Browse Items (14 total)
-
-
A Perlmutter kiállítás (1966) bevezető tablója
Perlmutter születésének centenáriumára rendezett kiállítás tablója -
-
Digitális katalóguslap
A modern, elsősorban antropológiai muzeológiai gondolkodásban a kortárs tárgyak, dokumentumok is helyet kapnak. A napjainkat dokumentáló MaDok program 2011-ben, ifjúsági fesztiválokon, lakókocsiban bemutatott kiállítása az utazással, migrációval kapcsolatos tárgyakat állított ki. Egy héber betűs izraeli kávésdoboz, és a hozzá tartozó narratíva is része lett a kiállításnak. A kiállításvezető nyomtatvány elkészítése során a héber szövegirány a tördelőprogramban megfordult, de ezt a megnyitóig még sikerült korrigálni.
„A rendszerváltást követő határnyitás pozitív következménye volt, hogy legálisan lehetett Izraelbe látogatni. (…) Az Elit kávé fogalom volt az Izraelbe látogató fiatalok körében, és nem véletlenül. Íze a gyerekkori Maci kávénkra emlékeztet, Izraelben is felidézve az iskolai menzák és a csillebérci nyaralások emlékét. Magyarországon viszont a doboza értékelődött fel: héber betűivel, kóserságát tanúsító pecsétjével nagyon is izraeli és zsidó, s így amellett, hogy roppant praktikus kis fémdoboz, birtoklása identitáskellékké vált.”
-
-
-
-
Kecsege - nemesmásolat
Ma már nehéz elképzelni, de a 19. század közepén a zsidó közösséget lázban tartó egyik probléma a képen látható hal fogyaszthatóságának kérdése volt. A bibliai étkezési tilalmakból levezetve a kecsegét a szefárd hagyomány kósernek, azaz fogyaszthatónak ítélte, míg a Magyarországon is követett askenázi tradíció nem. Chorin Áron aradi rabbi mesterét, Ezékiel Landau prágai rabbit követve engedélyezte a kecsege evését, s ezzel hatalmas felzúdulást keltett. A vitában végül a korszak szinte valamennyi rabbinikus tekintélye állást foglalt; a morvaországi főrabbi, Mordekhaj Benet kiközösítéssel fenyegette meg Chorint, mert szerinte döntésével bűnbe vezeti híveit.
Chorin Áron addigra már arról volt ismert, hogy a német területekről lassan beszivárgó új, modernebb gondolatokat követi – ezek egy részével Prágában, Ezékiel Landau jesivájában találkozhatott. Enyhíteni szerette volna a túl szigorú vallási törvényeket, a kecsege fogyasztása mellett engedélyezte volna a szombati vasúti uazást is. Nogah Hacedek című, 1818-ban megjelent művében a szertartások egyszerűsítését követelte: héber helyett német nyelvű imákat és prédikációt valamint orgonahasználatot is engedélyezett volna. Ezeket a korszakban radikálisnak tekintett gondolatait végül tekintélyes magyarországi rabbik kérésére visszavonta.
Chorin azonban nem előidézője, csak követője volt a reformoknak: a modernizálódó világ új problémák elé állította a zsidóságot. A felvilágosodás eszméi és a technikai fejlődés nyomán fellépő új helyzetek és jelenségek egyaránt zsidó vallásjogi válaszokat igényeltek, melyekre a rabbik a zsidó szövegek eltérő értelmezéséből adódóan különböző válaszokat adtak. Chorin a korszakban radikálisan újítóknak számítókat, melyekért egyesek kiátkozták, mások pedig a zászlójukra emelték. Ez a tény rávilágít a magyarországi zsidó közösség egyik legmeghatározóbb jellemzőjére: végzetes megosztottságára. Magyarország olvasztótégelyében egymás mellett éltek a szigorú ortodox szabályokat követők és az akkoriban formálódó reformok hívei; a keleti területeken pedig az askenázi többség mellett jelentős szefárd kisebbség is jelen volt. Ez a polarizáltság fennmaradt, és egyik meghatározójává vált a magyarországi zsidó közösség 19–20. századi történelmének.Tags parasa -
Kölcsönzött tárgyak a Herend zsidó öröksége című kiállításra
Az Iparművészeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Múzeumból és a Herendi Porcelánművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak -
