Browse Items (12948 total)
-
Móhelkönyv
A közösségben történt halálesetek is rögzítő hevrakönyvek mellett másik elterjedt jegyzőkönyvfajta a móhelkönyv, mely a körülmetélésék feljegyzésére szolgál. A móhelkönyvek tartalmazzák az újszülött fiúnak és apjának héber nevét, valamint a körülmetélés idejét. Ezek mellett előfordul, hogy a körülmetélésre vonatkozó szabályokat, a szertartás során elmondandó imákat stb. is beleírják a móhelkönyvbe. A csévi móhelkönyvben a héber nevek és jiddis megfelelőit is felsorolják. Erre azért volt szükség, mert a hagyományos zsidó névadási gyakorlatban az újszülött gyermek nem kaphatja élő szülője vagy nagyszülője nevét, a névmegfelelések viszont nem mindenki előtt voltak ismertek. A pirossal írt jiddis névváltozatok mellett feketével felsorolták azokat a héber neveket, melyeket azonosnak tekintettek. Az eltérő kiejtésből adódó névváltozatok mellett a héber nevek német (jiddis) fordításai is felsorolják. Például a Hirs névnek (jelentése németül/jiddisül: szarvas) a héber Cvi (jelentése héberül: szarvas), illetve a Naftali név felel meg. Ez utóbbi Izrael egyik törzsének neve, melynek jelképe a szarvas.
Illusztrációk/ Illustrations:
Címlap: Színes függöny keretezi a szöveget, koronával a tetején.
Title page: The text is framed in a multi-colored curtain. A crown on top.
2a: Éliás széke két oszlop között / Eliyah's chair between two columns. -
Tfilinzacskó
A mezuzához hasonlóan a tfilin is olyan tárgy, mely a szent szövegek idézeteit tartalmazza, és az Örökkévaló parancsolataira emlékeztet. A tfilint a hétköznap reggeli imához helyezik fejükre és kezükre a felnőtt zsidó férfiak. A szófer által írt pergamendarabokat marhabőrből készített kocka alakú tokokba helyezik, melyekhez hosszú szíjak csatlakoznak. A tokok és a szíjak fejre és kézre illesztését szigorú előírások szabályozzák. A tfilinek védelmére gyakran papírból vagy akár fémből készült tokokat készítenek, melyek használaton kívül védik a rituális imakellékeket.
A tfilin tárolására, szállítására hagyományosan hímzett tfilin-zacskókat készítettek, de természetesen ebből is készültek egyszerűbb darabok is. A huszadik század elején, Jeruzsálemben készült pamutvászon tfilin-zacskón a tfilin felhelyezésekor elmondandó áldások és a tfilin szabályai olvashatóak. Valamennyi szöveg és dísz azokkal a nyomóklisékkel készült, melyeket az imakönyvek, térképek vagy akár képeslapok nyomtatásánál használtak, és a szövegek elhelyezése is az imakönyvek gyakorlatára emlékeztet.
A tfilinzacskó másik felén a jeruzsálemi nyomda további kliséiből készült összeállítás látható. A kompozíció közepén a menóra zsoltár, mellette kétoldalt pedig 4-4 szentföldi látnivalót ábrázoló ovális kis medaillon látható. A menóra alatt olvashatjuk a készítő nyomdász, Avraham Mose Luncz nevét. Luncz a cári Oroszországból tizenöt évesen, 1869-ben költözött Jeruzsálembe, ahol tudósként, szerkesztőként lett ismert. Munkássága azokra az évekre esik, amikor az első alija keretében több mint 50000 új bevándorló érkezett az addig gyéren lakott sivatagi területre. Új városokat építettek, Eliezer ben Jehuda kidolgozta a modern héber nyelv alapjait, és létrehozták az új ország első intézményeit. A tfilinzacskóra nyomtatott képek között már új településeket is láthatunk, a Rothschild báró adományából 1882-ben alapított Rison LeCiont és Zikhron Jákovot, valamint a Haifai kikötőt. A többi kis képen a hagyományos zsidó zarándokhelyek: Dávid király sírja, Dávid tornya, a Siratófal, Cfat, Absalom síremléke, a Machpela barland és Ráhel sírja láthatóak.
-
Gyertyatartó Candleholder
Ezüst, préselt. Domborított un. bécsi rózsás díszítés. Kerek, rózsákkal ékített talp, lapított nodusz, díszváza idomú szár, három íves kihajló és egy egyenes középső kar, amelyek kiemelhetők. Talpán körben vésett héber nyelvű felirat: "Adomány a vezetőktől Mojse Leib Kon Pinchasz-Smuel Stern Duved Deuts Jakov Blau részére/1875. Jelzett. -
Tóravért
Ezüst, kalapált. Díszítése cizellált, véset és csavarokkal applikált.
Volutás, pajzsos, növényi, valamint un. bécsi rózsás mustrával gazdagon borított. Felül levéldíszes korona, kétoldalt oroszlánfigurák, közepén az ünnepjelző lemezek kerete. Jelzett. -
Emancipációs törvény
Az 1849 július 28-án elfogadott zsidó emancipációs törvény falragaszának fénykép-másolataTags 1848-1849 -
Szomory Dezső fényképe
Szomory Dezső író, drámaíró -
Ázriel Brill országleírása
A nyomtatvány a korabeli Magyarországról szóló ismeretek összefoglalását kísérelte meg. Megyénként írja le a természeti és gazdasági jellegzetességeket, a területen található hegyeket, folyókat, terményeket, a megyében lévő városokat, mezővárosokat. Megadja a megyében lakó nemzetiségeket, a házak és a lakosok számát. Ezt követően ismerteti a terület nevezetességeit, a zsidó és a magyar szempontból fontosakat is. Olvashatunk a pozsonyi és a bonyhádi jesivákról, a budai egyetemi nyomdáról – ahol ezt a táblát is nyomtatták! – valamint az óbudai zsinagógáról és mikvéről. Esztergomnál megemlíti, hogy ott született István király, Székesfehérvárnál hogy évszázadokon keresztül a koronázó város volt.
A tábla jobb szélén a magyar történelem összefoglalása olvasható, a rómaiak korától I. Ferencig. A táblán követett közigazgatási beosztás alapján feltételezhető, hogy a pesti Király utcában élő Brill ismerhette Lipszky János 1808-ban latinul megjelent országleírását, s ennek adaptációjaként készítette el saját művét. Levéltárunk példányát Brill fia küldte az Ezredéves Kiállítás rendezőinek 1896-ban, akik ki ugyan nem állították, de a pesti hitközség levéltárában megőrizték.