra motívum, melynek ágaiban a 67. zsoltár szövege olvasható. A 67. zsoltár és a menóra kapcsolata a hetes számon alapul; a zsoltárnak hét verse van, s összesen negyvenkilenc (7 x 7) szó található benne. A kép alsó és felső részén körökben és félkörökben Lilit–ellen védő misztikus nevek és istennevek, a menóra mellett a bibliai ősatyák és ősanyák nevei láthatóak. A meghatározott formában írt szövegeket a Sma Israel ima (Deut. 6:4–9) egészíti ki.
-
Amulett Amulet
Ezüst, préselt. Fent háromkaréjú négyszögletes alakúfodros peremmel. Belsejében kétoldalt két csavaros díszű és leveles oszloppal.. Közepén felül korona, alatta ה betű, vagyis az "I-sten nevében" betűben kifejezett szimbólum.
Fent akasztható füllel..Tags Catalog1916