MILEV

Browse Items (1610 total)

  • Zsidó Gimnázium zsinagógájának tóraköpenye. Perzsa szőnyeg stílusban szövött. Egyik oldalán középen kettős kőtábla, mellette jobbról sudár fa, balról mezőgazdasági eszközök. Az egész oldal leveles keretben. Másik oldal: Az előzőhöz hasonlóan keretben, drapp alapon fekete betűs héber szöveg. Alul, felül rojtok, Felirata:
    A Pesti Hitközség Reálgimnáziumának Zsinagógája részére. Chájá Sara asszony, Jehuda ben Elézer Elek felesége a 688 -ik évben (5688=1928) tóraadásunk ünnepén.

    Az adományozó: Elek Gyuláné
    Tags

  • Hímzett fehér selyem. Felső részén arany tresz szalagból keret, ezen belül két azonos, magas hímzésű arany és bordó korona. A keret alatt két sornyi hímzett, héber szöveg az adományozó nevével:
    "Ajándékozta Reichele, Jisáj Bendiner felesége"

  • Zöld bársony arany hímzéssel . Első oldalán palmettás arany hímzés. Felül magas hímzésű korona, két héber betű: כתר תורה) כת) = A Tóra koronája
    alatta hímzett sugarak között a Tízparancsolat táblája, hímzett héber betűkkel a parancsolatok kezdő szavainak rövidítése. Ez alatt félkör ívben hímzett héber szöveg:

    ז''נ הקצין והמרומם
    "Adományozta a kiváló és magasztos"

    Alatta:

    כה שלמה הערץ ני
    עז הצנועה והיקרה
    מ' זיסל ת
    ש' תורתי אל תשבח ל'
    "Hercz Salamon 
    -fénye világítson! és jámbor,
    drága hitvese Ziszl asszony
    a 618-ik évben a kis időszámítás szerint
    (5618=1858)

  • A tóratekercset, a betűket a felolvasás során kézzel érinteni illetlenség. A középkorban még egy textildarabbal terítették le a pergament, amit sormutatóként is használtak; tóramutatók használatára a 16. századtól vannak adatok. Legelterjedtebb a kinyújtott mutatóujjú jobb kéz alak, melyet fémből, fából vagy csontból, napjainkban akár üvegből és műanyagokból is készítenek. A tárgy hagyományos elnevezése a héber kéz szó, azaz yad.
    Európában a feudális tiltó rendelkezések miatt a zsidók általában ki voltak zárva a nemesfémekkel való munkából, így a zsidó szertartási tárgyakat is jellemzően nem zsidó mesterek készítették. Az óbudai közösség kivétel volt: itt speciális engedélyek birtokában működhetett néhány zsidó ötvös is, például Adler Fülöp, aki a feliratokkal díszített tóramutatót készítette. A Zichy grófok birtokán megtelepedett óbudai zsidó közösség az ország – Pozsony után – második legnagyobb és legjelentősebb közössége volt. A zsidó közösségen belüli társadalmi életét a különféle jótékonysági vagy tanuló egyletek határozták meg. Ezekben részt venni, munkájukat anyagilag is segíteni elengedhetetlen volt a közösségen belüli érvényesüléshez. A zsinagógai istentiszteletek során használt tóradíszek és egyéb szertartási tárgyak is magánszemélyek vagy az egyesületek ajándékai voltak. Az ajándékozók neveit és az ajándékozás dátumát feltüntették a tárgyakon, így ezek történeti, családtörténeti, archontológiai kutatásokra is használhatóak.
    A négyzetes szárú, három lapos kockával tagolt tóramutatót teljesen beborítják a feliratok. A három kockán olvasható felirat szerint a mutatót az óbudai „hevra menuha nehona” azaz léleküdv egylet vezetői készíttették 1837-ben.
    A mutató szárának négy oldalán a vezetők nevei is olvashatóak, melyek alapján a korabeli zsidó névadási gyakorlat ismeretében családjaik származási helyére is következtethetünk. Beer Boskovitz – vagy családja – minden bizonnyal a morvaországi Boskovice közösségéből, míg Koppel Vacener és Wolf Zsámbék más, kisebb magyarországi közösségekből érkezhetett.
    A tárgyat először 1935-ben mutatták be a nagyközönségnek, az Iparművészeti Múzeum „Régi Buda és Pest iparművészete” című kiállításán. A tóramutató az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből letétként került a múzeumba 1945 után.
    Felirata a 3 gyűrűn:
    נעשה ע''י האלופים
    אבער עט אונטר גבאים
    מחברה ד מנוחה נכונה
    בשנת תקצז לפק
    Készült a Chevra Menucho Nöchauno egylet vezetői fő és algabbái által az 597-ik (1837) évben a kis időszámítás szerint.
    Oldalain:
    1. ר' אברהם גאלדשטיין - ר' מרדכי כש
    r. Avraham Goldstein -r. Mordeháj K.S.
    2. ר' קאפמאן העלשיא - ר' קאפל וואצען
    r. Kauufman Helsvia -r. Kapel Vácner
    3. ר' הרש בער בעסקוויץ - ר' יוסף מורדכי גרינהוט
    r. Hers Beer Boskowitz -r. Joszef Mordecháj Grünhut
    4 .ר' שמשון הרש ביטרצ - ר' יוואלף שאמבעק
    r. Sámson Hess Beitre -r. Wolf Zsámbék

