MILEV

Browse Items (4201 total)

  • Az óbudai „Léleküdv Egylet” tárgyairól készült fénykép. A felső részen az egylet jegyzőkönyvei láthatóak, mellettük gyűjtőpersely és egy 1810-ben készített rimonpár áll. A felső polcról függő tárgyak tóramutatók és két tóravért. A tóraékszerek közül a tóravértnek, vagy tórapajzsnak nevezett tárgy jelent meg legkésőbb, a használatára vonatkozó legkorábbi adataink a 16. század végétől vannak. Ezek kezdetben a tóratekercsek sorrendjét jelölő kis táblák voltak, vagy annak jelzésére szolgáltak, hogy a tóratekercs melyik hetiszakaszig van feltekerve. A 19. századra általánosan elterjedt gyakorlat szerint a tóravértek cserélhető kis táblái az ünnepeket jelzik: sábát, ros hásáná, jom kipur, szukot, peszách, sávuot, ros chodes.
    A polcon álló rimonpár és a bal oldali tóravért a pozsonyi Fridericus Becker alkotása. A 18-19. század fordulóján Magyarországon még éltek a feudális céhes hagyományok, melyek a zsidókat kizárták a céhes iparűzésből. A korabeli Magyarország két legjelentősebb zsidó közösségében, Óbudán és Pozsony-Várteleken földesúri engedéllyel mégiscsak működhettek zsidó ötvösök is, közülük kiemelkedőek a pozsonyi Becker dinasztia tagjai, akiknek számos zsidó szertartási tárgya ismert.
  • Orczy ház 1756-ben épült Orczy József báró által, aki az üzlethelyiségeit kiadta, az 1781-es türelmi rendeletet követően az ide települő zsidók kezdték használni. 1936-ben bontották le.

  • Az első világháborút lezáró békerendszer változásokat hozott a Közel-Keleten is. Az 1917-ig a török Birodalomhoz tartozó Szentföld brit mandátumi igazgatás alá került. A britek eleinte támogatták egy zsidó nemzeti otthon megteremtését,s engedélyezték a cionista bevándorlás (héberül alija) keretében Palesztinába érkezők letelepedését. Ezekben az években több ezer, főként európai zsidó költözött Erec Iszraelbe (Izrael földjére), ahol a mocsarak lecsapolásával, a pusztaság termőterületté tételével új társadalmi-gazdasági modellt mutattak a Közel-Keleten. 1929 augusztusában a jeruzsálemi arab lakosság egy része késekkel és botokkal felfegyverkezve benyomult a jeruzsálemi Óvárosba, és megtámadta a már évszázadok óta ott élő zsidó közösséget. A zavargások átterjedtek más településekre is, sok zsidót megöltek, másokat otthonuk el hagyására kényszerítettek. A zsidó közösségek világszerte felemelték szavukat a mészárlás ellen. A magyar zsidóság képviselői tiszteletreméltó történelmi helyszínen, a régi képviselőház Sándor (ma Bródy Sándor) utcai épületében gyűltek össze, hogy tiltakozzanak hittestvéreik üldözése ellen.
  • Az Országos Rabbiképző Intézet alapításának 75. évfordulóját ünneplő közönség a Rabbiképző dísztermében.
    (Az asztal mögött Scheiber Sándor)
  • Balról jobbra Salgó László Dohány utcai zsinagóga főrabbija, Scheiber Sándor az Intézet igazgatója és Schweitzer József pécsi főrabbi.
  • Század száma: 108/57
    Friedmann, Kassa; Dr. Fehér Balázs
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2