Browse Items (89 total)
-
Röplap a lakáshelyzet megoldása érdekében
Stern Samu (MIOI és a PIH elnöke) felhívása az átadható lakások érdekében -
Svéd védlevelesek listája
Magyarország német megszállását követően a semleges országok Budapesten maradt követségei az embermentés egyik lehetséges módjaként diplomáciai oltalmat biztosító védleveleket állítottak ki több tízezer budapesti zsidó részére. A legálisan kiadott svéd, svájci, vatikáni, San Salvador-i, portugál védlevelek mellett több tízezer olyan hamis dokumentum is forgalomban volt, amelyeket a cionista ellenállás tagjai készítettek. A magyar hatóságok a védett személyeket külön gettóba, az Újlipótváros délnyugati háztömbjeibe költöztették. A nemzetközi gettóban gyakoriak voltak a razziák, a védett házakból elhurcoltakat sokszor csoportosan lőtték a Dunába. A svéd követségen készült lista 447 oldalon sorolja fel annak a közel tízezer személynek az adatait, akiknek védlevelet állítottak ki. A minden oldalán lepecsételt névjegyzéket 1958-ban ajándékozta a gyűjteménynek Kenedi Andor, aki maga is szerepel a listán. -
A Goldmark terem látványterve, 1931
Tauszig és Róth terve, a Goldmark terem építési iratai közül -
Tora veAvoda haver igazolványa Iczkovits Irén részére
Magyarországi Cionista Szövetség Mizrachi Szakosztályának Tora V'Avoda szervezete
fénymásolatban mellékelve:
I.I. születési anyakönyvi bejegyzése
I.I. útlevele
I.I. DEGOB igazolványaTags Cionizmus/Zionism -
Weisz Miklós rajzfüzete
Weisz Miklós 2 osztályos tanuló rajzfüzete. Weisz Miklós kecskeméti kisdiák volt, 1944-ben a holokauszt áldozata lett. (Saul adatlap: 000539) -
Leckekönyv alakú báli mEghívó a ZSMFHOSZ báljára
kapcsolódó iratokat lásd: IX-11 -
-
Oklevél fotokópiája
Koppel soproni zsidó elismeri, hogy Sopron város neki fizette ki a József németújhelyi zsidónak járó 110 magyar aranyforintot. Az összeg felvételét a polgármester és a zsidóbíró pecsétjével, valamint az ő saját aláírásával bizonyítja. Az oklevél húsz sor német szövegét hétsoros héber összegzés követi. A héber szöveg alatt Jakov Mordehaj Koppel saját kezű aláírása. Magyarországi oklevéltani jellegzetesség, hogy a zsidók és keresztények közötti kölcsönügyletekről szóló okleveleket mindkét fél megpecsételte. Erre Könyves Kálmán király (1095–1116) dekrétumainak második könyvének második fejezete kötelezte a feleket. A Zsidó Múzeumot is alapító Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Magyarország millenniumára (1896) elhatározta a magyarországi zsidók történetére vonatkozó oklevelek összegyűjtését és publikálását. Az első kötet – melyben ezt az oklevelet is közölték – végül 1903–ban jelent. meg. 1903 és 1980 között további 17 kötet látott napvilágot. Az oklevél – mely megjelent a Magyar Zsidó Oklevéltár első kötetében – fotokópiája Grünvald Fülöpnek a Magyar Zsidó Oklevéltárhoz (Monumenta Hungariae Judaica) készült jegyzetei között maradt fenn. -
Újévi jókívánságok
A zsidó hagyomány szerint ros hásáná, a zsidó újév napján Isten ítéletet hoz az elkövetkezendő évről, ezért a zsidó közösségekben ros hásáná alkalmából szokás jó évet kívánni egymásnak szóban, levélben, képeslapon is.
A Jeruzsálemben kiadott jókívánság-oklevél a világ teremtésétől számított 5661 évre kíván minden jót. Ebben az időszakban a Török Birodalomhoz tartozó Szentföld nehezen megművelhető területein csak kevesen éltek, akik a diaszpora adományaiból tartották fenn magukat. Az osztrák-magyar-cseh-morva közös hitközség nyomtatványa a korszak Jeruzsálemben kiadott nyomtatványainak kliséivel készült. Közepén az imakönyvekben, tóraszekrény-függönyökön is gyakran ábrázolt, a hajdani Szentély oszlopaira emlékeztető oszlopokat látjuk, négy sarkában, és az oszlopok alatt lévő is medaillonokban pedig a négy szent város: Jeruzsálem, Hebron, Tiberias és Cfat zarándok-látnivalóinak képét. Ezek a kis képecskék, melyek a Siratófalat, Dávid király sírját, Ráhel sírját, a Machpéla barlangot vagy Avsalom sírját ábrázolják, megjelentek önállóan is a korszak újdonságának számító képeslapokon, de imakönyvek címlapján, vagy akár textilre nyomtatva is.
-
