MILEV

Browse Items (1610 total)

  • Faragott, mozgatható karikákkal és golyóval az egyik végén, két kockával tagolt szárral. A kocka oldalán vésett héber felirat, kanellurás tölcséres ujjból kiemelkedő, ráncolt mandzsettás ingből kinyújtott mutatóujj. Jobbkéz.

  • Amsterdam Haggada, térkép-melléklet ebből a példányból hiányzik.

  • Cserép. Alja sárga, peremén széles, kék színű keret. Az egész tányéron מזל טוב =Mazel Tov szavak ismétlődnek héber betűkkel, körkörösen festve. Az egyes jókívánságokat négylevelű lóherék választják el egymástól.

  • Nyomtatvány, 33 oldal. Kötése csontkivágás, fémrátéttel. Kapu formájú alakzaton belül a kőtáblák fekete textil alapon, fémvéséssel. Alatta csontból faragott ornamentika.. Fémkapocs fogja össze.

  • A hagada az egyiptomi kivonulásra emlékező szédereste szertartáskönyve. A történet jobb megértése érdekében gyakran illusztrált kiadásokban is megjelentetik.
    A történet szerint Rabbi Eliezer, Rabbi Josua, Eleazar ben Azarja, Rabbi Akiva és Rabbi Tarfon hajdanán Bné Braqban egészen hajnalig magyarázták a kivonulás történetét, s reggel tanítványaik figyelmeztették őket, hogy felkelt a nap, elérkezett a hajnali Smá mondásának ideje. A jelenet a középkor óta gyakran ábrázolt jelenete a kéziratos, majd a nyomtatott hagadáknak is.
    Az illusztrációk általában kortárs környezetbe helyezik a jelenetet, párhuzamba állítva a talmudi bölcseket a korszak jelentős rabbijaival. A Singer-Schlesinger hagada az öt bölcs képében a híres pozsonyi Szófer család tagjait jelenítette meg; balról jobbra: Akiva Eger, Chatam Szófer apósa, mellette leghíresebb responzumgyűjteménye alapján Chatam Szóferkét ismert pozsonyi rabbi, majd az ő fiai, Ktav Szófer és Sevet Szófer ülnek. Az árkádok alatt az elképzelt Bné Braq látszik a felkelő nap sugarai alatt. A kép a könyv megjelenésének idejében jól ismert, korábban már sokféle formáéban megjelent portrék és tájképek montázsa. A híres rabbik szinte ikonikussá vált képei korábban már megjelentek képeslapokon, újságokban, falra akasztható képeken, de akár kihímezhető változatban, textilre nyomtatva is. A háttérben a bné braqi városkép elképzelt város, a 19. század végétől elterjedt orientalizáló Szentföld ábrázolásai köszönnek vissza rajta, baloldalon Ráhel sírjának közismert képével. A hagadában megjelenő többi tizenkét képes oldal mindegyike más és más: láthatóan a nyomdában rendelkezésre álló képeket kombinálták, de éppen ezért nem alkotnak egységes vizuális világot.

    A hágádát megjelentető kiadó a közép-európai zsidó kultúra szimbolikus jelensége. Pozsonyban alapították azért, hogy a Schreiber Mózes Chatam Szófer című művét kiadják, majd Bécsbe költözött, és a héber könyvek egyik legjelentősebb kiadóvállalatává vált – jelentős pesti leányvállalattal. Az Anschluss (1938) után Tel Avivba költöztek, ahol a német „Schlesinger” nevet héberesítették, s „Sinai Publishing House”-ként működnek napjainkig.

    Pészahi Hagada. A magyar szöveg Singer Leó várpalotai rabbi fordítása. Pest: Schlesinger, 1929. 64 oldal, 12 illusztrációval.

  • Colligátum: szidur, zsoltárok, szlihot, parasák, stb.

  • Szidurban a cicit, a talit és a tfilin szabályai, imák, zsoltárok, kézírásos családi feljegyzésekkel.

Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024