Browse Items (1611 total)
-
Havdala-tálka Havdalah tray
Ezüst. Ovális idomú, "galléros" talppal. Belseje kettéosztott. Felnyíló fedelén héber betűs vésett felirat:
שבת
יום מנוחתנו
"Szombat nyugalmak napja" valamint O.S és O.C. monogramokkal, amely az egykori tulajdonos nevét rejti. I.D. monogrammos mester műve.
-
Havdala-tálka Havdalah tray
Sárgaréz. Kerek fenekén vésett Dávid-csillag és héber betűk. A szavak között is kis Dávid csillagok. Peremén egy nagyobb és kisebb Dávid-csillag váltja egymást.
Felirata körben:
מצות הי ברה מאירת עינים
גוט וואך
גוט יאהר
"Isten parancsai tiszták, megvilágosítják a szemet" (Zsoltárok 19)
-
Havdala-tálka, pohár, fűszertartó Havdalah tray, cup, and spice container
Ezüst. A tálka téglalap alakú, csúcsain levágva. Fenekén két gyöngysor szerű koszorú, a fenék alján hasonló koszorúban trébelt, héber felirat:
המבדיל בין קדש לחול
"Aki elválasztja a szentséget a hétköznapitól"
Pereme mezőkre osztott, szélén poncolt és trébelt rózsás, indás koszorú.
A pohár kerek fenekű. Harang alakú teste függőlegesen hat mezőre osztott , egy sima és egy trébelt levelekkel díszített mezőre.
A fűszertartó hasonló alakú és díszei is megegyeznek. Elöl ovális mezőben héber felirattal:
הבדלה=Havdala
Leemelhető teteje körben kilyuggatott, tetején áttörtművű, álló Dávid-csillag. -
Havdala-tányér Havdalah plate
Feliratai / Inscriptions:
ליהודים הייתה אורה - a havdala szertartás része
כוס ישועות אשא - megváltás serlege
jó hetet - jó évet - jiddisül -
Havdala-tányér Havdalah plate
Fehér porcelán. Peremén körben festett héber felirat.:
מצות י''י ברה מאירת עינים
"Isten parancsai tiszták, megvilágosítják a szemet" (Zsoltárok 19)
Közepén:
גוט וואך - גוט יאהר
Jó hetet - Jó évet! -
Házassági szerződés (Ketuba)
A szövegmező egyszerű, álló téglalap alakú keretben, körülötte a zodiákus kör jegyei, és sűrűn elhelyezett különálló virágok.
Bár az ősi keleti hitből átvett csillagjegyek ábrázolását a zsidóság az ókortól kezdve használta, később a Misna (szóbeli tan) ezt kifejezetten tiltotta. Ezért a keresztények által közkedvelten használt csillagképek megfestése az itáliai ketubákon a környezethez való asszimilációt jelenti ebben az időben. A különbség csupán annyi, hogy amíg a keresztény ábrázolásokban a sorrend az óramutató járásával megegyező irányban halad, balról jobbra, addig a zsidó művészetben azzal ellentétes irányú a sorrend. Néhány esetben a csillagok pusztán formális csoportokat képeznek. Ezekhez a csoportokhoz kapcsolódik a négy évszak ábrázolása is, amely szintén megjelenik már az ókorban.
A felső rész a paradicsomot ábrázolja hasonló virágokkal és fákkal, középen Ádám és Éva a tudás fája mellett áll. Felettük két angyal üres címerpajzsot tart.
