Eredeti negatív: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár, ltsz: 4044, mérete: 6.4x8.8 cm, anyaga: üveg
Az aláírás szerint a képen Hirsch Zoltán, Zoli bohóc szerepel. Hirsch Zoltán letartóztatásáról és a Mosonyi utcai toloncházba szállításáról a Pesti Hírlap 1944. június 2-án adott hírt Letartóztatásának oka az volt, hogy az előírtnál kisebb csillagot viselt. Ezért nem valószínű, hogy a június 3.- i lapban megjelent kép őt ábrázolná.
Eredeti negatív: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár, ltsz: 4044, mérete: 6.4x8.8 cm, anyaga: üveg
Az aláírás szerint a képen Hirsch Zoltán, Zoli bohóc szerepel. Hirsch Zoltán letartóztatásáról és a Mosonyi utcai toloncházba szállításáról a Pesti Hírlap 1944. június 2-án adott hírt Letartóztatásának oka az volt, hogy az előírtnál kisebb csillagot viselt. Ezért nem valószínű, hogy a június 3.- i lapban megjelent kép őt ábrázolná.
Előfordulás más archívumban: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár, eredeti papírkép, ltsz: 65.945
A képen balról: Bojár Géza építész, Vértesi Aladár papírgyáros, Hajdú Géza nagybérlő, Glückstahl Andor ügyvéd, Freund István vezérigazgató, Káldi Jenő földbirtokos, Vadász Mihály ügyvéd,kormányfőtanácsos, Ádler Tihamér gyógyszerész, Radó Sándor színész és Brüll Alfréd, sportszervező.
Amíg a nők otthon szültek, fontos feladatot kaptak a szakképzett segítők, a bábák. A bábaság volt az első államilag felügyelt, oktatott és fizetett, elismert női foglalkozás. Az 1770-es évektől létező, egyetemek tanfolyamain történő bábaképzésben való részvételt II. József 1787-es rendelete tette lehetővé zsidó nők számára. Az 19. század végére az összes bábák negyede zsidó volt. A zsidó asszonyok általában ragaszkodtak a zsidó bábához, mert így elkerülhették a bábakeresztséget, azaz a gyermek erőszakos elkeresztelését. A bábák gyakran közreműködtek a körülmetéléseknél is, biztosítva a szakszerű egészségügyi felügyeletet.