Browse Items (1598 total)
-
Halottmosdató asszony imakönyve /
A kis kéziratos, pergamen imakönyv az elhunyt nők rituális mosdatása és halotti ruhába öltöztetése során elmondandó imákat tartalmazza. A zsidó hagyomány szerint a halottat lepellel letakarták, fejénél gyertyát gyújtottak, majd egy éjszakán át a szentegylet tagjai imádkoztak és virrasztottak mellette. Másnap reggel szigorú előírásokat követve, tiszta gyolcsokkal és vízzel alaposan megtisztították, majd ráadták a fehér gyolcsból készített halotti ruhát, és egyszerű, gyalulatlan deszkára helyezve még aznap eltemették. A női halottak mellett mindezt nők végezték, és ők mondták az előírt imákat is. Az 1833-ból származó imakönyv Henle asszony, Johanan Elzasz özvegye részére készült Frankfurt am Mainban. A korszak imakönyveihez hasonlóan a quadrát betűs héber imaszövegek mellett az apró, rasibetűs német nyelvű utasítások pontosan meghatározzák, hogy melyik imát mikor, milyen rituális esemény mellett kell elmondani. -
Hanukai menóra
Sárgaréz. Lábazat nélküli. 8 olajtartóján négyzet alakú, elöl háromszögben kicsúcsosodó. Támláján két angyal pajzsot fog közre.Tags Catalog1916 -
Hanukai menóra
A Kelet–Európában használatos hanukai mécsesek általában sárga vagy vörösrézből készültek, pad-alakú tárgyak. A pad részén található a nyolc mécses, háttámlájuk és oldalfalaik pedig sokféleképpen díszítettek, amelyek a zsidó ikonográfiára jellemző növény- és állatalakjai rajzolódnak ki. Talán meglepő, hogy a díszítések között megjelennek a korszak politikai történetében jelentős szereplők is. A sárgarézből készült hanukai menóra két oldalfala egy–egy testőr figurája, háttámláján pedig az Osztrák Birodalom zsidóságának kedvező törvényi kereteket adó II. Lipót figurája látható. -
Hanukai menóra
A hatalmas, zsinagógai használatra szánt sárgaréz hanukkai menóra lengyel területen készült a 17–18. században. A lengyel zsidók körében elterjedt volt a rézöntés gyakorlata, s számos zsinagógai szertartási tárgyat készítettek sárgarézből. A nagy, álló menóra elemei öntött darabok, melyeket rozetta alakú díszítmény részeként is értelmezhető csavarokkal illesztettek össze. Lábazatán kicsi öntött oroszlánok, tetején pedig kiterjesztett karú sas látható, mely egyrészt a lengyel királyság címerállatára utal, de ugyanakkor felidézi Mózes ötödik könyvének egy mondatát is, mely szerint az örökkévaló úgy védelmezi népét: „Mint a sas, mely felébreszti fészkét fiókái fölött lebeg, kiterjeszti szárnyait, fölveszi, fölemeli szárnyára.”
A tárgyat a Pesti Chevra Kadisa elöljárója, Winterberg Gyula udvari tanácsos ajándékozta a Zsidó Múzeumnak alapítása évében.
Felirata:
להדליק נר חנוכה
"Hogy felgyújtsuk a hanukai lángot"Tags Catalog1916 -
Hanukai menóra
Sárgaréz. Négy lábon áll. Sima padkáján nyolc henger alakú tartó, táblája áttört műves, melyen két álló oroszlán kétfülű kancsót tart. Oldalain egy-egy oroszlán, hajlított farkuk egy-egy gyertyát tartanak.Tags Catalog1916 -
Hanukai menóra
Sárgaréz. Kör alakú domború fa alapon felfelé keskenyedő szárból 4-4 kar nyúlik ki. 4-4 kart egy sima lap fogja össze, ezeken a karokon gyertyatartócska. Elöl a 9. gyertyatartó. -
Hanukai menóra
A hagyomány leporolásának szándéka, és egy kortárs szertartási tárgy megteremtésének igénye vezette az Eight Days Design csoport alkotóközösségét (Darányi András, Hajdu Eszter, Kecskés Orsolya, Égi Marcell) egy újragondolt hanukai menóra készítéséhez. Hanuka posztbiblikus ünnep az i.e. 169–166 között sikeresen megvívott Makkabeus szabadságharc emlékére. Az ünnep azonban nem a szabadságharc politikai tartalmára utal, hanem arra az isteni csodára, mely a jeruzsálemi Szentély újraavatásával kapcsolatban volt tapasztalható: az egy napra elegendő rituálisan tiszta olívaolaj nyolc napig égett, addig, amíg az új adagot elkészíthették. Erre a csodára emlékeztet az ünnep a nyolc egymást követő napon meggyújtott fényekkel. A szövegek nem szabályozzák a gyertyatartót, csak nyolc lángot említenek és szabályoznak; e lángok összekapcsolásával alakult ki a hanukai mécsestartók/gyertyatartók sokféle, térben és időben nagyon különböző változata. A praktikumon túlmutató részletek és díszítések a parancsolatok megszépítésének, kiteljesítésének vallásos kötelezettsége, a hiddur micva miatt jelennek meg. Minden parancsolat végrehajtása teljesebb, ha a kellékek megszólítják az érzékeket is, s így a cselekedetek esztétikai minősége is vallásos tartalmat nyer. Ezért a szertartási tárgyak megtervezése, előállítása is szakrális cselekménnyé magasztosul, s végül a tárgy megjelenése, ikonográfiai elemei jogosan értelmezhetőek vallási–filozófiai gondolatokkal, tartalmakkal. Az EightDays Design szokatlan menórája megfelel a hanukai lángok meggyújtásához szükséges ősi szabályoknak, ugyanakkor formájában és anyaghasználatában egyaránt kortárs darab. Oktaéder alakja hanuka nyolc napját idézi, az egyes lapok élhosszúsága pedig 18 cm, ami a héber ’háj = élő’ szó héber betűinek számértékével azonos. A sorozatgyártással, változatos színekben készülő menóra kiváló minőségű műanyagból, korianból készül. A betonból készült prototípust 2011-ben az EightDays Design ajándékozta gyűjteményünknek.
(Tzs)Tags parasa -
Hanukai menóra
A tekintélyes méretű (44 cm széles) ezüst hanukai menóra későampír vázácskáival, biedermeier rózsácskáival és kosárkáival, no meg az osztrák császári koronával a tetején első blikkre tipikus bécsi tárgy, megmutathatjuk vele a hanukai csoda mellett a ringstrassei gazdasági csodát is. Ha alaposabban utánajárunk, akkor meg még ennél is sokkal többet.
A szép menóra 1917-ben került a múzeum gyűjteményébe, amikor özv. Leiner Sámuelné elhunyt férje emlékére az összes zsidó tárgyú családi régiségét a múzeumnak ajándékozta. A menórával együtt érkezett egy ezüsttáblákba kötött ünnepi imakönyv, egy ezüst tokban lévő megilla, egy barhesztakaró, arannyal hímzett talit- és tfilin-zacskó, két spanyol-zsidó házassági szerződés, egy héber betűs véséssel díszített gyűrű, valamint az özvegy nagyapjának arcképe.
Leinerné, született Adutt Antónia a bécsi török-zsidó Adutt családból származott. A bécsi török-zsidó közösség gyökerei a 18. század első feléig, a Habsburg-Oszmán békekötések időszakáig vezethetőek vissza, amikor a török-zsidó kereskedők megtelepedését és szabad vallásgyakorlatát császári privilégium tette lehetővé.
A gazdaságilag megerősödött közösség 1887-ben építette fel mór stílusú zsinagógáját a Zirkusgasséban, melynek bejárati csarnokában az osztrák és az oszmán-török uralkodóház tagjainak portréit függesztették ki lojalitásuk kifejezéséül. Adutt Antónia első bécsi őse a még Konstantinápolyban 1774-ben született Adutt Leon volt, aki 1818-ban alapított kereskedelmi vállalkozást a császárvárosban. Leszármazottai közül Jacob szőnyegkereskedő lett, a Fleischmarkton volt üzlete, melyből több régi perzsa darabot a császári-királyi iparművészeti múzeumnak adott el, ezek ma is láthatóak a MAK gyűjteményében. Antónia 1879-ben ment nőül az újpesti enyv- és zselatingyáros Leiner Sámuelhez, akivel annak 1908-ban bekövetkezett haláláig élt a Duna soron lévő – feltehetően meglehetősen büdös – gyár melletti lakásukban. Az özvegy 1917-ben végrendelkezett, de értékes családi régiségeit – melyek a bécsi török-zsidó közösség történetéhez vezetnek minket – az akkor már közel két éve látogatható pesti zsidó múzeumnak ajándékozta.
A „nagylelkű ajándékot" a múzeum az Egyenlőség hasábjain köszönte meg, innen tudjuk, hogy a gyűjteményben 1066-ik tárgyként leltározott menóra milyen történeteket rejt, milyen környezetben használhatták akkor, amikor a kissé szokatlan tárgy még nem egy múzeumi, hanem egy bécsi szefárd zsidó család vitrinjében állt.Tags 50objects -
-
Hanukai menóra
Bronz. Padkáján nyolc álló olaj-tartó, a mécses letakarható, a födél hal alakú. Támlája áttört-művű, venyigék között két szarvas és két madár. Oldalra egy-egy oroszlán, feltartott farka egy-egy gyertyatartót tart.Tags Catalog1916