MILEV

Browse Items (192 total)

  • Zöldes árnyalatú, irizáló üvegváza díszítetlen hassal és nyakkal,
  • Kőcserép. Hat darab féltojáshéj alakú tartó kukorékoló kakasfigurát övez. Fehér mázbevonat.
  • Alumínium. Gépi dombornyomás fényezett felülettel. Stilizált városkép. Fölötte héber , alatta latin betűs Jeruzsálem felirat. Inda és levéldísszel övezve. Izraeli tömegáru.
  • Ezüst, préselt, trébelt és poncolt díszítéssel, fülén csont gyűrű. Talpa kerek, gyöngysor mintás, teste alul kiszélesedő, stilizált, váltakozó léptékű mintával díszített. Fedele zsanéros, kiöntője plasztikus griffekben végződik, füle szögletbetört, kagylós- volutás és állatfejes díszítésű. Jelzett.
  • A népi vallásosságban szerepet kapnak az olyan tárgyak, melyek a hit szerint megvédik viselőjüket a bajoktól és nehézségektől. A szövegközpontú zsidó tradícióban az amulettek és kámeák szent szövegek részleteit, szent neveket, angyalokat és más mágikus erőket idéző varázsigéket tartalmaznak, amelyekről úgy tartják, hogy képesek befolyásolni a valóságot.
    A misztikus angyal és a kabbalisztikus kéz egyesítésével készített amulett a felirata szerint a cfáti kabbalista rabbi Isaac Luria szerint az ablakokba és ajtókhoz helyezve megvéd a pestistől és tűztől. Elterjedését az segítette, hogy megjelent nyomtatásban is, először Lembergben Lembergben Rabbi Hájim Vital Sáár Hájihudim (Az egyesülések kapuja) című művének 1855-ös kiadásában. Rabbi Hájim Isaac Luria tanítványa volt, és az amulettbe vetett bizalmát nem ingatta meg az sem, hogy mestere mindössze harmincnyolc évesen maga is a pestis áldozata lett.
    A könyvmegjelenését követően az amulett önálló nyomtatványként is elterjedt Kelet-Európa haszidok által lakott vidékein. A forma ismert Algériában, Marokkóban és Kurdisztánban is, ott azonban nem nyomtatásban, hanem kézzel készített változatokban.
    (TZs)
    Tags
  • Öblében a kisvárdai zsinagóga, ma Rétközi Múzeum képével
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2