Home > Glosszárium

Glosszárium

Almemor/almemár lsd.: Bima

Alufé gaboim – elöljárók

Aron aron hakodes, tóraszekrény, frigyszekrény. A zsinagóga keleti falán elhelyezkedő szekrény vagy építmény, melyben a tóratekercseket őrzik.

Bét din jelentése: törvény háza. A kifejezést a rabbinikus bíróságokra alkalmazzák, melyek vallási kérdésekkel kapcsolatos ügyekben döntenek, de régebben a magánjogi kérdésekben is döntöttek.

Bima emelvény a zsinagóga terén belül, melyen a tóraolvasó pult található.

Brit Jelentése: szövetség, (Ábrahám szövetsége), a nyolcnapos fiúgyermekek körülmetélése

Cedaka jótékonyság, adomány. A jótékonyság gyakorlása tórai parancs, még arra is vonatkozik, aki maga is adományokból él. 

Chevra lsd. hevra

Chevrakönyv: lsd.: hevrakönyv 

Frigyszekrény: lsd. Aron

Gaboim (ober/unter gaboim) elöljárók

Gemilut haszadim kegyes cselekedetek. A zsidó hagyomány szerint a világ három dolgon áll: a Tórán, az istentiszteleten és a kegyes cselekedetek gyakorlásán.

Geniza elrejtett, temetésre váró iratok, dokumentumok. Leghíresebb geniza a kairói fosztati zsinagógában előkerült 10–13 századi irategyüttes.

Get: válólevél. Lsd.:

Gyászkocsi

Háftárá: Meghatározott fejezet a prófétai könyvekből, melyet a Tóraolvasást követően olvasnak fel a zsinagógában. A haftarák rendje meghatározott, tartalma illeszkedik tórai szöveghez. Minden hetiszakasznak megvan a haftarája.

Hagada (sel peszah) pészahi hagada, elbeszélés. A Hagada az egyiptomi kivonulás történetét meséli el imákkal, dalokkal, talmudi legendákkal kiegészítve. A Hagadában foglaltakat s Peszah előestéjén, a rituális vacsorával megtartott széderesten kell mindenkinek felolvasnia.

Halaha a „halah” jár igéből alkotott szó a vallási törvények megnevezésére. Halahának nevezzük a Tórában és a Talmudban található törvényeket és a későbbi törvényhozók döntvényeit egyaránt.

Haver társ, tag, barát. Istenfélő, tudós emberekre alkalmazták a zsoltárvers alapján: „Társa vagyok mindazoknak, akik téged félnek és rendeleteid megőrzőinek.” (Zs.119, 63) 

Hehser olyan bizonyítvány, amelyet rendszerint egy nagy tekintélyű rabbi állít ki annak igazolására, hogy bizonyos étel vagy ital a rituális követelményeknek megfelel.

Hetiszakasz A Tóra öt könyvét 54 részre, hetiszakaszra osztották, így egy év alatt szombatonként a teljes szöveget felolvassák. Ha az évben nincs 54 szombat, akkor bizonyos szombatokon két hetiszakaszt olvasnak.

Hevra Kadisa szent egylet, jótékonysági temetési egylet, mely a halottak eltemetéséről gondoskodik a vallási előírásoknak megfelelően. A hevra gondozta a zsidó temetőt, és elvégezte a haldoklóknál, halottaknál az előírt és szokásos szertartásokat. A betegek számára gyakran kórházat tartottak fenn, de a nem ott fekvő betegeket is látogatták, szükség esetén segélyezték.

Hevrakönyv a hevrakönyvek a hevra kadisák jegyzőkönyvei, tartalmazzák a hevra névsorát, alapszabályait, illetve fontosabb egyéb feljegyzéseit. Gyakran gazdagon díszített kéziratok.

Jad Tóramutató.

Jahrzeit –halálozási évforduló, melyet a héber dátum szerint számítanak. A Jahrzeitkor szokás gyertyát gyújtani a halott emlékére, kaddist mondani és meglátogatni a sírt, valamint Misnát tanulni az elhunyt emlékére. 

Jesíva: zsidó vallási főiskola, ahol főként a Talmudot és a zsidó jogrendszert tanítják. Jesívát nagy tudású rabbik tartanak, ahol a tanulók (bóherek) párosával, egymással vitatkozva is tanulnak.

Joint American Jewish Joint Distribution Committee. 1914–ben, Amerikában alakult a háború következtében elszegényedett zsidók segélyezésére. Magyarországon az 1920–as évektől működött. 1945 után a túlélők segélyezésében, talpraállításában, a zsidó intézmények működtetésében vett részt. 1953–ban vezetői ellen koncepciós pert indítottak, és bezárták a irodáját.

Kados, kadisa szent

Kehila közösség, hitközség. 

Kelé kódes „szent edények”, a tóradíszek összefoglaló elnevezése.