  • A Mózes öt könyvének héber szövegét, azaz a Tórát tartalmazó pergamentekercset a világ minden zsidó közösségében két farúdra tekercselik. A zsinagógai istentisztelet során minden héten felolvasnak egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszt, a hetiszakaszt. A tóra pergamenje ennek megfelelően folyamatosan egyik rúdról a másikra kerül át. Szimhat Tórakor, a Tóra örömünnepén, az éves felolvasási ciklus fordulóján a tekercset rituálisan visszatekerik.
    Az európai askenáz közösségekben feltekert tekercset rögzítés után díszes tóraköpenybe bújtatják, majd ezen helyezik el a többi, jellemzően nemesfémből készült Tóradíszeket. Ezek használata, készítése nem előírás, pusztán a díszítő szándék és a tóratekercs megbecsülésének szimbólumai, s kialakulásuk az elmúlt néhány száz évre tehető. Időben legkésőbb, csak a tizenhatodik század vége felé alakultak ki a tóravértek vagy pajzsok. Kialakulásuk talán annak köszönhető, hogy a tóravérteken elhelyezett kis nyílásokba helyezett táblácskákon jelezték, hogy melyik hetiszakaszig van betekercselve a pergamen. A táblácskák ma már inkább csak díszek, és általában az aktuális ünnep neve olvasható rajtuk. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követi a többségi társadalomban megszokott formákat: a nemesi címerekre emlékeztető, baldachinos tóravért jellegzetes osztrák-magyar típus.
    Az aranyozott ezüst tárgy hermelinfarkas mintájú, kettős kőtábla alakú címerpajzs, mely felett kétoldalt elkötött baldachin van. A baldachinon tizenhárom ágú nyitott korona, melynek pántját ékkövek díszítik. A pajzs közepén a tízparancsolat kettős kőtáblái a hajdani Szentély berendezésére utaló oltáron állnak, melynek díszítése angyalfejekből és növényekből áll. A kőtáblák felett csapolás nyoma jelez egy hiányzó koronát, mely szimbolikusan a tóra hatalmát lenne hivatott kifejezni.
    A kőtáblák két oldalán jobbról Mózes, balról Áron féldomborművű alakja látszik a szokásos attribútumaikkal: Mózes a kőtáblákkal, jobb kezével érintve a táblákat és a szarvakkal, Áron pedig a főpapi mellvérttel és a füstölővel. A második parancsolat szigorú értelmezése miatt a judaizmus kultúrtörténetében az emberábrázolás tilalma enyhébben vagy szigorúbban, de folyamatosan jelen van. A tizennyolcadik századtól számos könyvcímlapon és tóravérten láthatjuk Mózes és Áron páros alakjait. Az itt kiállítottal majdnem teljesen azonos tóravértje volt a korabeli Magyarország legnagyobb zsidó közösségének, a pozsonyinak. Rabbijuk, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, a Hatam Szóferként is ismert Schreiber Mózes volt. Ő egy 1810-ben kelt rabbinikus döntvényében úgy érvelt, hogy Mózes és Áron alakja megjelenhet tóravérten, mert ábrázolásuk annyira közismert, hogy senki sem tekintheti őket bálványimádás tárgyainak. Ugyanakkor megemlítette, hogy a saját otthonában lévő tárgyakon lévő figurális ábrázolások esetében úgy járt el, amint az mestereitől látta: a figurák orrából, vagy füléből egy kis darabot lecsípett, hogy ne legyenek „teljes ábrázolások”, s használatuk így már kétségen felül megengedett.
    A Tóravértet a Dohány utcai zsinagógában használták, s az 1930-as években, letétként került a gyűjteménybe.
    Tags

