Browse Items (1603 total)
-
Toll-tok
Aranyozott ezüst, bársonnyal bélelve, bársonnyal bélelt bőr tokban. Lúdtoll formájú. Egyik oldalán dús ornamentika, valamint stilizált tollforma díszíti, a másik oldalon is ornamentika, valamint egy felirat: "Diemte den Kaiser! Franz Joseph! zur aller -höchsten
Unterschrift: Isr. Spitale 22 Mai 857 -
Tóra korona
A tárgyon feliratot nem láthatunk, csak az ötvös-céhekben követett fémjelzési gyakorlat alapján tudjuk, hogy Müller Antal, egy jónevű pesti ötvös készítette 1793 - 1797 között.
Müller Antal nem tartozott a zsidó közösséghez, a tárgyat megrendelésre, a megrendelő igényei és a saját mintakincse alapján készítette el. A tárgy kialakításánál feltehetően példának tekintette azt a tórakoronát, amely szinte teljesen azonos ezzel, és ötvös-céhbeli társa, Schwager János Mihály készítette mintegy tizenöt évvel korábban.
Mindkét tárgy az óbudai hevra kadisa, azaz temetkezési szentegylet használatára készült abban az időszakban, amikor Pest városába zsidók még csak ritkán, egyedi engedélyek birtokában léphettek be. Az óbudai közösség a földesúr Zichy család engedélyével lakhatott a településen. Az uradalom és a zsidó közösség közötti szerződésben engedélyezték egyebek mellett zsinagóga berendezését, a kóser élelmezéshez szükséges infrastruktúra kiépítését, és az egymás közötti jogviták esetére a saját, zsidó bíróság tartását is. A felirat nélküli tórakorona ennek a bírósági gyakorlatnak az emléke. A hitközség fennmaradt iratanyagából kiderül, hogy civakodásért és a bíróság megsértéséért Blau M.-et az óbudai közösség egy meghatározott súlyú ezüst tóraékszer készítésére ítélte. Mivel a szertartási tárgy ebben az esetben nem a készíttető és családja nevének és emlékének megőrzése céljával készült, az ítélet kitért arra is, hogy a tárgyon nem lehet felirat.
Az elkészült tárgyon a felirat szokásos helyén, az abroncs alsó részén kettős gyöngysor között vésett palmettasor emlékeztet az óbudai zsidó bíróság súlyos ítéletére.
A tárgy az 1934-ben megnyitott Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéhez tartozott, ahonnan 1945 után került jelenlegi helyére. -
Tóra-köpeny
Kék bársony, fémszállal hímzett. Két oldalon oszlop, rajta egy-egy oroszlán, középen koronát tartanak. A két oszlop között héber felirat az adományozó (Grauer Miksáné) nevével, alul koszorú ornamentika, benne az évszám: 5657
Felirata:
A Tóra tiszteletére Cháná asszony
ráv Binjamin Zeév leánya, Béjle Michál
lelkének emlékére
657-ben (1897) a kis időszámítás szerint. -
Tórafelhívó
Ezüst. Nyeles keret, a keret tégla alakú. Négy oldalán vésett héber felirat:
נעשה על ידי אלופ'ם אובר גבאים
דח''ק ה''ק כ''ה ליב האליטש ה''ק כ''ה
ליב פרלץ זה' וואלף קן
בשנת קמב לפק
Készült a Chevra Kadisa vezetői, főgábbájai által -Léb Holits, Léb Perlec és Wolf Kann
az 542-ik (1782) évben a kis időszámítás szerint.
Sarkán vésett virág. -
Tórafüggöny
Barna bársony, fémszállal hímezve. Egyik oldalon menóra, felette korona, másik oldalon ugyanígy az oltár, rajta áldozattal. Középen Dávid csillag, benne: כתר תורה) כת) A Tóra koronája. Még négy héber betű található rajta, mely az évszámot jelöli: תקיא=5511 -
Tórafüggöny - drapéria
Barna brokát alapon ornamentális hímzés. Középen két betű:
כתר תורה) כת) A Tóra koronája.
