Browse Items (13024 total)
-
-
Mózes öt könyve - Hamisa Humsé Tora
A Biblia első magyar fordítását zsidó használatra Bloch Móric jelentette meg 1840-ben. Bloch Móric 1815-ben született, fiatal korában hagyományos zsidó oktatásban részesült, de emellett a világi tudományokkal is megismerkedett. Tanult görögül és latinul, majd Pesten és Párizsban járt egyetemre. 1840-ben, amikor a pozsonyi országgyűlésen felmerült a zsidók egyenjogúsításának kérdése, Eötvös József kérésére hazatért, hogy részt vegyen a zsidó közösség modernizálásában és magyarosításában. Ennek része volt, hogy 1840-41-ben az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelentette Mózes öt könyvének magyar-héber kétnyelvű szövegét. Bloch a fordítás mellett a szöveget „jegyzetekkel fölvilágította” – azaz a Talmudból vett magyarázatokkal egészítette ki fordítását. A Biblia további részeinek fordítását is tervezte, de ebből csak az „Első jósok” azaz a korai próféták könyveinek fordítása jelent meg. Ő volt a szakmai lektora az első magyar nyelvű zsidó imakönyvnek (lásd.42 tétel) is. Munkásságának elismeréseképp a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta, ő lett az első zsidó akadémikus – néhány évvel később bekövetkező kitéréséig az egyetlen. -
Mózes portré Portrait of Moses
Felirat az érme hátoldalán: Részlet a Tízparancsolatból (Mózes2. 20.3 Ne legyen más istened rajtam kívül!)
לא יהיה לך אלוהים אחרים על פני
Inscription on the back: Taken from the Ten Commandments (You shall have no other gods before me.) -
Mózes törvényhozási éptana
... s a későbbi héberek gyógytudományának rövid vázlata -
-
-
-
Mózes-fej
Michelangelo másolat? -
-
Mózest vizet fakaszt a sziklából
Fényes Adolf (Kecskemét, 1867 – Budapest, 1945) festészeti tanulmányait 1884-ben kezdte, majd weimari és párizsi tanulmányait követően Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. 1898-tól egyik alapítója lett a Kohner Adolf támogatásával működő szolnoki művésztelepnek. Fényes Adolf apja Fischmann Simon kecskeméti rabbi, anyja a pesti zsidó közösség első rabbijának, Wahrmann Izraelnek az unokája. A neves családból származó, kiváló festő több képe szerepel a Zsidó Múzeum gyűjteményében. Mózes vizet fakaszt a sziklából című festményét Krausz Simon, a vakmerő tőzsdei üzletkötéseiről híres bankigazgató vásárolta meg a múzeum számára 1922–ben, a közvetítésre pedig Kóbor Tamást, az Újság – később íróként is jelentős – munkatársát kérte fel. A festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor a pusztai vándorlás során Mózes a Hóreb hegyen botjával a sziklára üt, és isteni beavatkozással vizet fakaszt belőle. A bibliai szöveg folytatása az Amalek elleni küzdelemről és győzelemről szól – így a szöveges hagyományban járatosak számára a részlet felidézhette a nemzedékről nemzedékre feltámadó zsidóellenes támadások történetét is (2Mózes 17. fejezet).