Ketuba házasságlevél, melyet az esküvő alatt felolvasnak. Részletesen lásd:

Kiddus megszentelés. Ezzel a szertartással köszöntik a szombatot és az ünnepnapokat. Áldást mondanak a bor felett az ünnep beköszöntekor. Ez a szertartás az otthoni liturgiában kapott szerepet, de ünnepek előtt a zsinagógában is elmondják.

Kohanita A bibliai Lévi törzs (Áron) leszármazottait nevezik kohanitáknak. A kohaniták a Szentélyben való szolgálattétel kiváltságát kapták Mózestől. Mára már nem papi szerepet töltenek be, de a vallási életben bizonyos kiváltságokat és megszorításokat élveznek. Elsőként hívják őket a Tóraolvasáshoz és ők mondják a papi áldást. Kohaniták nem vehetnek részt a halottak körüli munkákban és nem vehetnek feleségül elvált nőt.

konskripció:

Kupa (kupat) pénztár, jótékonysági kassza. 

Lévita rangban a kohaniták után következő zsidók, akik szintén Lévi törzséből, de nem annak papi ágából származnak. A kohaniták után hívják őket a Tóraolvasáshoz, és a kohanita áldásnál ők öntik a vizet a kohaniták kezére.

Luah: zsidó naptár, az ünnepek rendje.

Mahzor szó szerint ciklus, az ünnepi imakönyvek megnevezése.

Menóra hétágú gyertyatartó, a bibliai Szentély berendezési tárgya. A Szentély lerombolását követően a zsidó messianisztikus remények szimbóluma, a legelterjedtebb zsidó szimbólum. 

Mezuza jelentése ajtófélfa, de azt a pergamentekercset értjük alatta, melyet a mózesi törvény értelmében kis tokba helyezve az ajtófélfára szögeznek. A tekercsen tórai szövegrészek találhatóak, s írásuk szigorúan szabályozott.  A mezuza parancsa a MÓZ versre vezethető vissza. 

Micva eredetileg parancsolat, isteni rendelet, a későbbi szóhasználatban sokkal tágabb értelmet kapott és ma már minden erkölcsi kötelességet és jócselekedetet jelent.

Mikve rituális fürdő, amelynek legfontosabb kelléke az élővíz. Kötelező mikvébe menni és ott teljesen alámerülni asszonyoknak a menstruációt vagy gyermekszülést követően, a zsidóságba betérőknek, és férfiaknak bizonyos ünnepek előtt.

Minhag szó szerint „szokás”. Egyes közösségek olyan szokásai, melyet vallási törvények nem írnak elő, mégis kötelező erővel bírnak az adott közösségben. A rabbinikus vélemény szerint: „Minhag Jiszrael – Tora”, azaz a zsidó nép szokásai tórai parancs érvényűek.

Minjan, minjen: 10 felnőtt férfi közössége. Bizonyos vallási szertartásokat csak akkor lehet elvégezni, ha legalább tíz férfi van jelen.

Misna A zsidó hagyomány szerint Isten a Szináj hegyén átnyújtotta Mózesnek a Tant, mely ekkor még az írott és a szóbeli tant is tartalmazta. Az írott a Tóra, azaz Mózes öt könyve. A szóbeli hagyomány törvényei nemzedékről nemzedékre öröklődtek, s a 3. században Juda ha Naszi foglalta írásba, ez a Misna. A Misnának hat rendje (tk. fejezete van), melynek héber nevének (sisá szidré Misna) rövidítését nevezik Sasznak is. (lásd Sasz Chevra egyesület) A Misna nyelve s bibliainál későbbi héber, de előfordulnak benne görög és latin szavak is.

Mizrah kelet. 

Móhel A körülmetélést végző szakember. 

Neológ a magyar kongresszusi (1867/68) zsidóságnak nem hivatalos elnevezése, akik a szigorú hitéleten némiképp enyhítéseket tettek, a zsidó vallást a modern kor igényeihez próbálták igazítani.

OMZSA Országos Magyar Zsidó Segítő Akció. 1942–ben, elsősorban a munkaszolgálatosok támogatására létrehozott szervezet.

Orhim: árvák. 

Ortodox az 1867/68-as kongresszus óta a szigorúan vallásos, életüket a Sulchan Aruch törvényeihez igazító zsidókat nevezik ortodoxnak.

OZSSB: Országos Zsidó Segítő Bizottság, segélyszervezet a holokauszt következtében megélhetés nélkül 

Parokhet Tóraszekrény takaró függöny. A jellegzetes, kegytárgyakon használt zsidó szimbólumok (oroszlánok, kőtáblák, Dávid–csillag, stb.) mellett általában felirat is díszíti, mely az az adományozó mellett az adományozás évét, a használó közösséget stb. is feltünteti.

Paszul érvénytelen, alkalmatlan. A meghibásodott rituális célokra használt tárgyak paszullá válnak, többé nem használhatóak. Rituális célokra használt kéziratok (Tóra, mezuza) esetében a betűk lekopása, elkenődése, olvashatatlanná válása, a pergamen elszakadása stb. jelenthet paszullá válást.

Pinkasz a jegyzőkönyv héber megnevezése.

