Browse Items (1597 total)
-
Hanukai menóra Hanukkah lamp
Ezüst. Két szalagpánt között nyolc tojás alakú olajcsészével. Támláján egyenes és hajlított pántok között, középen domború pajzs rozettával, oldalain egy-egy galambbal. A támla oldalán egy-egy virág. Talpazata nincs. 13 finomságú ezüst. -
Étkezés utáni imakönyv - Birkát hámázon
Az imakönyvet a címlappal szemközti dedikációs oldal bejegyzése szerint Koppel ben Jirmija Broda ajándékozta jegyajándékul menyasszonyának, Gitl bat Zavel Leitersdorfnak 1750–51-ben. Gitl családja eredetileg Kismartonból, a mai Eisenstadtból származott, majd a 18. század elején Bécsbe költöztek. 1758-ban Gitl apja kiváltságlevelet kapott Mária Teréziától. A gazdag család megrendelésére több illusztrált kézirat készült, mert a gazdag zsidó családokban a könyvnyomtatás felfedezése után is szokás maradt a kéziratos, illusztrált luxus–imakönyvek használata. A mindössze huszonhét pergamenlapot tartalmazó kis imakönyvecskében tíz színes festett kép van. A könyvet Mesullam Ziml másolta és illusztrálta Polnán, 1750-51-ben. Neki más gyűjteményekből több műve is ismert, elsősorban bécsi megrendelésekre dolgozott az 1700-as évek első felében. A zsidó vallásban a nőkre három vallási parancsolat teljesítésének kötelessége hárul. A három legfontosabb női teendő a szombati gyertyák meggyújtása, a kenyérsütés során egy kis darabka tészta elégetése a jeruzsálemi szentélyre való megemlékezésként, és a rituális fürdőben való havonkénti megtisztulás. A 18. századi írásmagyarázó, a Vilnai Gaon szerint a három cselekedet kezdőbetűiből a héber „báj” szót kapjuk. Egyebek mellett ennek a három kötelességnek a teljesítése látható az imakönyvecske illusztrációin. Ezek mellett az imakönyv az étkezéshez kapcsolódó áldásokat, az étkezés utáni imát, valamint a purimi és hanukkai imádságokat tartalmazza. A hanukkai ima illusztrációja jellemző a női imakönyvekre. A férfiaknak szánt könyvekben a hanukkai ima mellett a menórát gyújtó férfi alakja szerepel, míg a női könyvekben ezen a helyen Judit látható Holofernes levágott fejével. A hagyomány szerint a gyönyörű Judit sós kecskesajttal, majd borral kínálta Holofernést, majd a lerészegedett férfi fejét levágva Judit megszabadította városát, Betuliát az ellenségtől. Judit alakját a zsidó néphagyományban a hanukkai történetben szereplő Hasmóneus családdal is összekapcsolták.
Illusztrációk: Rózsaszín, kék, sárga és arany színekkel
Illustrations: Pink, blue, yellow, and gold colors
2b: Dedikációs lap zöld alapon aranyfestésű virágokkal keretezve / Dedicatory page on green base with flowered frame containing gold paint
3a: Címlap - Bal oldalon Mózes a botjával, jobb oldalon Dávid a hárfával. Fent két angyal között levita az öntőkannával, lent városkép, jövőbeni Jeruzsálem. / Title page: Moses with his staff on the left, David with harp on the right. A Levite with pitcher between two angels on the top. City panorama - apparently Jerusalem of the future - at the bottom.
