Haggadák / Haggadoth

Collection Items

• 

  OMZSA Haggada Haggadah published by the National Hungarian Jewish Relief Action

  Pészach ünnepe történelmi gyökerű vallási ünnep, melynek során az egyiptomi szabadulásra, a történelmi néppé, szabad néppé válásra emlékeznek a zsidó közösségekben. Az ünnepet a rituális étkezéssel szertartásossá tett szédereste vezeti be, melynek során felolvassák a haggadát.
  A Haggada tartalmazza az egyiptomi kivonulás történetét, az ünnepi szokásokat, imákat, s egyben a szédereste szertartáskönyve is.
  A haggada szó szerint elbeszélést jelent, s arra a bibliai parancsra utal, amely a zsidó nép kötelességévé teszi a kivonulás történetének generációról generációra való továbbörökítését. Írásba foglalása, szerkesztése ugyanarra az időszakra tehető, amikor a judaizmus többi, korábban csak szóban továbbörökített hagyományát is lejegyezték, az időszámításunk szerinti 3–6. század közötti időszakban.
  A szöveget gyakran kísérik illusztrációk, melyek vizuális kommentárként jelennek meg az ősi szöveg mellett. Képi világuk a zsidó nép szabadulásának bibliai történetét aktualizálták minden korszakban.
  Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942-ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészítette ki.
  A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben
  1930-ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották.
  Az 1940-es években Munkácsi Ernő és Ribáry Géza is vezető szerepet töltöttek be a Zsidó Múzeumban, így a kiadványból több példány is található a gyűjteményben.
  
• 

  Hagada sel peszah

  1946-47-ben, a Hasomer Hacair debreceni haksaráján írt és részben nyomtatott hagada.
  

  Tags 50objects
• 

  Haggada

  Az 1767-ben Metzben megjelent hágádá érdekessége, hogy – a terület etnikai jellemzőit figyelembe véve – a héber szöveg mellett jiddis és ladino fordítást is tartalmaz, azaz az askenáz és a szefárd közösség nyelvén is közvetítette a héber nyelvű tartalmat. Francia nyelvterületen ez volt az első illusztrált hágádá kiadás, melynek képeit Jacob Proops Amsterdami hágádájából vette, aki viszont – prozelita munkatársának köszönhetően –Matthaeus Merian Icones Biblicae sorozatát adaptálta. A metzi hágádá levéltárunkban fennmaradt példányának címlap tükrét a nyomdában üresen hagyták, s oda csak a könyv megvásárlását követően, Pozsonyban írta be nevét tulajdonosa.
  
  

  The curiosity of the Haggadah published in Metz in 1767 is that the Hebrew text is accompanied by both Yiddish and Ladino translations, the languages of the Ashkenazi and the Sephardic communities, which can be understood by the ethnic characteristics of the area. This was the first illustrated Hagaddah edition printed in France. The illustrations were taken over from the Amsterdam Haggadah of Jacob Proops, who adapted, thanks to his proselyte colleague, Matthaeus Merian’s Icones Biblicae series. The title page was left blank by the printing house and was filled out in Bratislava only after the purchase of the Haggadah, where the owner wrote his name on it.

• 

  Haggada

  Nyomtatott. Rézmetszetekkel, magyarázatokkal. Anton Schmied nyomda Abarnabel kommentárjával.
• 

  Hagada sel Peszah - tekercsben

  nyomtatott, két rúdra tekercselt hagada

  Tags Israel
• 

  Haggada

  A hagada az egyiptomi kivonulásra emlékező szédereste szertartáskönyve. A történet jobb megértése érdekében gyakran illusztrált kiadásokban is megjelentetik.
  A történet szerint Rabbi Eliezer, Rabbi Josua, Eleazar ben Azarja, Rabbi Akiva és Rabbi Tarfon hajdanán Bné Braqban egészen hajnalig magyarázták a kivonulás történetét, s reggel tanítványaik figyelmeztették őket, hogy felkelt a nap, elérkezett a hajnali Smá mondásának ideje. A jelenet a középkor óta gyakran ábrázolt jelenete a kéziratos, majd a nyomtatott hagadáknak is.
  Az illusztrációk általában kortárs környezetbe helyezik a jelenetet, párhuzamba állítva a talmudi bölcseket a korszak jelentős rabbijaival. A Singer-Schlesinger hagada az öt bölcs képében a híres pozsonyi Szófer család tagjait jelenítette meg; balról jobbra: Akiva Eger, Hatam Szófer apósa, mellette leghíresebb responzumgyűjteménye alapján Hatam Szóferkét ismert pozsonyi rabbi, majd az ő fiai, Ktav Szófer és Sevet Szófer ülnek. Az árkádok alatt az elképzelt Bné Braq látszik a felkelő nap sugarai alatt. A kép a könyv megjelenésének idejében jól ismert, korábban már sokféle formáéban megjelent portrék és tájképek montázsa. A híres rabbik szinte ikonikussá vált képei korábban már megjelentek képeslapokon, újságokban, falra akasztható képeken, de akár kihímezhető változatban, textilre nyomtatva is. A háttérben a bné braqi városkép elképzelt város, a 19. század végétől elterjedt orientalizáló Szentföld ábrázolásai köszönnek vissza rajta, baloldalon Ráhel sírjának közismert képével. A hagadában megjelenő többi tizenkét képes oldal mindegyike más és más: láthatóan a nyomdában rendelkezésre álló képeket kombinálták, de éppen ezért nem alkotnak egységes vizuális világot.
  
  A hágádát megjelentető kiadó a közép-európai zsidó kultúra szimbolikus jelensége. Pozsonyban alapították azért, hogy a Schreiber Mózes Hatam Szófer című művét kiadják, majd Bécsbe költözött, és a héber könyvek egyik legjelentősebb kiadóvállalatává vált – jelentős pesti leányvállalattal. Az Anschluss (1938) után Tel Avivba költöztek, ahol a német „Schlesinger” nevet héberesítették, s „Sinai Publishing House”-ként működnek napjainkig.
  
  Pészahi Hagada. A magyar szöveg Singer Leó várpalotai rabbi fordítása. Pest: Schlesinger, 1929. 64 oldal, 12 illusztrációval.
• 

  Amszterdami haggada Amsterdam haggadah

  Amsterdam Haggada, térkép-melléklet ebből a példányból hiányzik.
• 

  Hagada

• 

  Haggada sel Pesah

• 

  Haggada sel pesah

  A prágai haggada (Prága, 1527) reprint kiadása, és a kísérőtanulmánya

• Judaika gyűjtemény / Judaica
  • Peszah tárgyai / Objects for Pesach
    • Haggadák / Haggadoth