MILEV

Browse Items (192 total)

  • Ezüst, préselt, trébelt és poncolt díszítéssel, fülén csont gyűrű. Talpa kerek, gyöngysor mintás, teste alul kiszélesedő, stilizált, váltakozó léptékű mintával díszített. Fedele zsanéros, kiöntője plasztikus griffekben végződik, füle szögletbetört, kagylós- volutás és állatfejes díszítésű. Jelzett.
  • Ezüst, préselt, domborított díszítéssel. Három kihajló, kagylós díszű lábon kerek, gerezdelt peremű tál, öblében gyöngysorszegély, belül domború gyümölcskötegek. Jelzett.
  • Ezüstözött fém. Lapított gömbidomú. Fedelén leveles trébelt rozetta, fenekén hatágú csillag.
  • Ezüst.Négyszögletes, peremén palmettadísz. Oldalainak közepén kifelé íves hajlatban applikált szalag motívumok.
    KM mesterjegy
  • Fémedény ornamentális zománcdíszítéssel.
  • Ezüst. Belül aranyozott, préselt, kézzel cizellált. Kerek tagolt gyöngysormintával és stilizált palmettával díszített talpának felső részén indás-leveles mustra, öblösödő, középen lapított testén hasonló övdísz, nagyobb léptékben ismétlődik. Fedelén plasztikusan formált térdeplő fiúcska figurája, kezében halat tart. Jelzett.
  • A középkori zsidó legendák szerint Ádám első felesége Lilit volt, de elmenekült tőle, és az ördöggel adta össze magát. A történetekben Lilit démonokkal vonul és elrabolja a csecsemőket. Az ártó démon kivédésére szokássá vált a szülő nők szobájának falára Lilit ellenes táblákat, védő amuletteket akasztani, melyeken védő szövegek és ábrák láthatóak. Az 1835–ben, Nyitrán készült gyermekágyi tábla (kimpetcetli) a neves rézmetsző, Mordehaj Szófer munkája.

    A négyszögletes lap felső negyedében két szárnyas angyal egyik kezével Mazal Tov (jó szerencsét) feliratú drapériát, másik kezében pajzsot tart. A pajzson a 20. zsoltár szövege olvasható. A pajzs alatt középen Ábrahámnak, a zsidó nép ősatyjának neve olvasható. A többi ősatyák (Ichak, Jakov, Mose, Aharon, David, Slomo) és ősanyák (Sara, Rivka, Rahel, Lea) nevei kétoldalt, áttört geometrikus–indás díszítés között olvashatóak. A két angyal alatt Ádám és Éva nevét látjuk, valamint nagyobb betűkkel kiemelve a Lilit távoltartására szolgáló amulett–formulát: „Kinnt (legyen) Lilit, az első” – amit a három varázserejűnek tartott név: „Szinoj, Sinszinoj, Szmangaluf” követ. Ezután azt a midrás–történetet olvashatjuk, amelyben Illés próféta (Elijáhu) legyőzi Lilitet.
    Ezt követi nagyobb betűkkel Lilit neveinek felsorolása: „Lilit, Abitu, Obizo, Amzarfo, Hakes, Oram, Ikfudo, Ajelu, Tatruta, Kliht, Avmakta, Setrona, Za, Tiltui, Fitasi.”
    A gyermekágyi tábla szövegét a 121 zsoldár szövege zárja, mely egy Bibliai mondatból (Genezis 48:16) formált Dávid–csillagot vesz körül. A csillag közepén nagyobb betűkkel Isten egyik nevét, a Sadai–t (Mindenható) látjuk.
    A keret alsó részének közepén ovális mezőben az író, rézmetsző, Mordehaj, tóra–tfilin és mezuza író neve, valamint a dátum: Nyitra, 5592 (1832) olvasható. Ezt két oldalon a „ne legyen a boszorkány” ismételt formulája keretezi.
    Az eredeti réz nyomólemez a Krakkói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.

  • Porcelán tál a Siratófal ábrázolásával . Kerek. Fenekén és peremén a jeruzsálemi nyugati fal képe. Néhány alak a fal felé fordulva imádkozik, balra egy kaftános, piros fezes alak szembe néz. Alul középen héber felirat:
    כותל המערבי
    "Nyugati fal"
  • Négy lábon álló, domborított ornamentális díszű, kulccsal zárható doboz. Tetején gyümölcs alakú fogó.
  • A kis ezüstfiligrán mezuzát Böhm Salamon óbudai ötvös készítette 1848-ban.
    Az elhelyezés módja az egyiptomi kivonulás történetére emlékeztet. A kivonulás könyvében olvasható történet szerint a tizedik csapás, az elsőszülöttek halála előtt a zsidó házak ajtófélfáit a vacsorára elfogyasztott bárányok vérével jelölték meg, s a csapás elkerülte ezeket a házakat. Ennek emléke a mai napig a zsidó házak ajtófélfáin elhelyezett mezuza.
    Vallási előírás csak a szövegre van, elkészítésénél ugyanazok a szigorú szabályok érvényesülnek, mint a Tóra írásánál. A kis hengerré összetekert pergamendarabot rejtő tok gyakorlatilag bármi lehet, ami megóvja a szöveget a betűk lekopásától, használhatatlanná válásától. A tokra vágott kis nyíláson keresztül három héber betű látszik: sin–dalet–jod. Ez egyik értelmezésben a „Saddaj” istennév, a másik szerint az „Somer dalté Israel” „Izrael ajtóinak őrzője” héber mondat rövidítése.
    A Böhm Salamon a kis mezuza-tokot ezüstdrótból hajlított, filigrántechnikával készítette, ami az óbudai zsidó ötvösség jellemzője volt. A feudális Magyarországon a zsidók nem lehettek tagjai a céheknek, s így a mesterségek jelentős részének műveléséből is ki voltak zárva. Ezek közé tartozott az ötvösség is, melyet mindössze két földesúri birtokon megtelepedett zsidó közösségben művelhettek egyéni engedélyek alapján: Pozsony–Várteleken és Óbudán. Böhm Salamon az óbudai zsidó közösség tagja volt.
    A mezuza-tok egy szinte teljesen hasonló másik példánnyal együtt az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéhez tartozott, majd 1949-50-ben a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményébe került át.
    Tags
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2