Browse Items (17 total)
-
Zsinagógai ülőhely jegy
Az Orczy házi zsinagógába szóló templomülés-jegy Schwarz Leopold részére -
Zsinagógai ülőhely jegy
Az Orczy házi zsinagógába szóló templomülés-jegy Schwarz Leopoldné részére -
-
-
-
Meghívólevél
Amikor Wahrmann Israel, a pesti zsidók első rabbija 1824-ben meghalt, közössége nem volt egységes: a modernizáció kihívásaira adott eltérő válaszaik olyannyira eltérőek voltak, hogy sem vallási kérdésekben, sem a közösség jövőjéről szóló elképzeléseikben nem találtak közös hangot. A megfelelő rabbi személyéről sem tudtak dönteni, de hosszas tárgyalások után a közösség vezetői végül Schwab Löw prossnitzi rabbit hívták meg pesti rabbinak. Schwabnak írt héber nyelvű levelükben négy pontban foglalták össze a rabbi kötelességeit. Az Orczy házban ekkor már két hivatalos zsinagógája volt a pesti közösségnek, egy a konzervatívabb, és egy az újításokat igénylő közösségnek. Az irat tanúsága szerint Schwab Löwnek mindkét zsinagógában kellett prédikálnia, a „nagy zsinagógában” jiddisül, a „kultusztemplomban” pedig németül. Schwab lelkes híve volt a zsidók emancipációjának, és a negyvenes években a magyarosodásnak is, olyannyira, hogy nevét Löw helyett magyarosan Arszlánként – mindkettő jelentése oroszlán – használta. A pesti közösség az ő rabbisága idején határozta el a Dohány utcai zsinagóga felépítését, melynek felavatását azonban Schwab Löw már nem érhette meg.Tags Orczy ház -
Kereskedelmi hirdetések - füzet
Pesti kereskedők hirdetési füzete, német és judendeutsch szöveggel.
A hirdetők:
Adolf D. Adler: Szőrme és férfiruha, Deák Ferenc utca 23.
D.H. Spitzer: Cement, Béla utca 5
Gresham: Biztosítótársaság, Ferenc József tér 5.
Kohn Arnold: Sírköves, Váci út 14.
Watzke Ede: Orvosi segédeszközök, Király utca 9.
Grünwald Károly: Aranyhímzések, Károly körút 3.
Alois Neoschil: Sérvkötők, Váci út 27.
Böhm és fiai: Szalámi, Király utca 18.
Rosenberg: Sajt, Orczy ház
Neue Yiddische Zeitung
Trieszti Általános Biztosító Társaság, Dorottya utca 10.
Adolf Roth: Fiúruha, LandstrasseTags Orczy ház -
Imakönyv Prayerbook
A német területekről indult zsidó felvilágosodás (haszkala) egyik törekvése volt, hogy a zsidó szent iratokat és imákat nemzeti nyelvekre fordítsák a társadalomba integrálódni szándékozó, világias műveltséggel rendelkező zsidók számára. Magyarországon az első imakönyv fordítást az óbudai zsidó iskola tanítója, Rosenthal Móricz készítette, majd az első magyar zsidó Bibliafordítás készítője, Bloch Móric (később: Ballagi Mór) ellenőrizte. A könyv Pozsonyban, 1841–ben jelent meg. Külön érdekessége, hogy belső címlapján a pesti reform–közösség zsinagógájának, az Orczy házban működő „Cultustempel”–nek első ábrázolása látható rézmetszeten. A képen a divatosan öltözött zsidók a királyért és a hazáért imádkoznak. A jelenet eltér a hagyományos zsinagógai jelenetektől: az újszerűen a frigyszekrény elé állított tóraolvasó pult, a bima mellett álló rabbi és kántor ornátust, a gyerekkórus egyenruhát visel. Az ünnepségen részt vevő közönség a korszak biedermeier divatjának megfelelően, erős asszimilációs hatásokról árulkodó külsővel vesz részt. A férfiak borotváltak, asszonyaik pedig kivágott ruhákban, fedetlen fővel követik az eseményeket a női karzatról.
A felirat:
Az Izraeliták Könyörgése a Királyért és Hazáért a Pesti Templomban
Légy a mi Fenséges Császárunk és Királyunknak I-ső és V-ik Ferdinándnak még hosszú időkig oltalma és védelme -
-
