Browse Items (246 total)
-
Adler Alajos
Bronz. Dr Adler Lajos ötvenéves orvosi működésére. Adler arcmása. Körülötte felirat: Aloyis Adler Per Lustra X Med Doctor 1860-1910.
Máásik oldal: Három férfiakt. Körülötte felirat: Skoda, Virchov, Pasteur, Röntgen, Ehrlich.
-
Z. Fenyvessy Adolf plakettje
Fenyvessy Adolf (1837-1920) újságíró, az 1868-as kongresszuson küldött (Zala megye, Egerszeg kerület) -
Plakett
Berán Lajos: Lőw Sámuel /Lőw Sámuel (Pápa, 1846. szeptember 11. – Budapest, Terézváros, 1936. szeptember 19.magyar orvos, belgyógyász, balneológus. Lőw Lipót szegedi főrabbi fia.)
Öreg férfi feje profilból, balra néz. Fejtetője kopasz, orra nagy, szakállas, bajuszos.
Feliratai felül: 1846. 1926.
Alul: Dr. Med. Samuel Loew Octogenarius Nullam Diem Per Didit. -
Plakett
2 db plakett közös fa alapon
Berán László: Adler Alajos mellképe profilban
1./
Bajuszos Ferenc József-szakállas férfi portré
Körirata:
ALOYSIUS ADLER / Lustra Med. doct. MDCCCXLIX–MCMX -
Magyar Izraeliták Kézmű- és Földművelési Egyesület plakettje
Bronz.
Balról bőségszarut tartó nőalak, tenyerén ajándékot nyújt a baloldalon álló két fiúnak. Munkaeszközök.
Felirata:
Magyar Izraeliták Kézmű- és Földművelési Egyesület
Másik oldal : Alul magyaros motívumok, közepén kalapács -
-
Raoul Wallenberg
Ezüst.
Wallenberg emlékérem. Az előlapon Raul Wallenberg mellképe háromnegyed profilban, bal vállánál aláírása.
Körirat: Raul Wallenberg Budapest 1944-45.
A portré alatt az Állami Pénzverő betűjele és az ezüst minőségjelzése.
Hátoldalán középen a Svéd Királyság címere "non in exercitu, nec in robore, sed in spiritu meo" körirattaorú veret. l
Mindkét oldalon tükör-polírozott alap, matt domb -
Plakett
Terracotta. Bokros Birmann Dezső: Női fej
Téglalap alakú plakett, felső része félköríves, az erősen kiemelkedő női fej balprofilban látszik. Rövid dús haj.
Régi szám: 4801 -
-
Becalél plakett
Becalél plakett
A politikai cionizmus gondolatával párhuzamosan a zsidó nemzeti gondolat a kulturális élet területén is megjelent. Ekkoriban indult a héber nyelvújító mozgalom, melynek eredményeképpen az évszázadokon keresztül a szakrális szférába visszahúzódó héber nyelv újra beszélt nyelvvé vált. A nemzeti művészeti megteremtésének kísérlete egybeesett az európai szecessziós mozgalmakkal, és elméleti és stíluskérdésekben is nagy hatást gyakorolt rá. A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Az intézet nevét Becalélról, a salamoni szentély építőmesteréről kapta, aki a zsidó művészet első alakja volt, s aki amellett, hogy a kellő mesterségbeli tudása volt, istentől eredő elhivatottsággal is rendelkezett.
A Becalél Akadémia megálmodója, szellemi és művészeti vezetője egy bolgár–zsidó szobrász, Boris Schatz volt. Az ő elképzelései szerint alakították ki a részlegeket, melyekben egy-egy kézműves iparág oktatása folyt. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, Izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni. A Becalélon a szecessziós összművészet (azaz Gesamtkunstwerk) jegyében az új zsidó életforma minden szükséges tárgyát igyekeztek művészi kivitelben megtervezni és előállítani. Az előállított termékek jelentős része hétköznapi használati tárgy volt: szőnyegek, bútorok és edények, a többi pedig dísztárgy.
A tárgyak stílusának kialakításánál a cionista eszmények által diktált stiláris elemeket használták. Ezek kialakításához gyűjtötték a tradicionális zsidó kézműves termékeket, és azok mintakincsét aktualizálva és új elemekkel bővítve alakították ki a jellegzetes, szecessziós Becalél stílust.
Mintakincsükben elsősorban a héber betűk és az izraeli növények, állatok, tájképek részletei domináltak. Theodor Herzlnek, a modern politikai cionizmus megálmodójának profilja korai halála után nagyon hamar ikonikus szimbólumává vált a tárgyaknak.
Herzl emlékplakettjét a Becalél vezető művésze, Boris Schatz készítette el bronzból.
A budapesti Zsidó Múzeum 1936-ban felvette a kapcsolatot a Becalél Akadémiával, ami igazi szellemi áttörésnek számított, hiszen a magyarországi zsidó közösség hagyományosan anticionista volt. A Herzl plakettet 1936-ban, műtárgycserével szerezte meg gyűjteménye számára a Magyar Zsidó Múzeum.