MILEV

Browse Items (113 total)

  • A nyomtatvány a korabeli Magyarországról szóló ismeretek összefoglalását kísérelte meg. Megyénként írja le a természeti és gazdasági jellegzetességeket, a területen található hegyeket, folyókat, terményeket, a megyében lévő városokat, mezővárosokat. Megadja a megyében lakó nemzetiségeket, a házak és a lakosok számát. Ezt követően ismerteti a terület nevezetességeit, a zsidó és a magyar szempontból fontosakat is. Olvashatunk a pozsonyi és a bonyhádi jesivákról, a budai egyetemi nyomdáról – ahol ezt a táblát is nyomtatták! – valamint az óbudai zsinagógáról és mikvéről. Esztergomnál megemlíti, hogy ott született István király, Székesfehérvárnál hogy évszázadokon keresztül a koronázó város volt.
    A tábla jobb szélén a magyar történelem összefoglalása olvasható, a rómaiak korától I. Ferencig. A táblán követett közigazgatási beosztás alapján feltételezhető, hogy a pesti Király utcában élő Brill ismerhette Lipszky János 1808-ban latinul megjelent országleírását, s ennek adaptációjaként készítette el saját művét. Levéltárunk példányát Brill fia küldte az Ezredéves Kiállítás rendezőinek 1896-ban, akik ki ugyan nem állították, de a pesti hitközség levéltárában megőrizték.

  • kis vászonba kötött jegyzetfüzet, benne az Ungarisch Brodban, 1878-ban írt leveleinek piszkozatai

  • Görög–héber nyelvű Biblia töredéke, melynek története kötéstáblára ragasztott ajándékozó levélben olvasható:
    „Ezen elöl–hátul csonka bibliát mint a Sárospataki collegium kisdiákja vettem meg, miután hallottam, hogy egy falusi ref. lelkész neje lapokat tép ki belőle, valahányszor egy darab papirosra szüksége van. A zsemle–kihordót, ki ezt nekem mondta, megkértem: venné meg számomra ezt az ócska könyvet, így azt megszereztem néhány hatosért.
    Amint pár nappal ezelőtt lapozgattam benne, ráakadtam, hogy mindjárt utána az első erre alkalmas helyre, Jósua könyve elé biggyesztettem nevemet akkori diákszokás szerint: Hic liber est meus sat. 1862.
    Most a Magyar Zsidó Múzeumnak ajándékozom azt mint értékes régiséget.
    Budapest, 1924. szeptember 21. Dr. Friedlieber Ignác

  • Stern Lőrinc kiskunhalasi lakos boltnyitási engedélyt kér 1863-ban.

  • Az 1848. április 19-én írt szöveg egy négy gyermekes özvegy anya feljegyzései
    Tags

  • Lichter Jona Aser igazolása fiának, Izrael Iszernek, hogy alkalmas a rituális metsző (sóhet) feladatának ellátására. A sóhet akkor végezheti munkáját, ha miután kitanulta a kóser vágás szabályait, erről három rabbi igazolást adott neki. Lichter Jona 1834-ben kelt igazolásáról 1940-ben készült hiteles fordítás, feltehetően a zsidótörvények miatt szükséges állampolgársági igazolások megszerzése érdekében.

  • Az 1809-es pozsonyi csata alkalmából írt ima szövege későbbi (20. század) kiadásban

    Az első világháborúban a Rumbachban újra elmondták
    Tags

  • A pesti zsidó közösség összeírása, 1833-ból. Az összeírást a hitközség készítette, házanként.
    Rovatai:
    - család száma
    - lakhely
    - családfő neve, foglalkozása, jogi helyzete, életkora, születési helye, Pesten tartózkodásának ideje, családi állapota
    - családtagok adatai, mint feljebb
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024