Póseh, paszul: érvénytelen, alkalmatlan. A meghibásodott rituális tárgyak paszullá válnak, többé nem használhatóak. A paszul tóratekercsek, pergamenek ha már nem javíthatóak, akkor genizába (lsd. ott) kerülnek, majd rituálisan eltemetik őket. 

Rabbi tanítómester.

Ros Hakahal Hitközségi elnök. 

Siviti tábla A zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt található a sivviti tábla. Nevét a rajta szereplő zsoltáridézet kezdő szaváról kapta: „Sivviti Adonáj …. Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam” (Zsolt 16:8). 

Sófár kosszarvból készített kürt, melynek megfújása jelzi – egyebek mellett – a zsidó újévet. 

Sóhet, sakter: kóser mészáros, aki jártas a kóser vágás szabályaiban. 

Sulhan Aruh Joszéf Karo (1488–1575) cfati rabbi által szerkesztett négykötetes törvénykönyv, melyben összegyűjtötte és rendszerezte a vallási törvényeket. Nyomtatásban először 1564-ben, Velencében jelent meg. A gyakorlati élethez igazodó kivonatát Slomo Ganzfried ungvári rabbi készítette el 1864-ben.

Szédertál Peszah ünnepének első két estéjén a Haggada felolvasása mellett meghatározott rendben (a széder jelentése rend) szimbolikus ételeket kell fogyasztani. Ezen ételek rituális rendben való elhelyezésére szolgálnak a szédertálak. A szédertálak többféle anyagból (porcelán, kerámia, ón, ezüst stb.), sokféle technikával készültek. Közös jellemzőjük, hogy az ételek helyes elhelyezését feliratokkal vagy egyéb módokon is segítik. 

Széfer könyv. 

Széfer Tora: a Tóra könyve. lsd.: Tóra

Széfer Zichronot emlékezések könyve

Szidur imakönyv, melyben a hétköznapi, a szombati és néhány fontosabb ünnepi ima található.

Szófer héber írnok.

Takkanot alapszabályok

Tallit imaköpeny, az a négyszögletű kendő, amelyben az imádkozást végzik. Hosszában a szélein fekete vagy sötétkék csíkok díszítik. Az ókorban általános viselet volt, ma már csak az imáknál használják. 

Talmud (jelentése: tanulás) A Talmud olyan enciklopédia, mely két részből áll: a Misnából és a Misna törvényeinek megvitatását, részletes kifejtését tartalmazó Gemarából. A Gemarában több mint háromezer tudós nézeteit, vitáit olvashatjuk a tórai törvények értelmezéséről. A Misna héber, míg a Gemara arameus nyelvű. A Talmud nem törvénykönyv, hanem döntvénytár, melynek jellemző eseteinek figyelembevételével döntenek a rabbik a felmerülő vitás kérdésekben. Két változata létezik, a Jeruzsálemben szerkesztett Talmud Jerusalmi, és a Babilóniában szerkesztett Talmud Bavli. A Talmud Bavli nyomtatásban először 1488 és 1519 között, míg a Jerusalmi 1523-ban jelent meg. A Talmudnak minden kiadása sztereotip, azaz mindegyikben ugyanazon szöveg ugyanazon az oldalon és sorban található. A Talmud tanulmányozása a zsidó férfiak szent kötelességévé lett, s nem csak a rabbinak, tudósnak készülők, hanem a hétköznapi emberek is rendszeresen tanulták. A zsidóellenes mozgalmak céltáblájává is vált: számos hamis fordítás látott napvilágot, melynek következtében példányait elégetésre, megsemmisítésre ítélték.

Tfillin imaszíjak. Szíjakkal ellátott két bőrtok, melyekben pergamentekercsek vannak tórai szöveggel. Egyiket a bal karra, másikat pedig a fejre teszik fel a hétköznapi reggeli ima közben. Alkalmazásának törvénye a „S legyen jelül kezeden és homlokkötőül szemeid között, mert kéz erejével vezetett ki bennünket az Örökkévaló Egyiptomból.” (2Móz 13, 16) mondatra vezethető vissza.

Tóra Mózes öt könyve, melyet a zsinagógákban a meghatározott előírások alapján készített hagyományos tekercs alakban használnak. A zsidó hagyomány szerint Mózes a Szinájon együtt kapta az írott Tórát a szóbeli Tórával (Talmud), azaz az írott Tóra csak a későbbiekben írásba foglalt magyarázataival együtt. A zsinagógákban minden szombaton felolvasnak egy-egy nagyobb fejezetet, a hetiszakaszt, így Mózes könyveinek egy év alatt érnek végére, melyet a Tóra örömünnepén fejeznek be és kezdenek elölről.  

Tóraékszerek a tórakorona, rimonpár, tóravért összefoglaló elnevezése.

Tóravért: fémből készült dísz, melyet az összecsomagolt tóratekercsre függesztenek, elsősorban díszítési céllal.

Tréfli eredetileg széttépettet jelent, mai értelemben a kóser ellentéte, tisztátalan, nem fogyasztható.