A hatalmas, zsinagógai használatra szánt sárgaréz hanukkai menóra lengyel területen készült a 17–18. században. A lengyel zsidók körében elterjedt volt a rézöntés gyakorlata, s számos zsinagógai szertartási tárgyat készítettek sárgarézből. A nagy, álló menóra elemei öntött darabok, melyeket rozetta alakú díszítmény részeként is értelmezhető csavarokkal illesztettek össze. Lábazatán kicsi öntött oroszlánok, tetején pedig kiterjesztett karú sas látható, mely egyrészt a lengyel királyság címerállatára utal, de ugyanakkor felidézi Mózes ötödik könyvének egy mondatát is, mely szerint az örökkévaló úgy védelmezi népét: „Mint a sas, mely felébreszti fészkét fiókái fölött lebeg, kiterjeszti szárnyait, fölveszi, fölemeli szárnyára.”
A tárgyat a Pesti Chevra Kadisa elöljárója, Winterberg Gyula udvari tanácsos ajándékozta a Zsidó Múzeumnak alapítása évében.
Felirata:
להדליק נר חנוכה
"Hogy felgyújtsuk a hanukai lángot"
A 18. századi legvégén, a 19. század első éveiben készülhetett a II. József osztrák császár profiljával készített hanukkai mécsestartó. A nyolc olajmécses pad alakban helyezkedik el, a két végén egy-egy tizennyolcadik századi öltözetben álló alabárdos figurája látható. A pad háttámláján négy ágaskodó oroszlán alakja között láthatjuk a császár jellegzetes félprofilját.
II. József felvilágosult abszolutista uralkodó volt, s egységes, centralizált, modern állam megteremtésén dolgozott. 1783-ban adta ki azt a rendeletét, mellyel a zsidó közösséget szerette volna integrálni a társadalomba, s ehhez számos, a zsidó közösségek által is eltérően értelmezett szabályt vezetett be. Biztosította a zsidó népesség szabad költözését akár a városokba is, engedélyezte, hogy a zsidók minden foglalkozást űzhessenek, földet bérelhessenek és akár egyetemre is járhassanak. Az egységes kulturális közeg megteremtéséhez elrendelte államilag felügyelt zsidó iskolák felállítását, amelyben a felvilágosodás elveinek megfelelő tananyagot tanítottak. A zsidó tanok ellenőrzése érdekében megtiltotta héber nyelvű könyvek behozatalát az országba, de engedélyezte, hogy az Egyetemi Nyomda – a korabeli Magyarország egyik legjobb nyomdája! – nyomtassa a zsidó közösségben használt héber betűs könyveket. Alattvalóit egységes, civilizált népességnek akarta látni, ami hatalmas ellenállást váltott ki a tradíciójuk elvesztésétől félő közösségekben. Azt a rendeletét, amelyben elrendelte a szakáll levágását, az óriási tiltakozás miatt vissza kellett vonnia. A polgári jogegyenlőségért küzdő felvilágosultabb zsidó tömegek lelkesen fogadták reformjait, őt magát a valaha trónon ült legnagyobb humanistaként köszöntötték. A tradícióikat féltő, erősen vallásos tömegek ugyanakkor minden bajok forrásának tekintették a modernizációt pártoló uralkodót, aki reformjaival megbontotta a zsidó közösség egységét.
Halála után a reformjainak egy részét utóda, II. Lipót folytatta, de az ő halála után a zsidó közösség emancipációja újabb fél évszázadra megtorpant. II. József és II. Lipót alakja a jogegyenlőségért folytatott küzdelmek során szimbolikussá nőtt, s portréjuk ezért jelenhetett meg akár a figurális ábrázolást elméletileg tiltó zsidó művészetben, szertartási tárgyakon.
Múzeumunk gyűjteményében van teljesen hasonló tárgy II. Lipót portréjával is. A kiállított példány csonka: a bécsi Zsidó Múzeumban lévő ugyanilyen tárgy alapján tudjuk, hogy a padka hátlapján lévő oroszlánok eredetileg koronát tartottak az uralkodó feje fölé, megkétszerezve ezzel a tárgy magasságát.
A II. József portréjával díszített tárgyat özv. Pap Béláné helyezte letétbe a gyűjteményben
1933-ban. A hanukkai mécses azóta folyamatosan szerepel az állandó kiállításban jelezve, hogy a múzeumot magáénak érző pesti zsidó közösség fontosnak tartja a jogegyenlőséget és a polgári érvényesülés lehetőségét, melyet a történelemben elsőként a felvilágosodás korának reformjai adtak meg számára.
Hanukkai menóra bármilyen anyagból készülhet, egyetlen feltétele, hogy nyolc láng égjen egymás mellett, meghatározott sorrendben, egy vonalban. A kagylóval készített kis giccses darab feltehetően egy tengerparti utazás emléke.
Réz. Négy hajlított lábon áll. Padkáján nyolc csepp alakú olaj tartó, alatta vályúval Hátlapja két részre tagozódik. Alsó része áttört mintás növényi ornamentikával, felette két oroszlán koronát tart. Az oroszlánok mellső lábai növényszerű ágakba folytatódnak, ez tartja a koronát, alatta héber felirat:
נר חנכה
"Hanukka lángja"
Sárgaréz. Kanapé alakú menóra olajra. Hátlapján két ágaskodó oroszlán korsót tart. Fölötte valószínűleg később ráforrasztott hatágú csillagon gyertyatartó a szolgagyertya számára. Oldalain egy-egy oroszlán indák között.
Bronz. Oldalán Mózes és Áron alakja tartja a menórát. Padkája 8 körte alakú olajtartóból áll. Támlája áttört műves, leveles, oldalán egy-egy hatágú csillaggal. Középen koszorúban nagy medalion, felette hatágú csillaggal.
Sárgaréz. Egy darabból álló padkája meghajlított. Két koronás nagy szárnyú griff madár a hátlapján, felettük korona. Ebből szalag indul ki, cirill betűs felírással. Padkáján nyolc hullámos alakú mécsestartó.
Sárgaréz. Négy hajlított lábon áll. Padkája nyolc körte alakú mécsestartó, alatta vályú. Támlája hátsó felén egymás felé fordított nagy, hat félkör alakú kivágat. Felette nagy cakkokban végződő rész, közepén kétoldalt egy-egy harang alakú virágidommal. Jobb oldalán összeszorított emberi kéz tartotta a kilencedik tartót, mely mára már hiányzik.
Ezüst. Domborított, szegecsekkel applikált díszekkel. Négy íves kihajló lábon íves hátfal, padkáján nyolc fodros peremű mécses. A támlán áttört indás növényi díszítmény között páros oroszlánok, kettős tábla koronával, fölül madarak. Hátoldalához (a fény ünnepére utaló) apró öntött ezüstlámpás, karikával felerősítve. Jelzett.
Sárgaréz. Négy lábon áll. Sima padkáján nyolc henger alakú tartó, táblája áttört műves, melyen két álló oroszlán kétfülű kancsót tart. Oldalain egy-egy oroszlán, hajlított farkuk egy-egy gyertyát tartanak.
