MILEV

Browse Items (139 total)

  • 71_72beliv.jpg

    címlapja hiányzik, possesorbejegyzése alapján Óbecsén, Schick Mór használta

    A Haggada az amszerdami mintájára készült.
  • 2018_24_1.jpg

    Az Ortodox Zsidó Népasztal Egyesület kiadásában megjelent haggada. Számos, különböző kiadásokból átvett illusztrációval.
    A borító belső oldalán a Népasztal Egyesület széderestéjének, és az élelmiszersegélyek szétsztásának fényképével.
  • 2019_37a.jpg

    ספר הגדה של פסח בלשון הקדש ופתרונו בלשון ספרדים
  • Nyomtatott. Orosz fordítással, illusztrált. 106 oldal.
  • 1599479282192733877866.jpg

    Nyomtatott, metszetekkel, magyarázatokkal.
  • 64_645b.jpg

    kotta melléklettel
  • 67_27a.jpg

    „Az Örökkévaló által teremtett világnak nincs egyetlen apró részlete sem, amit ne lehetne/kellene eszközként használni, hogy emelkedjünk általa a szentségben.” Összecseng ezzel múzeumunk hajdani igazgatójának, Naményi Ernőnek gondolata: „Szükséges a művészet megértése és megbecsülése és az a törekvés, hogy Isten szolgálatára szánt legkisebb eszköz is a szépség felemelő szellemével mozdítsa elő a lélek feltörését.” Naményi ezt 1936-ban írta, ugyanabban az évben, amikor megjelent az Ézsajás Vallásos Társaság Haggadája. A judaizmus reformirányzatával szimpatizáló Ézsajás Vallásos Társaság az 1930–as években működött Budapesten. Ez a szellemi műhely számos művészt ösztönzött modern zsidó tárgyak tervezésére és elkészítésére. Tevékenységük arra irányult, hogy a zsidó szertartásokhoz puritán és egyszerű, s közben esztétikus, szinte szakrális szintre emelt munkavégzés során létrehozott eszközöket használjanak. Ötvözték a szív munkáját (ima) a kéz munkájával: a fizikai valóságban álló létrán emelkedtek a szakrális magasságba, mint az első zsidó művész, a szentélyépítő Becalél. Naményi Ernő leginkább a könyvművészet és a tipográfia művészetét támogatta, kiemelve a szakrális szövegek méltó megjelenítésének fontosságát. A Haggada hosszas tervezés, egyeztetés után készült el a gyomai Kner nyomdában. Kolofonja bizonyítja, hogy minden részlete fontossággal bír, a papír, a kötés, a betűk megtervezése, valamint a fametszetes illusztrációk egyaránt: „Ezt a Haggadát az ősi szertartásos rend szerint Pap Károly közreműködésével összeállította Naményi Ernő. (...) A fametszeteket készítette Kolozsvári Sándor. Nyomtatták Kner Izidor könyvnyomdájában Gyomán, a zsidó időszámítás 5696–ik esztendejének telén, a svájci münchensteini Haas féle betűöntöde Bodoni antiqua és az Első Magyar Betűöntőde Meruba betűjével. (...) A könyveket Kner Erzsébet kötötte.” A Haggadát 1936–ban a Magyar Bibliofil Társaság „a szép vallásos könyv előállítására irányuló törekvés megjutalmazásául” az év öt legszebb könyve közé választotta.
    (TZs)
    Tags
  • 64_679s.jpg
  • IMG_20191106_090052.jpg

    A prágai haggada (Prága, 1527) reprint kiadása, és a kísérőtanulmánya
  • 64_681.jpg
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2