Browse Items (1354 total)
-
Újévi üdvözlőlap páncélszekrénnyel New Years Greetings with safe
Kohn Vilmosnak megírva a Gringlinger családtól
Héber nyelvű idézet a kép tetején Mózes ötödik könyvéből (28:12): "Megnyitja néked az Úr az ő drága kincsesházát"
Hebrew citation from Deuteronomy 28:12: "The Lord shall open to you his good treasure"
bélyeg dátuma: 1909 szeptember -
-
-
-
Ítéljetek! Néhány kiragadott lap a magyar-zsidó életközösség könyvéből
Az 1939-es zsidótörvény ellen készített összeállítás, benne a magyar zsidók hazafiasságát és asszimiláltságát bizonyító képek, dokumentumok. -
Széfer ruáh hén
A gyűjteményben lévő legkorábbi héber nyomtatvány kiváló példája a zsidó eszmék, könyvek, közösségek migrációjának, és a mindeközben fenntartott kapcsolatrendszernek. A könyv maga Majmonidész Tévelygők útmutatója című művének fordításához készült kommentár, a filozófiai kifejezések magyarázata és szótára. A Tévelygők útmutatóját Majmonidész eredetileg héber betűkkel, arab nyelven írta, melyet még életében lefordított héberre a Béziers-ben élő Smuel ibn Tibbon. A pontos fordítás elkészítése érdekében több levelet is váltottak. A Tévelygők útmutatója azonnal népszerű lett, kéziratai elterjedtek az egész zsidó világban. A Széfer ruah hen nyomtatásban először Velencében, 1549-ben jelent meg, Israel Cornelius Adelkind nyomdájában. Adelkind annál a Daniel Bombergnél tanulta ki a mesterségét, aki elsőként nyomtatott héber könyveket; ő adta ki 1520-ban a Talmud első nyomtatott sorozatát, mely a mai napig meghatározza a kötetek lapbeosztását és számozását. A levéltárunkban lévő Széfer ruah hen példány lapszélein azonosítatlan koraújkori szefárd kézírással írt jegyzetek vannak; de a kötet askenáz környezetből, Rosenthal Tóbiás bonyhádi neológ rabbi ajándékaként került a gyűjteménybe. -
Biblia Hebraica
Az első teljes héber nyelvű nyomtatott Ószövetség 1488–ban jelent meg Itáliában, a zsidó könyveket elsőként kiadó Soncino–nyomdában. A 16. század első éveitől kezdve számos keresztény kiadó is megjelentette az Ószövetség héber szövegét, jellemzően latin nyelvű apparátussal kísérve.
Christianus Reineccius korrigált szövegű kiadása elsőként 1725–ben, majd 1739–ben és 1756–ban jelent meg. A második kiadás belső címlapjának rézmetszete Mózes, Áron és Dávid király alakjával díszített. Mózes a két kőtáblával, Áron a főpap ruházatában, az efóddal és a füstölővel, Dávid király pedig a hárfával szerepel. Az emberalakokat a salamoni szentélyben ábrázolja a metszet készítője, a két oszlop között a kérubokkal díszített szent ládát láthatjuk. A kép megértését segíti a Mózes és Áron feje fölött elhelyezett két tábla, melyeken a Példabeszédek könyvének két versének kezdőszavai olvashatók. (Példabeszédek 9:1, 9:4.) A kompozíció felső harmadában a felvilágosodás korszakában gyakori, Isteni jelenlétet mutató ábrázolás: felhők között háromszögbe helyezett szem. Alatta héber betűs felirat: „Kavod Adonáj – Isten dicsősége”, valamint az erre utaló bibliai mondat helye: Ezékiel 1:28.
