Dokumentumok, 19. század / Documents, 19th Century

Pesti zsidóösszeírás 1826

A pesti zsidó közösség összeírása, 1826-ból. Az összeírást a hitközség készítette, házanként.
Rovatai:
- család száma
- lakhely
- családfő neve, foglalkozása, jogi helyzete, életkora, születési helye, Pesten tartózkodásának ideje, családi állapota
- családtagok adatai, mint feljebb

Pesti zsidóösszeírás 1827

A pesti zsidó közösség összeírása, 1827-ból. Az összeírást a hitközség készítette, házanként. Rovatai: család száma, lakhely, családfő neve, foglalkozása, jogi helyzete, életkora, születési helye, Pesten tartózkodásának ideje, családi állapota, családtagok adatai, mint feljebb

Pesti zsidók összeírása, 1832

A pesti zsidó közösség összeírása, 1832-ból. Az összeírást a hitközség készítette, házanként. Rovatai: család száma, lakhely, családfő neve, foglalkozása, jogi helyzete, életkora, születési helye, Pesten tartózkodásának ideje, családi állapota, családtagok adatai, mint feljebb

Biblia töredék

Görög–héber nyelvű Biblia töredéke, melynek története kötéstáblára ragasztott ajándékozó levélben olvasható:
„Ezen elöl–hátul csonka bibliát mint a Sárospataki collegium kisdiákja vettem meg, miután hallottam, hogy egy falusi ref. lelkész neje lapokat tép ki belőle, valahányszor egy darab papirosra szüksége van. A zsemle–kihordót, ki ezt nekem mondta, megkértem: venné meg számomra ezt az ócska könyvet, így azt megszereztem néhány hatosért.
Amint pár nappal ezelőtt lapozgattam benne, ráakadtam, hogy mindjárt utána az első erre alkalmas helyre, Jósua könyve elé biggyesztettem nevemet akkori diákszokás szerint: Hic liber est meus sat. 1862.
Most a Magyar Zsidó Múzeumnak ajándékozom azt mint értékes régiséget.
Budapest, 1924. szeptember 21. Dr. Friedlieber Ignác

Héber szépírás mintalapok

Lövényi József pesti szépírástanár volt, aki a pesti közönség igényeit kielégítendő magyar és német szépírást is tanított, s kidolgozta az úgynevezett ütenyírást (Taktschrift), amivel a diákok vezénylésre írtak. Módszere nem terjedt el, szépírás mintalapjai azonban 1854 és 1860 között több kiadást is megértek. A héber szépírás mintalapok elkészítésében Mannheimer Frigyes pesti vallástanárral dolgozott együtt. A lapokon eleinte a különálló betűket tanítja, majd idővel egész szavakat, majd ligatúrákat és kalligrafikus elemeket is bevezet. Mintalapjainak a nyelve német, rövid szavakat és utóneveket gyakoroltat, a héber betűkkel is pontosan követve a német helyesírás szabályait. A német ö hangok leírásához az a betűt jelző alef-re helyez el két pontot, ami a héber betűs szövegekben mindaddig ismeretlen volt.

Héber írásminta lap

A modernizálódó, nagyvárosi zsidó életet élő közösségben megváltozott a kézírás jelentősége is. A fejlettebb kereskedelmi kapcsolatok is jóval komolyabb adminisztrációt igényeltek, de a biedermeier polgári élet is új jelenségeket hívott életre: a naplók, emlékkönyvek, egymás közötti levelezés mind megkövetelték az esztétikus, rendezett írást. A modern zsidó oktatás ezért komoly hangsúlyt fektetett a szépírás oktatására, ami a későbbiekben megélhetési forrásul is szolgálhatott: 1848-ban a Pesten élő 3274 családfő közül 11 kereste kenyerét szépírással. A nem szakrális célú szövegeket héber kurzív betűkkel, általában németül, a német helyesírás szabályainak megfelelően írták.
A 19. század közepéről származó iskolai írásminta lapon különféle tollakkal, különféle betűtípusokkal írt szövegrészleteket láthatunk.

