MILEV

Browse Items (191 total)

  • 64_1279.JPG

    Fehér selyem, hímzett, arany-csipke széllel.
    Hímzett virágos, leveles keretben sárga selyemfonálból hímzett öt sornyi héber szöveg a papi áldással:
    אחותינו את היי לאלפי רבבה
    יברכך ד' וישמרך
    יאר ה'' פניו אליך ויחנך
    ישא ד פניו אליך
    וישם לך שלום
    Alatta: Készítette és ajándékozta Deutsh Hermin
  • 1_2_18.JPG

    Hengeres teste áttört műves, rajta négy gyűrű, ezen átmegy a hosszú kettős lánc. A lánc kerek nyitható medálban végződik. A henger boltozatos, filigrán kupakkal végződik, ebből az egyik nyitható. ET mesterjegy
  • 64_548.JPG

    Azonos két példány. Ón. Sima, peremén héber felirat:
    פ-מ''ש''ט-ח
    וא ז''ה''ש
    Abbreviatura monogram
    Széle cakkozott. Fenekén kívül monogram: MT
  • 64_428.JPG

    A herendi gyáralapító Fischer Mór portréjával
  • 94.46.jpg

    Nikkelezett réz. Négy áttört művű kartusos díszű lábon álló téglány idomú test. Alul körben gyöngysoros, közepén stilizált levélminta. Zsanéros fedelének peremszéle profitált, közepén applikált szőlőfürtös-növényi díszítmény. Fenekén: "Fraget/Warszawie/Glaw" jelzet
  • 64_345.jpg

    Az etrog a négy növényből álló szukkoti csokor része, rituális használata során a speciális tárolóedényből kézbe kell venni. Európa nem mediterrán részein a déli vidékeken termő etrog beszerzése komoly anyagi áldozatot és közösségi összefogást igényelt, ezért érthető, hogy használaton kívül gondosan őrizték. A koraújkortól ismerünk etrogtartóként használt dobozokat vagy tálakat; ezek gyakran az általánosan használt cukortartó dobozokra és a borkóstoló tálakra emlékeztetnek.
    Különösen tanulságos a kulcsra zárható, fedelén a nyilát köszörülő Ámor alakjával díszített dobozka. A pogány isten alakjával díszített dobozt felirata szerint a cedaka-gabbajok (azaz a közösség fenntartását szolgáló belső adókat beszedő elöljárók) vásárolták 1835-ben, szukkotkor. A szigorú zsidó értelmezés szerint bizony bálványimádó tárgy eredetileg a közösségi pénzek biztonságos tárolására szolgálhatott.
    Az óbudai közösség tárgyait elsőként leíró Bató Lipót amellett, hogy furcsállja a pogány istenalakkal díszített tárgy megvásárlását, a héber feliratot (mely időmeghatározásként írja, hogy a dobozt szukkotkor vásárolták) picit félreértelmezve úgy véli, hogy a dobozkát szukkot ünnepére vették az előimádkozó használatára. Az antikizáló profán tárgyat a héber felirat tette judaikává, a katalógus-értelmezése pedig túljudaizálta, azaz rituális, vallási célt szolgáló kellékké tette. Ez jól illik az integrálódó zsidók önképéhez, mely a zsidókat egy csakis vallási praxisában eltérő közösségként értelmezte. Ugyanakkor ez azzal is járt, hogy új tárgyként bevezettek egy olyan szezonális luxustárgyat, amire a vallási gyakorlatban semmi szükség, és feltehetően csak kevesen engedhették meg maguknak, hogy a szukkot nyolc napjára, az etrog használaton kívüli tárolásához egy drága tárgyat vásároljanak.
    (TZs)
    Tags
  • 90.3.JPG
  • 90.6.jpg
  • 90.5.jpg
  • 2021.47.jpg
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2