Tavaszi ünnep az egyiptomi szabadulásra emlékeztető pészah. A történelmi eseményre és az isteni csodákra emlékeztető nyolc napos ünnep során tartózkodni kell a kovászos ételek fogyasztásától, ezért az ünnep jelképe lett a macesz, vagy kovásztalan kenyér. Az ünnepet a szédereste vezeti be, melynek során meghatározott rendben kell elfogyasztani olyan rituális ételeket, melyek az egyiptomi szolgaságra és a szabadulásra emlékeztetnek. Az est szertartáskönyve a haggada, melyben a történelmi események leírása mellett szerepelnek az elmondandó imák, énekek és egyéb kapcsolódó történetek is. A széderesti vacsora hagyományos kellékei a szédertálak, melyeken több esetben külön kis tartók szolgálhatnak a jelképes ételek elhelyezésére. Vannak emeletes szédertálak is, melyeken elkülönítve lehet elhelyezni a maceszlapokat.
A 18-19. században a zsidók többsége még falun élt, s házaló kereskedésből, terményfelvásárlásból, a földesúri javak bérletéből tartotta fenn magát, népes családját és a zsidó közösségi intézményeket. A reformkorban fokozatosan bekapcsolódhattak az akkoriban fejlődésnek induló magyar ipar megteremtésébe, s a modernizáció fontos elemévé váltak.
A később világhírűvé váló herendi porcelángyárat Fischer Mór tatai fazekas alapította 1839-ben. A herendi gyárban készült szédertálak között két különleges, széderező család festett képét ábrázoló is található. Mindkettő peremén a szédereste hagyományos mozzanatainak felsorolása látható kis medaillonokban. A tálak öblébe egy-egy széderestét tartó családot festettek. Mindkét kép olyan, amely a zsidó közösségben ismert volt a tizenkilencedik század közepe-vége felé. A rózsaszín tálban lévő kép az 1609-ben megjelent egyik első illusztrált, nyomtatott széderesti elbeszélés, a velencei haggada egyik jelenete után készülhetett, míg a kék tálban lévő Oppenheim 1867 körül készült széderjelenetének adaptációja.
A rózsaszín szédertál a Magyar Zsidó Múzeum első tárgyai közül való: 1914-ben került a gyűjteménybe a pápai Lövy Lipót ajándékaként. A kék tálat 1945 után, a Joint anyagi segítségével vásárolta meg a múzeum.
A vésett jelenettel készített ón szédertál a zsidó–keresztény ikonográfiai kapcsolatok érdekes emléke. A tál öblében az első rézmetszetekkel díszített nyomtatott haggada, az 1695-ben megjelent amszterdami haggada széderjelenete látható. Az amszterdami haggada képei széles körben elterjedtek, amit elősegített, hogy más haggadakiadások is átvették a képeket, és akár kisebb-nagyobb módosításokkal is, de folyamatosan használták, újranyomták őket. Gyakoriak voltak az olyan kiadások is, amelyekben a fametszetes velencei haggada és a rézmetszetes amszterdami haggada képeiből egyaránt válogattak, nem törődve az eltérő technikai háttérrel.
Az amszterdami haggadát Salamon ben Joseph nyomtatta, illusztrátora Abraham ben Jacob volt, aki kereszténynek született, majd felnőttként tért át a zsidó hitre. Abraham ben Jacob ismerte Matthaeus Merian 1625 és 1630 között megjelent Icones Bilicae című sorozatát, azaz az Ó- és az Újszövetség történeteihez készült rézmetszeteit. A haggada illusztrációinak elkészítéséhez Abraham ben Jacob Merian képeit használta úgy, hogy a keresztény szimbólumokat elhagyta, esetleg kisebb-nagyobb módosításokkal igazította hozzá a képeket az új tartalomhoz.
Széderjelenete az utolsó vacsora jelentét használja.
A képek elterjedtségét jelzi, hogy nem csak nyomtatott könyvekben, hanem fém- és kerámia tárgyakon is találkozhatunk velük.
A 18. századi óntálon a jelenetet a képhez illő, Mózes második könyvéből vett idézet keretezi:
וככה תאכלו אתו
מתניכם חגרים נעליכם
ברגליכם ומקלכם בידכם -פסח הוא לה''
„Ekképpen egyétek azt: csipőitek átövezve, saruitok lábaitokon, bototok a kezetekben, egyétek azt sietséggel, pészah az az Örökkévalónak.”
Sárgaréz. Három oszlop három emeletet és egy fedéllapot tart. Az emeletek kerek lapok, a fedél boltozatos. Rajta a széder ételei számára oszlopocska, tetején és öt hajlított karján egy-egy tálka.
Fém,emeletes. Négy lapját három oszlop tartja. Alasó és felső emeletének rácsos pereme van. A legfelső emeleten gazdag vésett díszek. Közepén virágváza alakú tartóból hat hajlított karon hat tálacska.
Fém. Emeletes sima lapját, boltozatos tetejét három oszlop tartja. Legfelső lapjának felfelé hajló peremén szőlőfürtös, leveles koszorú fut körbe. Középen harangidom tart öt hajlított karon egy-egy tálacskát. Középen kiemelkedően a hatodik tál.
Bádog. Négy emeletét és fedelét három oszlop tartja. A fedélen és lefelé hajló peremén trébelt kagylós díszek. Közepén oszlop, mely hat díszes kart tart, ezeken egy-egy tálcácska, karika a függönyöknek. Özvegy Ewiland Rezsőné ajándéka (Bp. V. Visegrádi köz 5)
Bádog, három sima lapját és fedelét három oszlop tartja. Tetejének közepén Dávid-csillag alakú kivágat.körülötte ráforrasztva hat kis tálka. E körül applikált héber felirat:
זרוע=sült hús
ביצה=tojás
חרוסת=charojszesz
מי מלח= sós víz
כרפס=zöldség
מרור=keserű gyökér
A fedél körül karika a függöny számára. Négy darabból álló batiszt függöny van rácsíptetve
Ón, Emeletes, három oszlop négy emeletet tart. A legalsó és felső emeletnek rácsos pereme van. A legfelső emeleten vésett inda és virágdíszek. Közepén virágváza lakú tartóból hat hajlított karon egy-egy tálka. Állapota: darabokra törött, de minden része megvan.