Ázriel Brill országleírása

A nyomtatvány a korabeli Magyarországról szóló ismeretek összefoglalását kísérelte meg. Megyénként írja le a természeti és gazdasági jellegzetességeket, a területen található hegyeket, folyókat, terményeket, a megyében lévő városokat, mezővárosokat. Megadja a megyében lakó nemzetiségeket, a házak és a lakosok számát. Ezt követően ismerteti a terület nevezetességeit, a zsidó és a magyar szempontból fontosakat is. Olvashatunk a pozsonyi és a bonyhádi jesivákról, a budai egyetemi nyomdáról – ahol ezt a táblát is nyomtatták! – valamint az óbudai zsinagógáról és mikvéről. Esztergomnál megemlíti, hogy ott született István király, Székesfehérvárnál hogy évszázadokon keresztül a koronázó város volt.
A tábla jobb szélén a magyar történelem összefoglalása olvasható, a rómaiak korától I. Ferencig. A táblán követett közigazgatási beosztás alapján feltételezhető, hogy a pesti Király utcában élő Brill ismerhette Lipszky János 1808-ban latinul megjelent országleírását, s ennek adaptációjaként készítette el saját művét. Levéltárunk példányát Brill fia küldte az Ezredéves Kiállítás rendezőinek 1896-ban, akik ki ugyan nem állították, de a pesti hitközség levéltárában megőrizték.

Löwinger Dávid jegyzetei

A 19. századi Közép-Európában a legnagyobb és legbefolyásosabb zsidó oktatási intézmény a pozsonyi jesíva volt. Alapítója Schreiber Mózes, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, aki elutasított minden újítást és vallási modernizációt. Jesívája a konzervatív ortodoxia központja lett, tanítványai sorából került ki a korszak legjelentősebb rabbijainak egész sora. Tanítványa volt Löwinger Dávid is, aki – feltehetően sok diáktársához hasonlóan – tanulmányai során kézírásos jegyzeteket készített. Löwinger a modernitás hajnalán még mártogatós tollal, héberül készítette tanulmányaihoz kapcsolódó feljegyzéseit, unokája pedig már a felgyorsuló, modern világ egyik jelképének számító autózáshoz kapcsolódó fontos felfedezéseket tett. Bánki Donát, a karburátor és számos egyéb, motorizációhoz kapcsolódó találmány kidolgozója gyermekkorában magántanulóként még az apjától tanult, középiskolai tanulmányait a budapesti Főreálban fejezte be, majd a Műszaki egyetemen szerzett diplomát. Nagyapjának a Talmud Hulin traktátusához készített jegyzeteit Weisz Miksa rabbi segítségével juttatta el a Zsidó Múzeum formálódó gyűjteménye számára.

Álláshirdetés cenzori tisztségre

A héber könyvek kinyomtatását a tizennyolcadik századi magyarországi törvények az Egyetemi Nyomdára korlátozták, s hogy tartalmukat ellenőrizni tudják, héberül tudó keresztény revizort (cenzort) alkalmaztak. 1830–ban, Alber Nepomuk János cenzor halála után a Zsidó Könyveket Vizsgáló Hivatal tudományos hirdetésben keresett revizort, mely a Hazai s külföldi tudósítások 21. számában jelent meg. Az Egyetemi Nyomda cenzori tisztségét nem sokkal később már Kohlmann Károly Johann töltötte be, aki eredetileg a zsidó Mintafőtanoda tanára volt, de 1816–ban kikeresztelkedett, s 1832–ben már az Egyetemi Nyomda cenzoraként szerepelt.

Összeírás

A 18. század végéig zsidók nem lakhattak Pesten, csak a több napig tartó országos vásárokra érkezhettek, évente négyszer. Mivel éjszakára nem maradhattak a városban, szállásukat és kóser étkeztetésüket a városfalakon kívül eső, akkoriban kiépülő Terézia külvárosban volt a legegyszerűbb megoldaniuk, itt alakult ki a pesti zsidó közösség magja. 1795–ben az óbudai rabbi fennhatósága alatt zsinagógát is berendezhettek. Ugyan II. József 1785–ös rendelete értelmében már városokban is lakhattak, de a zsidókat sújtó extra adók még a tizenkilencedik század közepéig fennmaradtak. Az államnak befizetendő, és a közösséget fenntartó adók felosztásához szükségessé vált a zsidó népesség nyilvántartása, összeírása. Az 1832–ben készített összeírás héber betűs német nyelvű összeírása házanként rögzíti a városban lakó zsidók adatait. Többségük a Terézvárosban élt, de a tehetősebbek közül már a Belvárosban és a Lipótvárosban is laktak. Az összeírásból megismerhetjük a családfő foglalkozását, a családtagok születési helyét –még gyakran német vagy morva városokat – életkorát, jogállását és anyagi viszonyait. Feltüntették a gyerekeket és a családdal élő cselédséget is.