Browse Items (1601 total)
-
Női tarsoly
Gyöngyökből fűzött tarsoly., közepén fehér Dávid - csillag. -
Nyaklánc Necklace
Rézből készült, 3 soros, áttört mintás, ezüst lapokkal díszített. A láncon kis réz csüngők és négyszögletes lapok. -
-
Olajmécs
Kerek talpon baluszteres szár, azon egy csepp alakú olajtartó. -
Ómerszámláló könyvecske
Illusztrációk / Illustrations:
Címlap: Két színes oszlop között cím. Minden lapon egyszínű, tollrajzos initalék.
Title page: Title of the book between two colored columns. Monochrome initials on every page. -
Ómerszámláló könyvecske
Minden lapra az ómerszámlálás egy napja kerül. A címlap aranykeretbe foglalva.
Each day of the counting of the Omer is on separate page. The title page is framed in gold. -
Ómerszámláló könyvecske
Illusztráció: 4b oldalon hétágú menóra bibliai mondatokból kialakítva. Wahl család bejegyzései olvashatók 1822-től 1932-ig a 28b és 29. lapokon.
Illustration: On page 4b sentences from the Torah form a seven branches menorah with notes of the Wahl family between 1822 and 1932 on pages 28b and 29. -
Ómerszámláló könyvecske
Illusztrációk / Illustrations:
Címlap: Áron balra a füstölővel, Mózes jobbra a kőtáblákkal
Title page: Aaron with censer on the right, Moses with the stone tablets on the left
1b: Az Énekek énekének szövege mikrográfiával / Text of Song of Songs in micrographics
3b: Bibliai versekből kialakított menóra / Menorah shaped out of the text of Biblical verses
17a: Ruth könyve mikrográfiával / Book of Ruth in micrographics.
A többi lapon növény-, állat- és angyalábrák
The rest of the pages are decorated with pictures of vegetation, animals and angels.Tags parasa -
Ómerszámláló tekercs
A kis pergamentekercsen negyvenkilenc ovális, festett virágos keretben látunk szövegeket: ezek az ómer–időszak napjainak és heteinek számát jelzik. A Pészah után hétszer hét, azaz negyvenkilenc napig kell a napokat számolni, mígnem beköszönt a Savuot, a hetek ünnepe. A napok számolásának parancsa bibliai eredetű, s arra utal, hogy a Szentély korszakában pészah második napján kezdődött az árpa aratása, és kévékbe rakása. Amíg állt a Szentély, minden nap felajánlottak ott egy bizonyos mennyiséget az aznapi aratásból. Az ómer napjainak számontartására sokféle tárgyat készítettek. Ismeretesek imakönyv alakú vagy falitáblán elkészített ómerszámlálók is. A római hódítás időszakában ómer idején nagy pestisjárvány pusztított, s rabbi Akiva tanítványai körében is nagy pusztítást végzett. A pusztulás emlékére az ómerszámlálás időszaka gyászidőszak a judaizmusban, amikor tilos a zene és a tánc, nem szokás házasodni, de még hajat vágatni sem. Kivétel ez alól a számlálás 33. napja, „lag baomer” amikor mindez megengedett. Az ősi betakarítási ünnep a bibliai történelem során szakrális kiegészítést nyert: a hagyomány szerint ezen a napon kapta Mózes a Szinájon a Tórát, azaz az írott és a szóbeli tant. Az ómer időszaka így összeköti a fizikai megszabadulás és a szabad néppé válás ünnepét, a pészahot a szakrális közösséggé válással. Bibliai megfogalmazásban: „Azért mondd Izrael fiainak: Én vagyok az Örökkévaló és én kivezetlek benneteket Egyiptomnak rabmunkái alól, megmentelek benneteket szolgálatukból, s megváltalak benneteket kinyújtott karral és nagy büntetésekkel. És veszlek benneteket magamnak népül, és pedig leszek Istenül, és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló a ti istenetek, aki kivezetett benneteket Egyiptomból.” Azaz: kivezetlek Egyiptomból, megváltalak a szolgaságból, megváltalak néppé, és kiválasztalak, szakrális népemmé teszlek. Az ómerszámlálás vége savuot, a Tóraadás ünnepe, amikor a nép törvényeket kapott és kötelessége lett az emlékezés a közös történelmi múltra, az egyiptomi szolgaságra és a kivonulásra.
Illusztrációk: Minden kocka színes virágkeretben
Illustrations: Every medallion is in a wreath of flowers -
OMZSA Haggada Haggadah published by the National Hungarian Jewish Relief Action
Pészach ünnepe történelmi gyökerű vallási ünnep, melynek során az egyiptomi szabadulásra, a történelmi néppé, szabad néppé válásra emlékeznek a zsidó közösségekben. Az ünnepet a rituális étkezéssel szertartásossá tett szédereste vezeti be, melynek során felolvassák a haggadát.
A Haggada tartalmazza az egyiptomi kivonulás történetét, az ünnepi szokásokat, imákat, s egyben a szédereste szertartáskönyve is.
A haggada szó szerint elbeszélést jelent, s arra a bibliai parancsra utal, amely a zsidó nép kötelességévé teszi a kivonulás történetének generációról generációra való továbbörökítését. Írásba foglalása, szerkesztése ugyanarra az időszakra tehető, amikor a judaizmus többi, korábban csak szóban továbbörökített hagyományát is lejegyezték, az időszámításunk szerinti 3–6. század közötti időszakban.
A szöveget gyakran kísérik illusztrációk, melyek vizuális kommentárként jelennek meg az ősi szöveg mellett. Képi világuk a zsidó nép szabadulásának bibliai történetét aktualizálták minden korszakban.
Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942-ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészítette ki.
A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben
1930-ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották.
Az 1940-es években Munkácsi Ernő és Ribáry Géza is vezető szerepet töltöttek be a Zsidó Múzeumban, így a kiadványból több példány is található a gyűjteményben.