Browse Items (46 total)
-
Rimonpár Torah finials
Részben aranyozott ezüst. Kör alakú domború talpazatán és hengeres szárán dús, filigrán munka. Szárának alján és közepén sima gyűrű. Tetején ugyancsak filigrán munkából álló, gömbben végződő korona, ebben csengő. A filigrán borítás néhol le van törve. -
Rimonpár Torah finials
Részben aranyozott ezüst. Kör alakú talpa domború. Hengeres szárán virágfüzérek futnak felfelé. Virágváza alakú testének alján gazdagon virágdíszekkel, levelekkel ékes, felső része áttörtműves. Tetején négyabroncsú korona. A korona tetején félgömbön a kettős kőtábla a parancsolatok kezdő szavaival. -
Rimonpár Torah finials
Ezüst. Kerekidomú talppal, recés vésett talpsávval. Talpmezeje laposan trébelt, stilizált palmettákkal ékített. Oszlopos hengeres nyelén vésett recés gyűrűk, ezek dísztelenek. Derekán recés peremű nagyobb gyűrűs heveder. Az oszlop tetején levélrozettás dísz, három harangidomú csengővel. Kettős osztású áttörtműves koronázó része poncolt alapú levelekkel ékes. Tetején félgömb, kronás kétfejű sassal. A korona belsejében csengő.Tags Catalog1916 -
Rimonpár Torah finials
Ezüstözött sárga fém. Tagozott kerek talpa boltozatosan emelkedik. Trébelt gyűrűs és hólyagos díszekkel ékes. Orsó idomú nyelén két levéldíszes gömb. Díszváza formájú felső részén trébelt és kagylós díszek. Derekáról egykor 6-6 harangidomú csengő csüngött alá Tetején hatágú áttört műves korona, csúcsán gömb plasztikus sas madárral.Tags Catalog1916 -
Rimonpár Torah finials
Kerek boltozatos talpán héber felirat. Hengeres szárát középen kiszélesedő öv osztja ketté. Ezen fonott koszorúban nagyobb és kisebb virágok váltják egymást. A szár függőlegesen mezőkre osztott, egy sima és egy a felső részen szőlőfürttel az alsón virág és levéldíszek.Tetején hat abroncsos, korona, gömb alakú levéldíszítmények.
Felirata:
זה נעשה בשנת תקנז לפרט קטן
זו שייך לצדקה דק'ק קאנישא ע'ח
"Készült az 557. (1797) évben a kis időszámítás szerint"
"A kanizsai hitközség tulajdona"
-
Rimonpár
A tóratekercs legrégebben kialakult díszei a tekercset tartó fa rudak végére helyezett rimonok. A rimon héberül gránátalmát jelent, ami ősi szimbóluma a termékenységnek, gazdagságnak, s átvitt értelemben a tórának is. Írott források már a 11. századtól utalnak rimonokra, de tárgyi emlékünk csak jóval későbbről van. A világon ma ismert második legkorábbi a Zsidó Múzeum gyűjteményében lévő, 1602-ből származó feliratot viselő rimonpár. A vörösrézből készült rimonpár a tárgy eredeti elnevezésének megfelelően gömb alakú. Hengeres szárán két vésett levélindás gömb van, testén vésett gránátalmás díszítés aranyozás nyomaival. A tárgy jellegzetes terméke az oszmán–török rézművességnek, s feltehetően a szefárd zsidó kultúrkör terméke. A gömbök felső részén vésett donátorfelirat: „Cvi Hirs, Dávid fia, 362 (1602) a kis időszámítás szerint.” A Cvi Hirs jellegzetes askenáz név, melyben a héber Cvi (azaz szarvas) nevet német megfelelőjével (Hirsch) kombinálták. A tárgy feltehetően olyan területen volt használatban, ahol a két nagy zsidó kultúrkör, szefárd és az askenáz érintkezett, illetve ahol mindkettővel kapcsolatban álltak. Askenáz eredetileg a német területeket jelentette a rabbinikus irodalomban, később a német eredetű jiddis nyelvet beszélő európai közösségeket nevezték askenáziaknak. A szefárdoknak a spanyol területeken letelepedett zsidókat nevezték, majd miután 1492-ben az ibériai félszigetről kiűzték a zsidókat, leszármazottaikat is szefárdoknak nevezik. A rimonpár szárán látható felirata szerint a tárgya a „szefárd hitközség, Pest” tulajdonában volt. Ez a felirat jóval későbbi, mint a másik, már említett felirat, a város névírási gyakorlatának ismeretében legkorábban a 18. század végén kerülhetett a tárgyra. Ekkor, a 18-19. század fordulóján jelentek meg a kialakuló pesti zsidó kolóniában szefárd bevándorlók, akik egy ideig külön imaházban, saját rítusaik szerint imádkoztak. A huszadik század elejére a szefárd közösség beolvadt az askenáz többségbe. A rimonpárat Oser [ejtsd: ózer] Albert, a pesti szefárd közösség vezetője ajándékozta a Zsidó Múzeumnak 1917–ben.