MILEV

Browse Items (1598 total)

  • 96.31.jpg

    Réz. Korong szerű talpazatból becsavarható gyűrűkkel tagolt szár magasodik. A gyűrűkből fentről lefele 4 pár vázaszerű cseppfogóban végződő kar nyúlik ki. Alulról a 2. gyűrűből a karon előrefele a 9. gyertyatartó cseppfogója. Az egyik kar elveszett, több kar instabil, a szár eldől.
  • 96.62.jpg

    Réz öntvény. Gyűrűkből összetett szárán gyűrűnkként két-két váltakozó füles mintával díszített karon váza alakú gyertyatartók, összesen 8 darab. Az oszlopon, a csúcson gomb, rajta kiterjesztett szárnyú madár. Az utolsó gyűrűn a kilencedik gyertyatartó helye, ami kivehető, egy füllel kapcsolódik. A gyűrűket virágmotívum díszíti övszerűen. Több helyen cinnel javított, ezek mentén letört az egyik kar.
  • 66.44.jpg

    Réz öntvény. Talpa hiányzik, függöny szerű íven szalag, héber felirattal, rajta 8 fordított kas formájú gyertyatartó. Az ívben medalion, benne korsó és felirat:
    הנרות הללו קדש הם
    "Ezek a gyertyák szentek"
    Alatta a 9. kivehető gyertyatartó helye.
  • 96.63.jpg

    Ezüst. Gyűrűkkel tagolt, Dávid-csillaggal végződő oszlopszerű törzséből ívelt karokon 4-4 váza formájú gyertyatartó nyúlik ki. Talpa elveszett. Jelzett
  • 2013.22.jpg

    Ezüst. Fém lapra van rácsavarozva 8 váza alakú gyertyatartó.
  • 64.93.jpg

    Fehér fém. Áttört művű, stilizált díszítéssel. 8 lándzsa alakú mécsestartó.
  • 64.1152.jpg

    Vörösréz. Három hajlított sárkány alakú lábazaton kör alakú, kidomborodó gyűrűs talpon áll a szár, ezen 4-4 Ívelt, gyűrűs karon nyolc gyertyatartó. Elöl forgatható karon a kilencedik
  • 21a.jpg

    A 18. századi legvégén, a 19. század első éveiben készülhetett a II. József osztrák császár profiljával készített hanukkai mécsestartó. A nyolc olajmécses pad alakban helyezkedik el, a két végén egy-egy tizennyolcadik századi öltözetben álló alabárdos figurája látható. A pad háttámláján négy ágaskodó oroszlán alakja között láthatjuk a császár jellegzetes félprofilját.
    II. József felvilágosult abszolutista uralkodó volt, s egységes, centralizált, modern állam megteremtésén dolgozott. 1783-ban adta ki azt a rendeletét, mellyel a zsidó közösséget szerette volna integrálni a társadalomba, s ehhez számos, a zsidó közösségek által is eltérően értelmezett szabályt vezetett be. Biztosította a zsidó népesség szabad költözését akár a városokba is, engedélyezte, hogy a zsidók minden foglalkozást űzhessenek, földet bérelhessenek és akár egyetemre is járhassanak. Az egységes kulturális közeg megteremtéséhez elrendelte államilag felügyelt zsidó iskolák felállítását, amelyben a felvilágosodás elveinek megfelelő tananyagot tanítottak. A zsidó tanok ellenőrzése érdekében megtiltotta héber nyelvű könyvek behozatalát az országba, de engedélyezte, hogy az Egyetemi Nyomda – a korabeli Magyarország egyik legjobb nyomdája! – nyomtassa a zsidó közösségben használt héber betűs könyveket. Alattvalóit egységes, civilizált népességnek akarta látni, ami hatalmas ellenállást váltott ki a tradíciójuk elvesztésétől félő közösségekben. Azt a rendeletét, amelyben elrendelte a szakáll levágását, az óriási tiltakozás miatt vissza kellett vonnia. A polgári jogegyenlőségért küzdő felvilágosultabb zsidó tömegek lelkesen fogadták reformjait, őt magát a valaha trónon ült legnagyobb humanistaként köszöntötték. A tradícióikat féltő, erősen vallásos tömegek ugyanakkor minden bajok forrásának tekintették a modernizációt pártoló uralkodót, aki reformjaival megbontotta a zsidó közösség egységét.
    Halála után a reformjainak egy részét utóda, II. Lipót folytatta, de az ő halála után a zsidó közösség emancipációja újabb fél évszázadra megtorpant. II. József és II. Lipót alakja a jogegyenlőségért folytatott küzdelmek során szimbolikussá nőtt, s portréjuk ezért jelenhetett meg akár a figurális ábrázolást elméletileg tiltó zsidó művészetben, szertartási tárgyakon.
    Múzeumunk gyűjteményében van teljesen hasonló tárgy II. Lipót portréjával is. A kiállított példány csonka: a bécsi Zsidó Múzeumban lévő ugyanilyen tárgy alapján tudjuk, hogy a padka hátlapján lévő oroszlánok eredetileg koronát tartottak az uralkodó feje fölé, megkétszerezve ezzel a tárgy magasságát.
    A II. József portréjával díszített tárgyat özv. Pap Béláné helyezte letétbe a gyűjteményben
    1933-ban. A hanukkai mécses azóta folyamatosan szerepel az állandó kiállításban jelezve, hogy a múzeumot magáénak érző pesti zsidó közösség fontosnak tartja a jogegyenlőséget és a polgári érvényesülés lehetőségét, melyet a történelemben elsőként a felvilágosodás korának reformjai adtak meg számára.
  • 3_1_13.JPG

    Bronz. Oldalán Mózes és Áron alakja tartja a menórát. Padkája 8 körte alakú olajtartóból áll. Támlája áttört műves, leveles, oldalán egy-egy hatágú csillaggal. Középen koszorúban nagy medalion, felette hatágú csillaggal.
  • 64.306.jpg

    Sárgaréz. Egy darabból álló padkája meghajlított. Két koronás nagy szárnyú griff madár a hátlapján, felettük korona. Ebből szalag indul ki, cirill betűs felírással. Padkáján nyolc hullámos alakú mécsestartó.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2