MILEV

Browse Items (48 total)

  • 66_142.jpg
  • 64_1289.jpg

    magyar-német kétnyelvű kiadás
    az első (64.1289) és a második kiadás (64.1290)
  • 87_venezia.jpg

    A gyűjteményben lévő legkorábbi héber nyomtatvány kiváló példája a zsidó eszmék, könyvek, közösségek migrációjának, és a mindeközben fenntartott kapcsolatrendszernek. A könyv maga Majmonidész Tévelygők útmutatója című művének fordításához készült kommentár, a filozófiai kifejezések magyarázata és szótára. A Tévelygők útmutatóját Majmonidész eredetileg héber betűkkel, arab nyelven írta, melyet még életében lefordított héberre a Béziers-ben élő Smuel ibn Tibbon. A pontos fordítás elkészítése érdekében több levelet is váltottak. A Tévelygők útmutatója azonnal népszerű lett, kéziratai elterjedtek az egész zsidó világban. A Széfer ruah hen nyomtatásban először Velencében, 1549-ben jelent meg, Israel Cornelius Adelkind nyomdájában. Adelkind annál a Daniel Bombergnél tanulta ki a mesterségét, aki elsőként nyomtatott héber könyveket; ő adta ki 1520-ban a Talmud első nyomtatott sorozatát, mely a mai napig meghatározza a kötetek lapbeosztását és számozását. A levéltárunkban lévő Széfer ruah hen példány lapszélein azonosítatlan koraújkori szefárd kézírással írt jegyzetek vannak; de a kötet askenáz környezetből, Rosenthal Tóbiás bonyhádi neológ rabbi ajándékaként került a gyűjteménybe.
  • 66_103.jpg

    Vázlat a zsidók közép- és jelenkori helyzete, jelleme s viszonyairól
  • 98_rosenthal.jpg

    A német területekről indult zsidó felvilágosodás (haszkala) egyik törekvése volt, hogy a zsidó szent iratokat és imákat nemzeti nyelvekre fordítsák a társadalomba integrálódni szándékozó, világias műveltséggel rendelkező zsidók számára. Magyarországon az első imakönyv fordítást az óbudai zsidó iskola tanítója, Rosenthal Móricz készítette, majd az első magyar zsidó Bibliafordítás készítője, Bloch Móric (később: Ballagi Mór) ellenőrizte. A könyv Pozsonyban, 1841–ben jelent meg. Külön érdekessége, hogy belső címlapján a pesti reform–közösség zsinagógájának, az Orczy házban működő „Cultustempel”–nek első ábrázolása látható rézmetszeten. A képen a divatosan öltözött zsidók a királyért és a hazáért imádkoznak. A jelenet eltér a hagyományos zsinagógai jelenetektől: az újszerűen a frigyszekrény elé állított tóraolvasó pult, a bima mellett álló rabbi és kántor ornátust, a gyerekkórus egyenruhát visel. Az ünnepségen részt vevő közönség a korszak biedermeier divatjának megfelelően, erős asszimilációs hatásokról árulkodó külsővel vesz részt. A férfiak borotváltak, asszonyaik pedig kivágott ruhákban, fedetlen fővel követik az eseményeket a női karzatról.

    A felirat:
    Az Izraeliták Könyörgése a Királyért és Hazáért a Pesti Templomban
    Légy a mi Fenséges Császárunk és Királyunknak I-ső és V-ik Ferdinándnak még hosszú időkig oltalma és védelme
  • 66_171.jpg
  • 64_1308.jpg
  • 66_141.jpg
  • 64_1283.jpg

    Toldoth Izrael - magyar és német nyelvre szórúl szóra való átfordítással.
  • 22_Munz001.png

    A cenzúra hivatalt a római katolikus egyház zsinati határozatai vezették be a 12. században azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a katolikus tanításokkal ellentétes tartalmakat. Az Osztrák Császárságban az állami cenzúra a 18. század végén jelent meg, s egyebek mellett a héber betűkkel írt könyvek ellenőrzése volt a feladata. Az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású Carolus (Karl) Fischer volt Prágában 1791—1831-ig. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor működése alatt komoly tudományos művek láttak napvilágot.
    Az óbudai rabbi, Münz Mózes könyve a zsidó rituálékról és ceremóniákról 1827–ben jelent meg Prágában, a híres Landau–féle nyomdában. A könyv átnézését és nyomtatásának engedélyezését Carolus Fischer, a héber könyvek császári–királyi cenzora és fordítója végezte, amint erről latin és héber nyelven 1827. április 12–én tett bejegyzése tanúskodik, melyben a mű kinyomtatását engedélyezi.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2