  • Részben aranyozott ezüst. Kartus idomú. Kétoldalon poncolt alapon trébelt virágfüzéres díszekkel. Lent és fent trébelt kagylós ékítményekkel. Felső részén nagy trébelt koronával. Közepén két álló oroszlán között a tízparancsolat két kőtáblája vésett héber felirattal. Alatta ünnepjelző tábla tartására szolgálókeret. Lejjebb kagylós díszű kartusban vésett héber felirat:

    "Készült a Chevra Kadisa pénztárából az alábbi vezető gabbajok idejében: Heller Mór-Hirschler Sámson-Deutsch Aser-Hirsch Israel-Lederer Mór-Beer Jomtov -Deutsch P. Chájim -Fischl Salamon-Liebermann Chájim-Mandl Chájim
    A 612 (1852) évben a kis időszámítás szerint.

  • Aranyozott vörösréz. Oltáridomú. Vésett leveles és rozetás kerettel szegett mezőben gazdag filigrános indadísz. Közepén levő tagozat frigyszekrény idomú. Oldalán és két ajtaján zöld és kék zománcos levél ékítményekkel. Fülkéjében filigránműves tóratekercs. Tetején nyolcabroncsos áttörtművű korona, belsejében két csengővel.

  • Részben aranyozott ezüst. Tóraszekrény idomú. Alul poncolt alapon trébelt virágcsokros és leveles kartusos dísz. Efölött kagylós idomú ünneptáblát tartó nyílás, az ünnepeket jelző, kétoldalt vésett héber feliratos lemezekkel. Fölötte a tízparancsolat két táblája vésett héber felirattal. Kétoldalt két-két "csavaros díszű oszlop. Jobbra és balra fent ágaskodó két oroszlán. Tetején levéldíszes nagy, trébelt korona. Hátul függeszthető lánccal. Elöl , alul vésett felirat:
    "Grósz Izsák és leánya emlékére leánya Ehrlich Mózesné."
    N.B. Ehrlich Mózes elnöke volt a pesti Szent Egyletnek.

  • Részben aranyozott ezüst. Tóraszekrény idomú. Tetején trébelt művű korona, koronás kétfejű sassal. Ebből kétoldalt baldachinos dísz ömlik alá. Alatta applikált korona és a tízparancsolat héber nyelvű vésett két táblája. LEjjebb ünnepjelző táblácskákat tartó keret négy lemezzel, kétoldalt nyolc ünnep jelzéssel. Ettől jobbra és balra oszlopokon álló oroszlánok. Kétoldalt lent és alul trébelt virág- és gyümölcsfüzéres dísz. Hátán alul S. Goldberger vésve. Hármas függesztő lánccal.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024