Browse Items (50 total)
-
A Perlmutter kiállítás (1966) bevezető tablója
Perlmutter születésének centenáriumára rendezett kiállítás tablója -
Abonyi zsinagóga
Zsinagóga épület, később magtárként használták, klasszicista stílusban épült 1825-ben. Valószínűleg Landherr András műve.
Az egykori zsinagóga belső díszítéséből több is megmaradt mint a gerendás mennyezet festés, és az ablakok fölött függöny motívum festés. A karzat gerendafészkei két oldalt tórafülke, tagozott párkánnyal. A fal páros antikizáló füzérdíszes pilaszterekkel tagolva. Mennyezet alatt cseppdíszes főpárkány, az egyik karzatgerenda in situ (faragott).Halszálkában rakott téglaburkolat is látható.
(Műemlékem.hu) -
Apostagi zsinagóga
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontytetős épület. Rövidebb homlokzatain kis kiülésű, kettős lizénákkal határolt középrizalit vakablakkal, a homlokzatok szélein kettős lizénák. A férfi bejárat a Ny-i homlokzat D-i tengelyében, az emeleti karzatra vezető női bejárat az É-i homlokzat Ny-i tengelyében található. Az előtér és a négy középpillérrel tagolt zsinagógai tér csehsüveg boltozatos, stukkós díszítésű hevederekkel, a tér középpontjában a bima emelvény. A tér Ny-i oldalán bábos korlátos, falazott karzat, a K-i fal középtengelyében tórafülke. Az 1768-ban épült zsinagóga 1820-ban leégett, a jelenlegi épület a korábbi maradványainak felhasználásával 1822-ben épült.
(Műemlékem.hu) -
Budapesti Ortodox Imaház
A Nagytétényi út zártsorú beépítéséhez előkerttel igazodva, a Kiss János utca és a Nagytétényi út sarkán áll a barokk építészeti jegyekkel rendelkező, műemlék besorolású nagytétényi ortodox imaház.
A telek közvetlenül csatlakozik a főúthoz, a kis előkert azonban jól felfogja a forgalmat. A zsinagógát az elmúlt évtizedekben könyvraktárként és elosztóként használták, emiatt belső kialakítását jelentősen módosították. -
Cserkesz utcai zsinagóga (Budapest)
A Kőbányai Izraelita Hitközség megrendelésére készült keleties-szecessziós stílusú zsinagóga és Hitközségi székház és lakóház. Schöntheil Richárd tervei alapján Sorg Antal építette (1909-1910), amely az eredeti funkciónak megfelelően 1966-ig működött. Ez a viszonylag hosszú idő - közel hatvan év - jelentősen hozzásegített ahhoz, hogy az épület majdnem eredeti állapotában fennmaradjon. A későbbi használók (Mezőgazdasági Múzeum, Nikex Külkereskedelmi Vállalat, Magyar Televízió) 1989-ig nem tekintették végleges telephelyüknek az épületegyüttest, ezért az állagmegóváson kívül szerkezetileg nem nyúltak hozzá. A jelenlegi tulajdonos - Evangéliumi Pünkösdi Közösség Emberbarát alapítvány - az elmúlt 16 évben minden felújítás során figyelembe vette az épületegyüttes megőrizendő értékeit. -
Digitális katalóguslap
A modern, elsősorban antropológiai muzeológiai gondolkodásban a kortárs tárgyak, dokumentumok is helyet kapnak. A napjainkat dokumentáló MaDok program 2011-ben, ifjúsági fesztiválokon, lakókocsiban bemutatott kiállítása az utazással, migrációval kapcsolatos tárgyakat állított ki. Egy héber betűs izraeli kávésdoboz, és a hozzá tartozó narratíva is része lett a kiállításnak. A kiállításvezető nyomtatvány elkészítése során a héber szövegirány a tördelőprogramban megfordult, de ezt a megnyitóig még sikerült korrigálni. -
Dohány utcai zsinagóga (Budapest)
Európa legnagyobb, 6000 főt befogadó zsinagógája Ludwig Förster bécsi építész tervei alapján épült, a korszakban formabontó öntöttvas szerkezettel. Förster szerint minden zsinagógát az egykori salamoni szentély bibliai leírása alapján kell felépíteni, és ez a hatás érződik a „Dohány” térkezelésében, anyaghasználatán és díszítőmotívumain is. Az 1930-as években a nagytemplomhoz hozzáépült, stílusában a temploméval megegyező zsidómúzeum, melynek helyén egykor Theodor Herzl szülőháza állt.