Browse Items (414 total)
-
Leszlényi (Leslauer) Imre naplója és költeményei
Leszlényi Imre 1917-ben teljes családi hagyatékát (bizonyítványok, naplók, levelezés) a Magyar Zsidó Múzeumnak ajándékozta. A dokumentumok a levéltár fondjegyzékében szerepelnek.
A 92.31-es kötet végén a Leslauer család családfája
(1964-ben a Múzeum egymástól elkülönítve leltározta az egyes darabokat.) -
Letelepedési engedély
Az Esterházy uradalom letelepedési engedélyt ad Pápán Mayer Emánuel részére -
Reich Jenő levelei
„A kistarcsai vonat egyik foglyát Reich Jakabnak hívták. (…) Az asszony értesült, hogy férjét Kistarcsára vitték, és nhány nap múlva levelezőlapot kapott tőle. Neve és lakcíme alatt a férje keze írásával utóiratféle: »Áldott legyen a kéz, amely postára adja ezt a lapot.« Aztán – más kézírással – a következő szöveg: »Pocsolyában találtam Karácsond vasútállomáson, ezennel postára adom.« A levelezőlap szövege pedig: »Ma szerda délután van. Felraktak minket a vonatra, és megyünk. Isten áldjon, drága családom, Apa.« Nemsokára levél érkezett, vécépapírra írva, a levélíró ismét Isten áldását kéri a postázóra. »Németországba megyünk – írta Reich Jakab. – Talán újabb csoda történik, mint múlt szombaton, és visszairányítanak bennünket. Semmit sem vihettem magammal. Valahogy majd csak elviselem a sorsomat, és nem akarlak szomorítani benneteket, de úgy szeretnék veletek lenni. Drága gyerekeim, viseljétek gondját Anyának… A tehervonatról, szeretettel: Apa.« Reich Margó – törékeny, sápadt, ősz asszony – mindkét levelet és a levelezőlapot felmutatta a tárgyalóteremben. Soha többé nem kapott hírt a férjéről. Csak annyit tud, hogy utoljára Auschwitzban látták.”
In: Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Budapest: Európa, 1984. 483-484. oldal
1944 októberében Reich Jenőt Auschwitzból átszállították Kauferingbe (Landsberg), ahol 1945 március 8-án, néhány héttel a tábor felszabadítása előtt elhunyt. -
Liptószentmiklósi Hevra Kadisa pinkasza
Regiszter, Virrasztás és temetés szabályai Alapszabályok, Tagnyilvántartás, Temető alaprajza -
Svéd védlevelesek listája
Magyarország német megszállását követően a semleges országok Budapesten maradt követségei az embermentés egyik lehetséges módjaként diplomáciai oltalmat biztosító védleveleket állítottak ki több tízezer budapesti zsidó részére. A legálisan kiadott svéd, svájci, vatikáni, San Salvador-i, portugál védlevelek mellett több tízezer olyan hamis dokumentum is forgalomban volt, amelyeket a cionista ellenállás tagjai készítettek. A magyar hatóságok a védett személyeket külön gettóba, az Újlipótváros délnyugati háztömbjeibe költöztették. A nemzetközi gettóban gyakoriak voltak a razziák, a védett házakból elhurcoltakat sokszor csoportosan lőtték a Dunába. A svéd követségen készült lista 447 oldalon sorolja fel annak a közel tízezer személynek az adatait, akiknek védlevelet állítottak ki. A minden oldalán lepecsételt névjegyzéket 1958-ban ajándékozta a gyűjteménynek Kenedi Andor, aki maga is szerepel a listán. -
Löwinger Dávid jegyzetei
A 19. századi Közép-Európában a legnagyobb és legbefolyásosabb zsidó oktatási intézmény a pozsonyi jesíva volt. Alapítója Schreiber Mózes, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, aki elutasított minden újítást és vallási modernizációt. Jesívája a konzervatív ortodoxia központja lett, tanítványai sorából került ki a korszak legjelentősebb rabbijainak egész sora. Tanítványa volt Löwinger Dávid is, aki – feltehetően sok diáktársához hasonlóan – tanulmányai során kézírásos jegyzeteket készített. Löwinger a modernitás hajnalán még mártogatós tollal, héberül készítette tanulmányaihoz kapcsolódó feljegyzéseit, unokája pedig már a felgyorsuló, modern világ egyik jelképének számító autózáshoz kapcsolódó fontos felfedezéseket tett. Bánki Donát, a karburátor és számos egyéb, motorizációhoz kapcsolódó találmány kidolgozója gyermekkorában magántanulóként még az apjától tanult, középiskolai tanulmányait a budapesti Főreálban fejezte be, majd a Műszaki egyetemen szerzett diplomát. Nagyapjának a Talmud Hulin traktátusához készített jegyzeteit Weisz Miksa rabbi segítségével juttatta el a Zsidó Múzeum formálódó gyűjteménye számára. -
Magyar Izraelita - újság
Az 1862. március 28-iki lapszám, melyben közzéteszik, hogy a Pesti Izraelita Hitközség hivatalos nyelve a magyar lett. -
Magyar Tudományos Akadémia tagfelvételi oklevele
Bánóczi József részére