MILEV

Browse Items (1610 total)

  • A Biblia leírása szerint a világ megteremtése után a hetedik napon Isten megpihent, és megszentelte a napot, a szombatot. A zsidó vallástörvények szerint a zsidó élet alapköve a szombat megtartása, melynek gazdag és nagyon alaposan szabályozott rituáléja alakult ki. A szombat fogadása és a szombat búcsúztatása közötti időszakra a rabbinikus legendák szerint minden zsidó egy különleges, kiegészítő lelket is kap, ez a nesama jetéra. Ez a kiegészítő lélek a szombat végén eltávozik a testtől, ami szomorúvá, és különösen esendővé teszi ekkor az embereket. A szombat és a hétköznapok elválasztásának szertartása a havdala, vagyis elválasztás. „Áldott, aki elválasztja a szentet és a hétköznapit, a világosságot és a sötétséget, Israelt és a többi népeket, a szombatot és a hétköznapokat.” A szertartás borra és fényekre mondott áldásokból, valamint illatos fűszerek megszagolgatásából áll, ami a szombat kellemességére emlékeztet. Az illatos fűszereket tartalmazó fűszertartót kicsit megrázva, illatanyagát aktiválva kézről kézre adják. Fűszertartó bármi lehet, amiben a fűszerek illata élvezhető. Léteznek gyümölcs, hal, madár, kisvonat és még számos egyéb formában, de legelterjedtebb mégis a torony alakú fűszertartó lett. A toronyalak elterjedtségét indokolhatja, hogy a szombati liturgiában a tornyot többször is pozitív tartalommal, az isteni erő és segítség szimbólumaként említik.
    A torony alakú fűszertartók Európában a 16. századtól terjedtek el, és formájuk általában követi a területen alkalmazott építészeti elemeket, nem ritkán egy az egyben megmintázva középületek vagy akár templomok tornyait is.
    A tornyok tetején gyakran látunk kis zászlócskákat, melyek az építészeti hatást fokozzák. A szintén gyakran alkalmazott kis csengettyűkkel együtt a fűszertartók mozgatása során lobognak, csilingelnek, amivel a szaglás mellett további érzékszerveket vonnak be a szertartás élvezetébe. A csengettyűk a rossz szellemek elriasztásában, távoltartásában is szerepet játszhatnak.
    A részben aranyozott ezüstfiligrán torony zászlójának felirata szerint adományokból készült 1831-ben, és a Kanizsai Jótékonysági Egylet tulajdona.
    A Batthyányiak birtokát képező Nagykanizsán a 18. század első felétől működött a hitközség. Számos jótékonysági, kulturális és más feladatokat ellátó egyesület működött a közösségben. 1829-ben a zsinagógai szertartások művészi színvonalának emelése érdekében férfikórust szerveztek, s bevezették a bécsi kántor, Salamon Sulzer szerzeményeit. Magyarországon először itt használtak zsinagógában orgonát 1845-ben, Löw Lipót rövid nagykanizsai rabbiskodása idején. 1884-ben itt alkalmazták az Országos Rabbiképző Intézet első végzettjét, Neumann Edét, aki bevezette a Geiger Ábrahám féle német reform imakönyv használatát Nagykanizsán.
    Felirat a zászlócskán:
    ועשה מהנדבות
    בשנת תקצא
    "Készült az adományokból az 591.(1831.) évben"
    Alsó részén:
    כוס זה - שיין - לצדקה
    קאנישא
    "A kanizsai cedoko (hitközség) tulajdona"

  • Fából készült, esztergált, hordó alakú fűszertartó. Teste 3 részre tagolt, gyűrűs. A 2/3-ad részénél nyitható. Rajta felirat:
    ירושלים
    Jerusalem
    Tags ,

  • Részben aranyozott ezüst. Kör idomú, boltozatos tagozott talpán trébelt levéldíszes koszorú. Plasztikus, ág idomú szárán alul négy gyümölcs (az egyik elveszett). Teteje körte idomú. Felső része poncolt alapon trébelt és indás virágok közt két lengyel sassal ékített. Kiemelhető galléros tető kupakján plasztikus, aranyozott lengyel sas. 12-es finomságú ezüstből készült.
    Tags

  • Ezüst. Gömböket tartó négy karmos lábbal. Négyzetes talpát és három emeletre tagolt négyoldalas torony idomú testét gazdag, ezüst drótból készült rozettás és indás filigrán díszíti. Elöl kis ajtó.Belsejében harang idomú csengővel.. Tetején ezüst lemezből nyírt áttört műves, aranyozott oroszlános zászló.

  • Ezüst. Hal idomú. Tizenhárom részes, mozgatható teste és egész felülete vésett díszítésekkel ékített. Farkán álló oroszlános díszjellel. Piros ékköves szemekkel.
    Fedőlapján felirat:
    "Szombat -nyugalmunk napja"

  • Sárgaréz. Kör alakú boltozatos talpon henger alakú test. Két apró pontokból álló koszorú között vésett felirat:
    "Aranylakodalmi emlékül az unokák 1900. október 21."
    Hegyes csúcsban végződő torony, ezen zászló.

  • Ezüstfiligrán.Négy félgömbös lábon álló, hármas drótsodronyból formált összefogott száron tornyos épület, kulcsos, kinyitható ajtóval, a tetején zászló.

  • Ezüstözött réz talpon gyűrű formába hajlított réz szalag, három egymásba kapcsolódó tört ívű lábon gömb alakú filigránra hasonlító fűszertartó,közepén szalaggal elválasztva. Zászlótartó rúdján újabb sima gömb

  • Csipkés szélű, gyűrűs áttört talplemezzel. Három csavart és hajlított drótból szerkesztett szárán áttörtműves, gömbös dísz. Szétnyíló gömbidomú felső része tizenkét osztású, hajlított filigránnal díszített mezejű. Tetején áttörtműves rozettás dísz. rajta nagy zászló. a rúdon a szárhoz hasonlóan gömbös rész. Jelzetlen. Állapota: deformált.

  • Kerek, domború talp. Hengeres teste áttört műves rácsozatból áll, melyet koszorú köt össze. Elkeskenyedő torony tetején zászló volt, mely hiányzik.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024