Browse Items (12965 total)
-
-
-
Megillat Eszter
A rituális szövegek – köztük a Purim ünnepén felolvasott Eszter tekercs – hagyományosan pergamenre, kézzel írt betűkkel készülnek. A kevés 19. századi kivétel egyike Mordeháj Szófer papírra, rézlemezről nyomtatott, gazdagon illusztrált megillája. Mordeháj szófer sztam, azaz tóra, tfilin és mezuza író szófer volt, aki szakrális pergamenek írásával kereste kenyerét, de számos rézmetszete és illusztrált kézirata is fennmaradt. A papírra nyomtatott megillája rituális célra nem használható, inkább a haszkalapárti, polgárosult zsidó rétegek vásárolhatták.
Ez a tekercs három, összeragasztott papírlapból áll, melyre három nyomólemezről készült a szöveg és az illusztráció. A szöveg 11, különböző szélességű oszlopban jelenik meg. A tekercs elején gazdagon illusztrált keretben a megillaolvasásra mondandó áldás szövege látható. Mordeháj Szófer két helyen is megnevezte magát: az első, díszes betűkkel írt szó közepén apró, mikrografikus betűkkel, a tekercs végén pedig egy koronás palásttal díszített ovális mezőben: készítette Mordeháj Szófer sztam, Jozl Szófer sztam fia, a kis időszámítás szerint 594-ben (1834), Nyitrán.
-
Megilla és megillatok
Az ezüstből készült hengeres test belsejében feltekerve Eszter könyvének szövegét tartalmazó pergamen. A tokon lévő kis pajzson felirat:
ישראל דירירה הי'ו
I.D. 5619
(Derera Izrael a temesvári szefárd hitközség elnöke volt)
Tags Catalog1916 -
Esti és reggeli istentisztelet kántoroknak és kórusnak a 3 ünnepre
Tartalom:
Wiegenlied
Ma tovu
Ros Hodes Elul
Bracha lehaftara
Borchu
Jevorechecho -
Megillat Eszlár
1882. április 1-én Tiszaeszláron eltűnt egy Solymosi Eszter nevű 14 éves cselédlány, és a falubeli zsidókat a lány rituális meggyilkolásával gyanúsították. A nagy vihart kavaró, több mint egy évig húzódó vérvád-per a zsidók felmentésével végződött. A vád és a per részleteiről a korabeli sajtó részletesen beszámolt, a zsidók védője, Eötvös Károly két kötetes műben írta meg tapasztalatait. A közeli Ricsén élő Natan Liebermann Megilat Eszlár címen, héberül írta le az eseményeket. Műve nyelvi fordulatai, címválasztása a zsinagógákban Purimkor felolvasott Eszter könyvére (Megilat Eszter) utalnak, s ezáltal a perzsiai zsidók csodás megmenekülésével állítja párhuzamba az eszlári pert és a vérvád alóli felmentést. A Megilat Eszlár nem történetírói szándékkal született, hanem abba a hagyományba illeszkedik, amely egy-egy zsidó közösség megmenekülésének emlékére helyi purimokat, lokális „szabadulási ünnepeket” alakított ki. A munkácsi Blayer nyomdában kiadott művet a felmentő ítélet és a per lezárásának évfordulóin a környékbeli zsidó közösségek felolvasták.
***Tags 50objects -
-
-
-
Eszter könyve Book of Esther
A Pesti Izraelita Nőegylet leányárvaházának kiadása, 1943
A bevezető szövege:
„Eszter könyve a Tóra mellett a Szentírás legismertebb és legnépszerűbb könyve.
Mert ennek a könyvnek alapgondolata: az igazságnak természete, hogy győzzön; a gonoszságé, hogy elbukjék.
Mindaz, ami az erkölcsi világrend útjában áll, eltűnik, minden csoda vagy rendkívüli beavatkozás nélkül is. Ezért nem említi a könyv Isten nevét egyszer sem.
Így lett e könyv – melyet igen gyakran nagy elfogultsággal ítéltek meg – a vigasz forrásává mindazoknak, akiket a diadalmaskodni látszó gonoszság megtiport.”