A vőlegény Samuel Chai ben Mordechai Halevi, a menyasszony Esther bat Mose Sinaj. -
Házasságlevél - Ketuba
A ketuba díszítését természetesen befolyásolta a helyi zsidóságot körülvevő kultúra. Ez a ketuba a gazdag művészi örökségre nyitott itáliai zsidóságot tükrözi. A szöveges mező feletti félkörben áldások és bibliai verseket láthatunk, ahol a sorok koncentrikus félkörben követik a félköríves záródás vonalát. A házasságlevél tetején négy szárnyas puttószerű figura, feltehetően angyalok, koronát hoznak, ketten harsonát fújnak közben, a másik kettő pedig koszorút is tart a kezében. A gazdagon díszített ketuba felső részén lévő jeleneteket építészeti elemek választják el egymástól. A felső mezőben elegáns korabeli öltözékben lévő férfit és nőt láthatunk. Körülöttük piaci jelenetek, mintha az esküvő előkészületei lennének. A képkockák, ha a házasulandókat mutatják, akkor az is feltételezhető, hogy a jó férj és jó feleség pédázatait látjuk.<br />Az alsó mezőkben folytatódnak a cselekvés mozzanatai: két lovast fogadnak a háziak; egy szolgáló bort enged egy kancsóba a hordóból. A mindkét oldalon megjelenő virágcsokor alatt újra láthatjuk az elegáns férfit és nőt ugyanabban a ruhában, ahogy fent is ábrázolták őket: ők a menyasszony és vőlegény. A vőlegény Mose ben Josua Galico, a menyasszony pedig Abraham Galico lánya. -
Héber kézirat, bőrkötés
Imák a hét napjaira, -esti imák.
Aranyozott bőr kötésben mindkét oldalán C-C monogram. -
Herendi dísztál Theodor Herzl portréjával
Kézzel festett porcelán tál Theodor Herzl portréjával -
Herendi szédertál
Tavaszi ünnep az egyiptomi szabadulásra emlékeztető pészah. A történelmi eseményre és az isteni csodákra emlékeztető nyolc napos ünnep során tartózkodni kell a kovászos ételek fogyasztásától, ezért az ünnep jelképe lett a macesz, vagy kovásztalan kenyér. Az ünnepet a szédereste vezeti be, melynek során meghatározott rendben kell elfogyasztani olyan rituális ételeket, melyek az egyiptomi szolgaságra és a szabadulásra emlékeztetnek. Az est szertartáskönyve a haggada, melyben a történelmi események leírása mellett szerepelnek az elmondandó imák, énekek és egyéb kapcsolódó történetek is. A széderesti vacsora hagyományos kellékei a szédertálak, melyeken több esetben külön kis tartók szolgálhatnak a jelképes ételek elhelyezésére. Vannak emeletes szédertálak is, melyeken elkülönítve lehet elhelyezni a maceszlapokat.
A 18-19. században a zsidók többsége még falun élt, s házaló kereskedésből, terményfelvásárlásból, a földesúri javak bérletéből tartotta fenn magát, népes családját és a zsidó közösségi intézményeket. A reformkorban fokozatosan bekapcsolódhattak az akkoriban fejlődésnek induló magyar ipar megteremtésébe, s a modernizáció fontos elemévé váltak.
A később világhírűvé váló herendi porcelángyárat Fischer Mór tatai fazekas alapította 1839-ben. A herendi gyárban készült szédertálak között két különleges, széderező család festett képét ábrázoló is található. Mindkettő peremén a szédereste hagyományos mozzanatainak felsorolása látható kis medaillonokban. A tálak öblébe egy-egy széderestét tartó családot festettek. Mindkét kép olyan, amely a zsidó közösségben ismert volt a tizenkilencedik század közepe-vége felé. A rózsaszín tálban lévő kép az 1609-ben megjelent egyik első illusztrált, nyomtatott széderesti elbeszélés, a velencei haggada egyik jelenete után készülhetett, míg a kék tálban lévő Oppenheim 1867 körül készült széderjelenetének adaptációja.
A rózsaszín szédertál a Magyar Zsidó Múzeum első tárgyai közül való: 1914-ben került a gyűjteménybe a pápai Lövy Lipót ajándékaként. A kék tálat 1945 után, a Joint anyagi segítségével vásárolta meg a múzeum.
Tags Catalog1916