-
Női imakönyv - Korban Minha
A nyomtatott könyvek elterjedését követően a 16. században megjelentek a nők számára összeállított olvasmányok is. A Korban Minha című imakönyv, melyben a mindennapi és az ünnepi imák mellett a női kötelességekhez köthető áldások is szerepelnek, klasszikus jegyajándékká vált, melyet a vőlegény ajándékoz menyasszonyának. A könyv címe a jeruzsálemi szentély korszakára, az ott végzett áldozatokra és felajánlásokra utal, de átvitt értelemben jelentheti az ajándékot is, mellyel valaki a tiszteletét fejezi ki a másik iránt. Az imakönyv mellett a másik női alapolvasmány a bibliai hetiszakaszok és a hozzájuk kapcsolódó legendák, történetek jiddis fordítását közreadó „cenerene”. Generációkon keresztül ezek a könyvek voltak a formális oktatásban nem részesülő zsidó nők ismeretszerzésében a legfontosabbak, ezeket a történeteket, s az ezek által közvetített értékeket alkalmazták a családi életben, s adták tovább gyermekeinek.
A Korban Minha napjainkig számos kiadásban megjelent, a gyűjteményben lévő a 18. századi héber nyomdászat egyik központjából, Sulzbachból való.
-
Imakönyv - Mahzor
A tizenkilencedik század első felében Anton Schmid sokáig egyedüliként volt jogosult héber könyvek nyomtatására Bécsben . Schmid keresztény nyomdász volt, aki keleti nyelveket tanult Bécsben, majd a héber nyomdászatot Lembergben tanulmányozta. Nyomdájában elsősorban a klasszikus szövegeket, Bibliát, Talmudot, kommentárokat és imakönyveket nyomtattak, kiváló minőségben. Egy 1800-as császári rendelet megtiltotta a héber könyvek importját az Osztrák császárság területére, így Schmid versenytársak nélkül maradt. 1794-ben megjelent imakönyvének címlapján latin betűs német szöveg utal a tényre, hogy Schmid császári királyi privilegizált héber nyomdász. Nyomdája ellátta a sokszínű Habsburg zsidóság minden közösségét. 1794-ben megjelent ünnepi imakönyv-sorozata (mahzór) a lengyel és a morva rítus szerinti imarendet követi. Címlapja a híres amszterdami hágádá címlapjának elrendezését követi: a gazdagon redőzött drapéria alatt Mózes és Áron alakja látható, felettük kis medaillonokban bibliai jelenetek illusztrációival. A kötéstáblán későbbi fém táblácska van, melynek szövege: „Isten dicsőítésére, imáink beteljesülésére! Dr. Rosenthal Jenő és neje Günsberger Irma 1904.szeptember 1-én.”
colligátum: 3. és 4. kötet egybekötve -
Imakönyv
A német területekről indult zsidó felvilágosodás (haszkala) egyik törekvése volt, hogy a zsidó szent iratokat és imákat nemzeti nyelvekre fordítsák a társadalomba integrálódni szándékozó, világias műveltséggel rendelkező zsidók számára. Magyarországon az első imakönyv fordítást az óbudai zsidó iskola tanítója, Rosenthal Móricz készítette, majd az első magyar zsidó Bibliafordítás készítője, Bloch Móric (később: Ballagi Mór) ellenőrizte. A könyv Pozsonyban, 1841–ben jelent meg. Külön érdekessége, hogy belső címlapján a pesti reform–közösség zsinagógájának, az Orczy házban működő „Cultustempel”–nek első ábrázolása látható rézmetszeten. A képen a divatosan öltözött zsidók a királyért és a hazáért imádkoznak. A jelenet eltér a hagyományos zsinagógai jelenetektől: az újszerűen a frigyszekrény elé állított tóraolvasó pult, a bima mellett álló rabbi és kántor ornátust, a gyerekkórus egyenruhát visel. Az ünnepségen részt vevő közönség a korszak biedermeier divatjának megfelelően, erős asszimilációs hatásokról árulkodó külsővel vesz részt. A férfiak borotváltak, asszonyaik pedig kivágott ruhákban, fedetlen fővel követik az eseményeket a női karzatról.
A felirat:
Az Izraeliták Könyörgése a Királyért és Hazáért a Pesti Templomban
Légy a mi Fenséges Császárunk és Királyunknak I-ső és V-ik Ferdinándnak még hosszú időkig oltalma és védelme