Cakkos alján bojtok. -
Tóraszekrény-függöny
Hímzett brokát. Eredetileg bordó brokát, sárga tresz szalaggal keretezve. Felső része sima, alatta zöld ripszből applikált korona arany hímzéssel. A korona alján eredetileg kövek voltak, ma öt darabnak csak a helye látszik. A korona alatt hímzett kör alakú keretben héber szöveg:
כתר תורה) כת)=A Tóra koronája
נעשה
לכבוד התורה
מהק כה אלי
קאדלבורג
עז מ פעסל שי
תרלד לפק
Készítette a Tóra tiszteletére
Kadlburg Eli és neje Feiszl
A 634. (1874) évben a kis időszámítás szerint. -
Tórakorona
Részben aranyozott ezüst. Ovális alakú korona két rimonnal kombinálva. Abroncsán körbe héber felirat. A korona hat mezőre osztott, poncolt alapú, gazdagon levelekkel, virággirlanddal díszes. A koronában alul két rimon, sima hengeres testű plasztikus virágban végződik. Felette függőlegesen és vízszintesen hármas rácsozat, felül 13-13 csengő. A rácsozatot 3 csavart, majd hajlított rész köti össze a koronával. Ezen is hármas csengő. A rácsozat tetején egy-egy abroncsból álló kis kagylódíszes korona. Ennek tetején kétfejű koronás sas.
Felirata: Ajándék a nemes testvérektől:
r Jiszróel és r. Gimpel és r. Léb Áser uraktól, akik kegyesen adományozták az óbudai szent gyülekezetnek megboldogult atyjuk r. Avrom N. S. és anyjuk Liebele -áldás emlékükre emlékezetük iránti tisztelettel az 566-ik (1806) évben a kis időszámítás szerint.
Pesti hitelesírőjegy, G évbetű (1774-1781)Tags parasa -
Rimonpár
A tóratekercs legrégebben kialakult díszei a tekercset tartó fa rudak végére helyezett rimonok. A rimon héberül gránátalmát jelent, ami ősi szimbóluma a termékenységnek, gazdagságnak, s átvitt értelemben a tórának is. Írott források már a 11. századtól utalnak rimonokra, de tárgyi emlékünk csak jóval későbbről van. A világon ma ismert második legkorábbi a Zsidó Múzeum gyűjteményében lévő, 1602-ből származó feliratot viselő rimonpár. A vörösrézből készült rimonpár a tárgy eredeti elnevezésének megfelelően gömb alakú. Hengeres szárán két vésett levélindás gömb van, testén vésett gránátalmás díszítés aranyozás nyomaival. A tárgy jellegzetes terméke az oszmán–török rézművességnek, s feltehetően a szefárd zsidó kultúrkör terméke. A gömbök felső részén vésett donátorfelirat: „Cvi Hirs, Dávid fia, 362 (1602) a kis időszámítás szerint.” A Cvi Hirs jellegzetes askenáz név, melyben a héber Cvi (azaz szarvas) nevet német megfelelőjével (Hirsch) kombinálták. A tárgy feltehetően olyan területen volt használatban, ahol a két nagy zsidó kultúrkör, szefárd és az askenáz érintkezett, illetve ahol mindkettővel kapcsolatban álltak. Askenáz eredetileg a német területeket jelentette a rabbinikus irodalomban, később a német eredetű jiddis nyelvet beszélő európai közösségeket nevezték askenáziaknak. A szefárdoknak a spanyol területeken letelepedett zsidókat nevezték, majd miután 1492-ben az ibériai félszigetről kiűzték a zsidókat, leszármazottaikat is szefárdoknak nevezik. A rimonpár szárán látható felirata szerint a tárgya a „szefárd hitközség, Pest” tulajdonában volt. Ez a felirat jóval későbbi, mint a másik, már említett felirat, a város névírási gyakorlatának ismeretében legkorábban a 18. század végén kerülhetett a tárgyra. Ekkor, a 18-19. század fordulóján jelentek meg a kialakuló pesti zsidó kolóniában szefárd bevándorlók, akik egy ideig külön imaházban, saját rítusaik szerint imádkoztak. A huszadik század elejére a szefárd közösség beolvadt az askenáz többségbe. A rimonpárat Oser [ejtsd: ózer] Albert, a pesti szefárd közösség vezetője ajándékozta a Zsidó Múzeumnak 1917–ben. -
Tóraköpeny
Virágos, drapp színű brokát, szélein itt-ott hiányzó arany tresz csipke keretecskével.
Egyik oldalán két egymásba fordított négyzet, melynek két oldalán monogram héber betűvel: םט =MT.