MILEV

Browse Items (12965 total)

  • Berlinben kiadott emléklap a zsidó iskola 1807 -es kezdetének évfordulójára.
  • A zsidó hagyományban a halottakra a halálozási évforduló napján (judendeutsch elnevezéssel: jahrzeit) szokás megemlékezni. A megfelelő dátumok rögzítése, és a családi emlékezet számára való megőrzése miatt szokássá vált a halálozási napok feljegyzése. A hajdan díszes jahrzeit tábla pergamenre készült, s a betűk annyira lekoptak róla, hogy már szinte csak a hajdan tintával fedett részek relatív tisztasága alapján állapítható meg a szöveg. A központi motívum az osztrák császári koronával díszített baldachin alatt térdeplő Dávid király alakja, mellette a hárfa. A baldachin az elhalt családtagok neveiből és halálozási dátumaikból áll, a kivehető dátumok: 1844, 1854. A kép keretét két bibliai történet parafrázisa adja, a külső sorban Dávid király, a belsőben pedig József történetére utaló mondatokkal. A tárgy ismeretlen módon, 1911–ben került a gyűjteménybe. Régi leltári száma a 28–as volt, és a tárgy hátoldalán jelezték, hogy a gyűjtemény első pergamen darabja.
  • Az emancipálódó zsidó közösség legbefolyásosabb sajtóorgánumát, az Egyenlőséget 1881-ben alapította Bogdányi Mór, amely már az 1882-es tiszaeszlári vérvádper idején jelentőssé vált azzal, hogy rendszeresen tudósított a per tárgyalásáról. Szabolcsi Miksa, majd fia, Lajos főszerkesztősége idején a lap országos visszhangot kiváltó cikkeivel a neológ zsidó közélet megteremtőjévé és irányítójává vált. Az Egyenlőség hasábjain merült fel először egy magyar zsidó múzeum létrehozásának gondolata is. 1938-as betiltásáig a lap rendszeresen közölt a múzeummal, a múzeumi gyűjtemény fejlődésével kapcsolatos cikkeket. 1930-ban az újság félszázados jubileumát nyolcnapos ünnepségsorozattal köszöntötték, amelyen szinte minden hitközség és zsidó egyesület részt vett. A gratuláló levelek ezrei között kapta a szerkesztőség a Magyar Zsidók Egyesületének ezüstlemezre vésett emléklapját, amelyet az akkori főszerkesztő, Szabolcsi Lajos helyezett el a lap bábáskodásával megszületett Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében.

    Felirata:
    „Az Egyenlőségnek 50 éves jubileumára a magyar zsidóságért folytatott fáradhatatlan küzdelmének emlékére hálás szeretettel a Magyar Zsidók Egyesülete.”
    Budapest, 1930
  • Mérő Rózsi (Fuchs Hermanné) Szergényben született, tisztviselő volt. Túlélte a holokausztot, az 1950-es években gyárban dolgozott. Az 1960-as évek végén halt meg.
    Tags
  • A Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége Magyar Zsidó Hősi Halottak Emlékerdejében egy fa ültetéséről Dr. Dömény Lajos nevére, Österreicher Béla által
    Tags
  • Egy példány az amszterdami Rijkmuseumba került 1956-ban.
  • Halálozási emléklap (Jahrzeit tábla) terve
  • Újságból kivágott képes oldal a Duna Gőzhajózási Rt és a pesti Kereskedelmi Kamara díszoszlopaival együtt
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2