5a: Az étkező család / The family at meal
7a: Hámán fiai az akasztófán, az előtérben zsidók / Haman's sons on the gallows, Jews in the foreground
7b: Judit Holofernes fejével; balra égő menóra / Judith's with Holofernes' head; a lit menorah on the left
16b: Az orvos eret vág egy nőn / A physician cupping a woman
17b: A chala tésztájából vett darabka elégetése / Burning a piece of dough (Challah)
18b: Nő a rituális fürdőben / Woman in ritual bath (Mikvah)
19b: Péntek esti gyertyák meggyújtása / Lighting the Shabbath candles
21a: Esti ima elalvás előtt / Prayer before going to sleep -
Talpas pohár
Részben aranyozott ezüst. Talpának oldalán trébelt, nagy virágos hullámos inda, recés, hullámos ívvel. Hengeres testének oldalán trébelt három maszkos kartus nagy virágszálakkal. Peremén vésett No 13 és héber felirat:
No 13. ח''ק פה פעסט
"Az itteni pesti Szent Egylet. No.13."
Széles talpperemmel és kiszélesedő szájperemmel. Mesterjegye: egymásba kapcsolt MN betű. -
Kézmosó tál
Ezüst.Ovális alakú, rövid oldalain jobban felmagasodó peremű tál.Hosszanti oldalán címer, benne LS kkoronás tulajdonosi monogram. MOD mesterjegy, Bécs, 1826 -
Gyermekágyi tábla
A négyszögletes lap felső negyedében két szárnyas angyal egyik kezével Mazal Tov (jó szerencsét) feliratú drapériát, másik kezében pajzsot tart. A pajzson a 20. zsoltár szövege olvasható. A pajzs alatt középen Ábrahámnak, a zsidó nép ősatyjának neve olvasható. A többi ősatyák (Ichak, Jakov, Mose, Aharon, David, Slomo) és ősanyák (Sara, Rivka, Rahel, Lea) nevei kétoldalt, áttört geometrikus–indás díszítés között olvashatóak. A két angyal alatt Ádám és Éva nevét látjuk, valamint nagyobb betűkkel kiemelve a Lilit távoltartására szolgáló amulett–formulát: „Kinnt (legyen) Lilit, az első” – amit a három varázserejűnek tartott név: „Szinoj, Sinszinoj, Szmangaluf” követ. Ezután azt a midrás–történetet olvashatjuk, amelyben Illés próféta (Elijáhu) legyőzi Lilitet.
Ezt követi nagyobb betűkkel Lilit neveinek felsorolása: „Lilit, Abitu, Obizo, Amzarfo, Hakes, Oram, Ikfudo, Ajelu, Tatruta, Kliht, Avmakta, Setrona, Za, Tiltui, Fitasi.”
A gyermekágyi tábla szövegét a 121 zsoldár szövege zárja, mely egy Bibliai mondatból (Genezis 48:16) formált Dávid–csillagot vesz körül. A csillag közepén nagyobb betűkkel Isten egyik nevét, a Sadai–t (Mindenható) látjuk.
A keret alsó részének közepén ovális mezőben az író, rézmetsző, Mordehaj, tóra–tfilin és mezuza író neve, valamint a dátum: Nyitra, 5592 (1832) olvasható. Ezt két oldalon a „ne legyen a boszorkány” ismételt formulája keretezi.
Az eredeti réz nyomólemez a Krakkói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.
-
Siviti tábla
A zsinagógák berendezésének jellegzetes, a zsidó népművészetet jellemző darabjai a sivviti táblák. A sivviti táblák az előimádkozó pultját díszítik úgy, hogy az imádkozás során kelet felé forduló előimádkozó egyben a tábla felé is fordul. A táblák nevüket a rajtuk szereplő zsoltáridézetről kapták. A 16. zsoltár 8 verse szerepel rajtuk mely így szól: „Sivviti Adonáj lönagdi tamid” azaz „Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam”.
A sivviti táblák általában gazdagon díszítettek. Díszítésüknek olyannak kell lennie, ami az előimádkozó figyelmét a zsidó értékekre összepontosítja, s ezzel is segíti az imádkozás közbeni elmélyedést.
