Browse Items (12965 total)
-
A Goldmark terem látványterve, 1931
Tauszig és Róth terve, a Goldmark terem építési iratai közül -
Havdala - serleg Goblet used for Havadalah
Kerek boltozatos talpán trébelt levélkoszorú, hengeres nyéllel. Harangidomú felső részén alul kettős leveles koszorúban vésett héber felirat:
כום 'שועות אשה
ובשם י''י אקרא
" A segítség poharát emelem és az Örökkévaló nevét hirdetem" / 118. zsoltár 13. verse/ Alatta FR betűk. Hátán laposan trébelt kagylós és leveles dísz.Tags Catalog1916 -
Csengő
Ezüst. Harang alakú. Testén héber felirat. Szögletes nyelén ugyancsak héber felirat, végén gomb. Pesth, TB mesterjegy és beütés
Felirata:
זאת נעשה ע''י אלופים עבר עט אנטר
גבאים מהברה מננחה נכונה
פה אובו ישר בשנת תקצח לפק
"Készült a Chevra Menucho Nöchauno (temetkezési egylet vezetői, fő és algabbái által Óbudán az 598-ik (1838) évben.
Főgabbajok: r Hoffmann I.Engel, r. Jakov Léb Drucker, r. Hers Beer Jenő, r. Simson Hess Frey
Algabbajok: Reb Mordecháj N.I., r Gurnzel Weitzon, r. Joszef Mordecháj G.H., r. Wolf Ziombik. -
Tóramutató
Ezüst. hengeres szára gömbben kezdődik, majd tojás alakú, három gömbbel osztott. Egyik végén mutató jobb kéz, másik végén kettős lánc. -
-
Fedeles serleg
Ezüst. Nyolc osztású domború talpazatán vésett díszek. Baluszteres nyél. A kehely négy mezőre osztott. Egy-egy mezőben vésett bibliai jelenet: Izsák feláldozása,-Mózes megtalálása a tengeren,-az égő csipkebokor. A negyedik mezőben héber felirat. Domború fedelén vésett indás díszítmény. Tetején levelekből kiálló hajlított szár.
Felirata:
מנחת מזכרת
לחג חנכת בית התפלה
מאת ה''ק מו''ה דודגאנז נ''י
ע''ז הצנועה מרת שרל ת''י
בשנת תריט לפק
No.31. Pest,izr. C Gemeinde
Ganz Dávid és neje Szórel emlékajándéka az imaház
felavatási ünnepélye alkalmából a 619-ik (1859) évben a kis időszámítás szerint. -
Mezüze-tok
Tags Catalog1916 -
Zsámbéki zsinagóga belső
A frigyszekrény a bima oszlopaival -
-
Kohn Sámuel mellszobra
Kohn Sámuel bronzszobra a zsidó múzeum megrendelésére készült 1935-ben, Kohn Sámuel fiának, Kovács Gézának anyagi támogatásával.
Kohn Sámuel a híres bajai rabbi, Kohn Schwerin Götz unokájaként született 1841-ben. A kismartoni és a pápai jesívák után rabbiképesítését a korszak modern zsidó tudományosságának egyik fellegvárában, a breslaui rabbiképzőben szerezte. 1866-ban választották meg a Dohány utcai zsinagóga rabbijának, ahol ő vezette be a magyar nyelvű prédikációkat.
1884-ben jelentette meg „A zsidók története Magyarországon” című munkáját, melyben újszerű elméletet állított fel: e szerint a magyarországi zsidók a nyolcadik században egy évszázadnyi időre zsidó hitre tért kazárok leszármazottai, akik „mózesvallású magyarokként” a honfoglaló magyarsággal egyszerre érkeztek a Kárpát-medencébe. A kazár rokonság elméletét tudományos körökben már megjelenésének évében megcáfolták, de az erőteljesen asszimilálódó magyarországi zsidó közösségben mégis nagyon népszerű lett. A gyökértelenséggel vádolt zsidó közösség előszeretettel hivatkozott Kohn elméletére, jóllehet a magyarországi zsidó közösségek története nem folyamatos: a középkori előzmények után a török hódoltság időszakában, majd a tizennyolcadik századi újratelepítés során a zsidó lakosság többször kicserélődött. Elmélete a későbbi történetíróknál is megjelent, s szinte máig meghatározza a magyar zsidók történeti tudatát.
Kohn Sámuel történetíróként jelentőset alkotott: összegyűjtötte a magyar történelemre vonatkozó héber forrásokat, és ő írt először magyar zsidó régiségekről, a zsidó történeti források összegyűjtésének és megőrzésének szükségességéről. Vezetésével állították össze azt a kiállítást, mely 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére rendezett Ezredéves Kiállításon elsőként mutatta be a magyarországi zsidók tárgyi–történeti emlékeit. Ennek a gyűjtésnek egy kis töredéke lett a húsz évvel később megnyílt zsidó múzeum törzsanyaga.
Szobrát a jeles zsidó szobrász, a szintén Bajáról származó Telcs Ede készítette el a múzeum felkérésére, Kohn fiának anyagi támogatásával. Telcs a korszak elismert művésze volt. Ő készítette egyebek mellett a nemzeti romantika költőjének, Vörösmarty Mihálynak szobrát csakúgy, mint a Hősök terén álló emlékművön Szent László király alakját.
A zsidó múzeum megrendelésére a híres 19. századi rabbi, Löw Lipót és a magyar nyelvű zsidó költészet jelese, Kiss József szobrát is elkészítette. Kohn Sámuel szobra 1936-ben a Kongresszusi kiállításon volt először látható, majd azóta folyamatosan az állandó kiállítás része.