Browse Items (191 total)
-
Fedeles kanna
Ezüst, préselt, trébelt és poncolt díszítéssel, fülén csont gyűrű. Talpa kerek, gyöngysor mintás, teste alul kiszélesedő, stilizált, váltakozó léptékű mintával díszített. Fedele zsanéros, kiöntője plasztikus griffekben végződik, füle szögletbetört, kagylós- volutás és állatfejes díszítésű. Jelzett. -
Talpas tál
Ezüst, préselt, domborított díszítéssel. Három kihajló, kagylós díszű lábon kerek, gerezdelt peremű tál, öblében gyöngysorszegély, belül domború gyümölcskötegek. Jelzett. -
Óratok
Ezüstözött fém. Lapított gömbidomú. Fedelén leveles trébelt rozetta, fenekén hatágú csillag. -
Tálca
Ezüst.Négyszögletes, peremén palmettadísz. Oldalainak közepén kifelé íves hajlatban applikált szalag motívumok.
KM mesterjegy -
Füles edény
Fémedény ornamentális zománcdíszítéssel. -
Fedeles talpas tálka
Ezüst. Belül aranyozott, préselt, kézzel cizellált. Kerek tagolt gyöngysormintával és stilizált palmettával díszített talpának felső részén indás-leveles mustra, öblösödő, középen lapított testén hasonló övdísz, nagyobb léptékben ismétlődik. Fedelén plasztikusan formált térdeplő fiúcska figurája, kezében halat tart. Jelzett. -
Gyermekágyi tábla
A négyszögletes lap felső negyedében két szárnyas angyal egyik kezével Mazal Tov (jó szerencsét) feliratú drapériát, másik kezében pajzsot tart. A pajzson a 20. zsoltár szövege olvasható. A pajzs alatt középen Ábrahámnak, a zsidó nép ősatyjának neve olvasható. A többi ősatyák (Ichak, Jakov, Mose, Aharon, David, Slomo) és ősanyák (Sara, Rivka, Rahel, Lea) nevei kétoldalt, áttört geometrikus–indás díszítés között olvashatóak. A két angyal alatt Ádám és Éva nevét látjuk, valamint nagyobb betűkkel kiemelve a Lilit távoltartására szolgáló amulett–formulát: „Kinnt (legyen) Lilit, az első” – amit a három varázserejűnek tartott név: „Szinoj, Sinszinoj, Szmangaluf” követ. Ezután azt a midrás–történetet olvashatjuk, amelyben Illés próféta (Elijáhu) legyőzi Lilitet.
Ezt követi nagyobb betűkkel Lilit neveinek felsorolása: „Lilit, Abitu, Obizo, Amzarfo, Hakes, Oram, Ikfudo, Ajelu, Tatruta, Kliht, Avmakta, Setrona, Za, Tiltui, Fitasi.”
A gyermekágyi tábla szövegét a 121 zsoldár szövege zárja, mely egy Bibliai mondatból (Genezis 48:16) formált Dávid–csillagot vesz körül. A csillag közepén nagyobb betűkkel Isten egyik nevét, a Sadai–t (Mindenható) látjuk.
A keret alsó részének közepén ovális mezőben az író, rézmetsző, Mordehaj, tóra–tfilin és mezuza író neve, valamint a dátum: Nyitra, 5592 (1832) olvasható. Ezt két oldalon a „ne legyen a boszorkány” ismételt formulája keretezi.
Az eredeti réz nyomólemez a Krakkói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.
-
Dísztál Decorative Plate
Porcelán tál a Siratófal ábrázolásával . Kerek. Fenekén és peremén a jeruzsálemi nyugati fal képe. Néhány alak a fal felé fordulva imádkozik, balra egy kaftános, piros fezes alak szembe néz. Alul középen héber felirat:
כותל המערבי
"Nyugati fal" -
Fedeles doboz
Négy lábon álló, domborított ornamentális díszű, kulccsal zárható doboz. Tetején gyümölcs alakú fogó. -
Mezuza tok
A kis ezüstfiligrán mezuzát Böhm Salamon óbudai ötvös készítette 1848-ban.
Az elhelyezés módja az egyiptomi kivonulás történetére emlékeztet. A kivonulás könyvében olvasható történet szerint a tizedik csapás, az elsőszülöttek halála előtt a zsidó házak ajtófélfáit a vacsorára elfogyasztott bárányok vérével jelölték meg, s a csapás elkerülte ezeket a házakat. Ennek emléke a mai napig a zsidó házak ajtófélfáin elhelyezett mezuza.
Vallási előírás csak a szövegre van, elkészítésénél ugyanazok a szigorú szabályok érvényesülnek, mint a Tóra írásánál. A kis hengerré összetekert pergamendarabot rejtő tok gyakorlatilag bármi lehet, ami megóvja a szöveget a betűk lekopásától, használhatatlanná válásától. A tokra vágott kis nyíláson keresztül három héber betű látszik: sin–dalet–jod. Ez egyik értelmezésben a „Saddaj” istennév, a másik szerint az „Somer dalté Israel” „Izrael ajtóinak őrzője” héber mondat rövidítése.
A Böhm Salamon a kis mezuza-tokot ezüstdrótból hajlított, filigrántechnikával készítette, ami az óbudai zsidó ötvösség jellemzője volt. A feudális Magyarországon a zsidók nem lehettek tagjai a céheknek, s így a mesterségek jelentős részének műveléséből is ki voltak zárva. Ezek közé tartozott az ötvösség is, melyet mindössze két földesúri birtokon megtelepedett zsidó közösségben művelhettek egyéni engedélyek alapján: Pozsony–Várteleken és Óbudán. Böhm Salamon az óbudai zsidó közösség tagja volt.
A mezuza-tok egy szinte teljesen hasonló másik példánnyal együtt az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéhez tartozott, majd 1949-50-ben a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményébe került át.Tags parasa