Jellemzőek a mikrográfiás ábrázolások, amikor a szent szövegeket nagyon apró betűkkel írva különféle absztrakt, növényi, állati vagy emberi figurákká rendezi az írnok. A műfaj kialakulását elősegítette, hogy a második parancsolat figurális ábrázolást tiltó rendelkezéseinek szigorú értelmezése szerint más módon nem lehet teremtett dolgokat ábrázolni. A mikrográfia a szent szövegek lapszéli magyarázó jegyzeteiből alakult önálló műfajjá. A mikrografikus szövegekből összeállított bibliai jelenetek, szimbólumok, vagy akár portrék a 18. századtól jelentek meg zsinagógai vagy otthoni díszekként.
Mordeháj ben Eliezer megyeri kántor sivviti táblájára a Zsoltárok, valamint az öt tekercs: az Énekek Éneke, a Rúth könyve, a Siralmak könyve, a Prédikátor könyve és az Eszter könyve teljes szövegét írta fel. Az oszlopokkal tagolt felület három tympononban végződő, épületre emlékeztető dísze a Zsoltárok könyvének szövegéből áll. Ugyancsak a zsoltárok könyve formálja a hárfával ábrázolt Dávid király alakját, valamint a Jákov álma jelenetet. Az oszlopok által tagolt mezőkben az öt tekercs szövege egy–egy bibliai szereplő formájában jelenik meg: az alsó sorban balra Salamon király az Énekek Énekének, jobbra pedig Ruth, Ruth könyvének betűiből. Felettük baloldalon Eszter az Eszter–könyvéből, illetve jobbra újra Salamon a Prédikátor könyvének betűiből. A Jákov álmának jelenetével egy magasságban, a baloldalon található boríték–forma tartalmazza a Siralmak könyvének szövegét. A tábla alsó-középső részén egy, a bibliai leírásnak megfelelően bimbó és virágformákból álló menóra alakja látható. A lap tetején, a timpanonok között két, tóratekercset tartó madár alakja.
Mordehaj ben Eliezer a táblát 1828-ban fejezte be.
Tags Catalog1916 -
Megillat Eszter
A rituális szövegek – köztük a Purim ünnepén felolvasott Eszter tekercs – hagyományosan pergamenre, kézzel írt betűkkel készülnek. A kevés 19. századi kivétel egyike Mordeháj Szófer papírra, rézlemezről nyomtatott, gazdagon illusztrált megillája. Mordeháj szófer sztam, azaz tóra, tfilin és mezuza író szófer volt, aki szakrális pergamenek írásával kereste kenyerét, de számos rézmetszete és illusztrált kézirata is fennmaradt. A papírra nyomtatott megillája rituális célra nem használható, inkább a haszkalapárti, polgárosult zsidó rétegek vásárolhatták.
Ez a tekercs három, összeragasztott papírlapból áll, melyre három nyomólemezről készült a szöveg és az illusztráció. A szöveg 11, különböző szélességű oszlopban jelenik meg. A tekercs elején gazdagon illusztrált keretben a megillaolvasásra mondandó áldás szövege látható. Mordeháj Szófer két helyen is megnevezte magát: az első, díszes betűkkel írt szó közepén apró, mikrografikus betűkkel, a tekercs végén pedig egy koronás palásttal díszített ovális mezőben: készítette Mordeháj Szófer sztam, Jozl Szófer sztam fia, a kis időszámítás szerint 594-ben (1834), Nyitrán.
-
Szombati szertartáskönyv
Illusztrációk: Egyszínűek.
Illustrations: Monochrome
Címlap: Jobbról Mózes a két kőtáblával, balról Áron a füstölővel. Fent trombitát fúvó két angyal koronát tart.
Title page: On the right Moses with two tablets, on the left Aaron with the censer. On the top two trumpeting angels hold a crown.
