Browse Items (41 total)
-
Irsai zsinagóga
Zsinagóga épület, később raktárnak használták. Klasszicizáló késő barokk, stílusban épült a 19. században.
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, apszissal zárt épület.
Külső. Főhomlokzatát két tükör osztja, melyekben szegmensíves záradékú, vakolt zárókődíszes ablak van. A jobb oldalon az egykori profilállt szegmentíves, zárőkődíszes bejárat helyett ma az ajtókeret betonból van. Az oldalhomlokzatok tükreiben hasonló ablakok vannak. A szegmensíves apszis két oldalán négyszögű és körablak.
(Műemlékem.hu) -
-
Kecsege (Aciphenser ruthenus) nemesmásolat
Ma már nehéz elképzelni, de a 19. század közepén a zsidó közösséget lázban tartó egyik probléma a képen látható hal fogyaszthatóságának kérdése volt. A bibliai étkezési tilalmakból levezetve a kecsegét a szefárd hagyomány kósernek, azaz fogyaszthatónak ítélte, míg a Magyarországon is követett askenázi tradíció nem. Chorin Áron aradi rabbi mesterét, Ezékiel Landau prágai rabbit követve engedélyezte a kecsege evését, s ezzel hatalmas felzúdulást keltett. A vitában végül a korszak szinte valamennyi rabbinikus tekintélye állást foglalt; a morvaországi főrabbi, Mordekhaj Benet kiközösítéssel fenyegette meg Chorint, mert szerinte döntésével bűnbe vezeti híveit.
Chorin Áron addigra már arról volt ismert, hogy a német területekről lassan beszivárgó új, modernebb gondolatokat követi – ezek egy részével Prágában, Ezékiel Landau jesivájában találkozhatott. Enyhíteni szerette volna a túl szigorú vallási törvényeket, a kecsege fogyasztása mellett engedélyezte volna a szombati vasúti uazást is. Nogah Hacedek című, 1818-ban megjelent művében a szertartások egyszerűsítését követelte: héber helyett német nyelvű imákat és prédikációt valamint orgonahasználatot is engedélyezett volna. Ezeket a korszakban radikálisnak tekintett gondolatait végül tekintélyes magyarországi rabbik kérésére visszavonta.
Chorin azonban nem előidézője, csak követője volt a reformoknak: a modernizálódó világ új problémák elé állította a zsidóságot. A felvilágosodás eszméi és a technikai fejlődés nyomán fellépő új helyzetek és jelenségek egyaránt zsidó vallásjogi válaszokat igényeltek, melyekre a rabbik a zsidó szövegek eltérő értelmezéséből adódóan különböző válaszokat adtak. Chorin a korszakban radikálisan újítóknak számítókat, melyekért egyesek kiátkozták, mások pedig a zászlójukra emelték. Ez a tény rávilágít a magyarországi zsidó közösség egyik legmeghatározóbb jellemzőjére: végzetes megosztottságára. Magyarország olvasztótégelyében egymás mellett éltek a szigorú ortodox szabályokat követők és az akkoriban formálódó reformok hívei; a keleti területeken pedig az askenázi többség mellett jelentős szefárd kisebbség is jelen volt. Ez a polarizáltság fennmaradt, és egyik meghatározójává vált a magyarországi zsidó közösség 19–20. századi történelmének.Tags parasa -
-
Kölcsönzött tárgyak a Herend zsidó öröksége című kiállításra
Az Iparművészeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Múzeumból és a Herendi Porcelánművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak -
-
Nagykanizsai zsinagóga
Zártsorú beépítésben álló ház (trsz. 6275) udvarán, szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Ny-i homlokzatának középtengelyében földszintes előcsarnok. Csehsüveg boltozattal fedett, négyzetes alaprajzú zsinagógai tér, É-i és D-i oldalán dongaboltozatos mellékterekkel. A mellékterek felett és a bejárati oldalon U alaprajzú, öntöttvas oszlopokra támaszkodó, kovácsoltvas mellvédes női karzat, melyre az előtér két oldalán lévő lépcsőházakból vezet a feljárás. Berendezés: frigyládaszekrény, padok, kézmosó, perselyek, kovácsoltvas rács, 19. század első fele. A zsidó közösség a Batthyány uradalomtól kapott telken 1810-1821 között építtette (Voyta Ferenc terveinek felhasználásával, Ehmann és Marek építőmesterek). 1840 körül átalakították. 1890-ben és 1928-ban a karzatot bővítették. A bejáratnál két emlékoszlop az első világháborúban meghalt, illetve az 1944-ben elhurcolt zsidók emlékére. Jelenleg koncertterem működik benne. Helyreállítás alatt 2006-ban.