Browse Items (91 total)
-
Megillat Eszlár
1882. április 1-én Tiszaeszláron eltűnt egy Solymosi Eszter nevű 14 éves cselédlány, és a falubeli zsidókat a lány rituális meggyilkolásával gyanúsították. A nagy vihart kavaró, több mint egy évig húzódó vérvád-per a zsidók felmentésével végződött. A vád és a per részleteiről a korabeli sajtó részletesen beszámolt, a zsidók védője, Eötvös Károly két kötetes műben írta meg tapasztalatait. A közeli Ricsén élő Natan Liebermann Megilat Eszlár címen, héberül írta le az eseményeket. Műve nyelvi fordulatai, címválasztása a zsinagógákban Purimkor felolvasott Eszter könyvére (Megilat Eszter) utalnak, s ezáltal a perzsiai zsidók csodás megmenekülésével állítja párhuzamba az eszlári pert és a vérvád alóli felmentést. A Megilat Eszlár nem történetírói szándékkal született, hanem abba a hagyományba illeszkedik, amely egy-egy zsidó közösség megmenekülésének emlékére helyi purimokat, lokális „szabadulási ünnepeket” alakított ki. A munkácsi Blayer nyomdában kiadott művet a felmentő ítélet és a per lezárásának évfordulóin a környékbeli zsidó közösségek felolvasták.
***Tags 50objects -
Paizs és Vért. Imádságok izraelita vallású katonák számára.
Az Országos Rabbiegyesület kiadása az Országos Izraelita Iroda (MIOI) költségén -
Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt!
dedikált példány
"Rudinak régi barátsággal, hálásan, szeretettel Miklós. 1936. november 10."
(Plätz Rudolfnak) -
-
Illustriertes Israelitisches Jahrbuch für Ernst und Lust auf das Jahr 5621 (1860-61).
Illustriertes Israelitisches Jahrbuch für Ernst und Lust auf das Jahr 5621 (1860-61). Zweiter Jahrgang.
Samuel Winter in Tyrnau und Johann Herz in Pest, 1860.
-
-
Árjegyzék
A Josef Schlesinger kiadó története a híres pozsonyi jesívát vezető rabbi, Schreiber Mózes döntvénytárának kiadásáig nyúlik vissza. A „Hatam Szófer” címen megjelent rabbinikus válaszokat tartalmazó gyűjtemény sikere alapozta meg a több generáción keresztül prosperáló könyvkiadót. A cég 1860-ban Bécsbe költözött, majd 1905-ben Pesten, a Király utcai Orczy házban is fióküzletet nyitottak. Elsősorban imakönyveket, Hagadákat, zsoltároskönyveket és luahokat jelentettek meg. Az imakönyvekből több sorozat megjelent héber-német és héber-magyar változatban is. Az Anschluss (1938) után a bécsi részleget bezárták, a céget akkor vezető Schlesinger Adolf Avraham Pestre költözött, gyermekei pedig Tel Avivban megnyitották a ma is működő Sinai könyvkiadót. A cég 1920-as években Bécsben megjelent katalógusa 818 tételt sorol fel, kizárólag héber betűs könyveket.Tags Orczy ház -