1b: Két angyal között korona. / A crown between two angels
4b: Iniciálé / Initial
9a: A ház asszonya péntek este az asztalnál gyertyát gyújt. / The woman of the house lights candles on the table for Friday evening
9b. Lándzsás apród a trónon ülő Salamon előtt. / Cadet with a lance is in front of the enthroned Solomon
10a : Iniciálé / Initial
21a: Kiddus a péntek esti vacsoránál / Kiddush at the Friday evening table
21b: Péntek esti vacsora. / Friday evening supper
36b:Család a péntek esti asztalnál. / Family at the Friday evening table
53a: Hávdálá / Havdalah (Ceremony of separating Sabbath from the weekday)
56a: Jákob és pásztora a nyájjal. / Jacob and his shepherd with the sheep
59b: Kiddus leváná. / Kiddush Levanah -
Imakönyv az egész évre
A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt a kézzel írt imakönyvek kiemelkedő jelentősége. A 18. században elsősorban Közép-Európában a meggazdagodott zsidó családokban divatossá lettek az illusztrált, kéziratos, személyes használatra szánt luxus-imakönyvek. A Joszéf ben Móse Náftáli HáLévi számára készített imakönyvet a trebitschi Mose Léb ben Wolf másolta, melyben így minden egyes leírt betűben jelen van a másoló szakrális munkája, ami a héber szöveg szentségéhez kötődő fontos tényező. A címlap és a belső illusztrációk rajzai már a divatos rézmetszetekre emlékeztetnek, s a címlapon azt is feltünteti a másoló, hogy „amszterdami betűkkel” készítette a könyvet. Ez azt jelenti, hogy betűi olyanok, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket. A címlapon a szokásos kapu-alak, előtte kétoldalt Dávid és Salamon alakja jelképeikkel: Dávid a hárfával, Salamon pedig a jeruzsálemi Szentély alaprajzával. A kapuzat felett a Messiás előhírnöke lóháton, mögötte Jeruzsálem kontúrjaival. Az imakönyv tartalmazza a hétköznapi, szombati és ünnepi imákat, valamint a Pirké Avot teljes szövegét is, melyet szokás volt szombatonként olvasgatni.
____________________
Az imakönyv címlapját egy olyan oldal követi, ami még nem az imák szövegét tartalmazza, hanem az elmélyedést, és a koncentrálást segíti, hasonlóképpen, mint a zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt látható siviti táblák. Ennek legjellegzetesebb szövege a menóra alakban leírt 67. zsoltár. A 67. zsoltár a mindennap elmondott imák része, azért az időért könyörög, amikor minden nép felismeri az isteni igazságot, és ez elhozza a békét a világnak. A zsidó tradíció szerint ennek a zsoltárnak a szerzője nem Dávid, hanem a szellő zengette meg így a hárfáját. Mivel a menóra a csoda és a megváltás szimbóluma, megfelelő formát jelent a csodaváró szöveges tartalomnak, de több misztikus magyarázat is ismert még a kettő kapcsolatára. A 67. zsoltár hét sora összesen 49 szóból áll, 7-6-6-11-6-6-7 eloszlásban. Egymás alá szedve ezek elforgatott menóra-alakot adnak. Ennek a tipográfiai elrendezésnek, a menóra alakban leírt zsoltárszövegnek protektív erőt tulajdonítottak, s a 16. századtól számos helyen megjelent a zsidó vizuális kultúrában: zsinagógák falára festve, szakrális textileken, de akár a magánlakásokban is megtalálható festett mizrah-táblákon is.
Egyszínű tollrajz illusztrációk / Illustrations are monochrome drawings:
Címlap: Felül lovas, középen bal oldalon Dávid hárfával, jobb oldalon Salamon a szentély építésére utaló mérőónnal.
Title page:
2a: Siviti-lap, felül két oroszlán, középen héber betűkből formázott menóra. / Shiviti leaf, lion on the top, Hebrew letters form a menorah in the middle
49a: Kántor, füléhez illesztett kézzel, a pulpitusnál / Cantor with one hand put on his ear at the pulpit
70a: Férfi lulávval, háttérben sátor / A man with lulav, Succoth in the background
73a: Kántor kóristával, kezüket fülükhez illesztik / Cantor with a member of the choir (both have one hand on the ear)
76b: A hold megszentelése / Sanctification of the New Moon (Kiddush Levanah)
Iniciálék/ Initials: 3a, 4a, 9a, 48a, 50b, 54b, 5b, 72a, 82b, 92b, 100a