1872-ben épült, az 1868-as zsidó kongresszust követően a magyarországi zsidó irányzatok között kialakuló ellentétek álltak megépülésének hátterében. Az ország zsidósága a kongresszus után ortodox, status quo ante és neológ hitközségekre szakadt. Az ortodox és a status quo zsidók nem fogadták el magukénak a Dohány utcai zsinagógát. A „Dohánnyal” való versengés szellemében a status quo közösség révén született meg a „Rumbach zsinagóga” a híres bécsi szecessziós építész, Otto Wagner tervei alapján.
(mazsihisz.hu)
Európa legnagyobb, 6000 főt befogadó zsinagógája Ludwig Förster bécsi építész tervei alapján épült, a korszakban formabontó öntöttvas szerkezettel. Förster szerint minden zsinagógát az egykori salamoni szentély bibliai leírása alapján kell felépíteni, és ez a hatás érződik a „Dohány” térkezelésében, anyaghasználatán és díszítőmotívumain is. Az 1930-as években a nagytemplomhoz hozzáépült, stílusában a temploméval megegyező zsidómúzeum, melynek helyén egykor Theodor Herzl szülőháza állt.
Eredeti tulajdonosa Josef S. Shubow tábori rabbiként szolgált az amerikai hadseregben, egyike volt azon rabbiknak akik Goebbels kastélyának elfoglalása után széderestét rendeztek a zsidó katonáknak.
