Browse Items · MILEV

Tintatartó

Csak a talpazata van meg. egy faágból kivágott korong. Felső oldalán felirat:
ירושלם = Jerusalem

Tojástartó

Kőcserép. Hat darab féltojáshéj alakú tartó kukorékoló kakasfigurát övez. Fehér mázbevonat.

Aranyozott ezüst, bársonnyal bélelve, bársonnyal bélelt bőr tokban. Lúdtoll formájú. Egyik oldalán dús ornamentika, valamint stilizált tollforma díszíti, a másik oldalon is ornamentika, valamint egy felirat: "Diemte den Kaiser! Franz Joseph! zur aller -höchsten
Unterschrift: Isr. Spitale 22 Mai 857

Tags 30emlek, Habsburg

Tóra korona

A tárgyon feliratot nem láthatunk, csak az ötvös-céhekben követett fémjelzési gyakorlat alapján tudjuk, hogy Müller Antal, egy jónevű pesti ötvös készítette 1793 - 1797 között.
Müller Antal nem tartozott a zsidó közösséghez, a tárgyat megrendelésre, a megrendelő igényei és a saját mintakincse alapján készítette el. A tárgy kialakításánál feltehetően példának tekintette azt a tórakoronát, amely szinte teljesen azonos ezzel, és ötvös-céhbeli társa, Schwager János Mihály készítette mintegy tizenöt évvel korábban.
Mindkét tárgy az óbudai hevra kadisa, azaz temetkezési szentegylet használatára készült abban az időszakban, amikor Pest városába zsidók még csak ritkán, egyedi engedélyek birtokában léphettek be. Az óbudai közösség a földesúr Zichy család engedélyével lakhatott a településen. Az uradalom és a zsidó közösség közötti szerződésben engedélyezték egyebek mellett zsinagóga berendezését, a kóser élelmezéshez szükséges infrastruktúra kiépítését, és az egymás közötti jogviták esetére a saját, zsidó bíróság tartását is. A felirat nélküli tórakorona ennek a bírósági gyakorlatnak az emléke. A hitközség fennmaradt iratanyagából kiderül, hogy civakodásért és a bíróság megsértéséért Blau M.-et az óbudai közösség egy meghatározott súlyú ezüst tóraékszer készítésére ítélte. Mivel a szertartási tárgy ebben az esetben nem a készíttető és családja nevének és emlékének megőrzése céljával készült, az ítélet kitért arra is, hogy a tárgyon nem lehet felirat.
Az elkészült tárgyon a felirat szokásos helyén, az abroncs alsó részén kettős gyöngysor között vésett palmettasor emlékeztet az óbudai zsidó bíróság súlyos ítéletére.
A tárgy az 1934-ben megnyitott Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéhez tartozott, ahonnan 1945 után került jelenlegi helyére.

Tóra-köpeny

Kék bársony, fémszállal hímzett. Két oldalon oszlop, rajta egy-egy oroszlán, középen koronát tartanak. A két oszlop között héber felirat az adományozó (Grauer Miksáné) nevével, alul koszorú ornamentika, benne az évszám: 5657
Felirata:

A Tóra tiszteletére Cháná asszony
ráv Binjamin Zeév leánya, Béjle Michál
lelkének emlékére
657-ben (1897) a kis időszámítás szerint.

Tórafelhívó

Ezüst. Nyeles keret, a keret tégla alakú. Négy oldalán vésett héber felirat:
נעשה על ידי אלופ'ם אובר גבאים
דח''ק ה''ק כ''ה ליב האליטש ה''ק כ''ה
ליב פרלץ זה' וואלף קן
בשנת קמב לפק
Készült a Chevra Kadisa vezetői, főgábbájai által -Léb Holits, Léb Perlec és Wolf Kann
az 542-ik (1782) évben a kis időszámítás szerint.
Sarkán vésett virág.

Tórafüggöny

Barna bársony, fémszállal hímezve. Egyik oldalon menóra, felette korona, másik oldalon ugyanígy az oltár, rajta áldozattal. Középen Dávid csillag, benne: כתר תורה) כת) A Tóra koronája. Még négy héber betű található rajta, mely az évszámot jelöli: תקיא=5511

Tórafüggöny - drapéria

Barna brokát alapon ornamentális hímzés. Középen két betű:
כתר תורה) כת) A Tóra koronája.
Cakkos alján bojtok.

Tóraszekrény

A barokk tóraszekrény a köpcsényi – német nevén kittsee–i – zsinagóga berendezéséhez tartozott. A tóraszekrény a zsidó vallás legszentebb tárgyának, a tóratekercseknek a tárolására szolgál, és a hagyománynak megfelelően a zsinagógai tér Jeruzsálem, azaz kelet felé eső részén található. A tóratekercseket a szekrény felső részében állítva tárolták, az alsó részben egyéb szakrális tárgyakat őrizhettek.
A köpcsényi zsidó közösség a „seva kehillot”, hét község egyike volt. Ezek a mai Burgenland területén fekvő községek az Esterházy uradalomhoz tartoztak, és a hercegtől kapott privilégiumban foglaltak szerint építették ki a közösségeket. A 17. században, amikor a magyarországi városok többségében zsidók egyáltalán nem lakhattak, itt a hercegtől kapott területen házakat és zsinagógát építhettek; működtethették a zsidó élethez szükséges intézményeket: rituális fürdőt, iskolát, kóser mészárszéket és borkimérést. A közösség belügyeiben széleskörű autonómiát élveztek, a földesúr beleegyezésével, de szabadon választhattak rabbit és elöljárókat. A hétközségben virágzó szellemi élet alakult ki. Hajjim ben Aser Ansel községi tanító és jegyző könyvmásolóként és illusztrátorként is ismert. Eddig azonosított huszonhét műve közül egy 1761-ben készült Jom Kippur Katan könyvecskéje a következő teremben, a 21-es vitrinben látható.
A 18. századi köpcsényi tóraszekrényen – ellentétben például a hasonló korból fennmaradt lengyel tóraszekrényekkel – nincsenek jellegzetes zsidó szimbólumok és feliratok. Külső megjelenése a korszak művészi bútorművességének stílusát idézi. Lehetséges, hogy készítője a hercegi udvar számára dolgozó egyik asztalos volt, miként uradalmi mesterek dolgozhattak a zsinagóga építésénél is.

Tóraszekrény-függöny

Tarka, virágos brokát. Tükre keskeny, tresz szalaggal keretezve. A tükör világoskék, hosszában négy csipke szalaggal applikált. Ezüst színű anyagból ugyancsak applikált korona és két héber betű:
כתר תורה) כתר) = A Tóra koronája

Browse Items (1610 total)