Sárgaréz. Hat hosszúkás vályú az olaj számára. Többször tagolt, kerek, lapos idomú, majd lelapított gömbben kezdődő henger nyél. Felül három karéjból álló függesztő.
1859. szeptember 6-án avatták fel a Dohány utcai zsinagógát. Az épületet a bécsi sztárépítész, Ludwig Förster tervezte, a frigyszekrény pedig a magyar romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes tervei alapján készült. Felavatásakor a zsinagóga korának legnagyobb zsidó imahelye volt. Az istentiszteleteket orgona és vegyes kórus kísérte, a rabbik kezdetben németül, majd magyarul prédikáltak. Az épület – amely a magyar zsidó közéleti és politikai események helyszíneként a magyar zsidó közösség szimbolikus terévé vált – elkészültének szimbolikus eseménye volt a zárókő elhelyezése a frigyszekrény belsejében, külön erre az alkalomra készíttetett ezüst vakolókanállal. Ezt a vakolókanalat és a zsinagóga kulcsait relikviaként, külön dobozban őrizte a közösség, majd a múzeum épületének felavatásakor a zsidó
közösségi emlékezetet őrző múzeumi gyűjteményben helyezte el.
Aranyozott ezüst. Talpán és osztott szárán levél és csigadísz. A szár tetején hármas kérdőjel alakú ék. A serleg felfelé szélesedik, gazdagon trébelt oszlopok között három állat alakja. Peremén héber felirat:
זאת נדב לח''ק ה''ה הרר
גדלי'' בריוו ז''ל עבהר
מעות קבורה שלו
בשנת תקצ ל'
A serleg peremére vésett héber felirat szerint, amely jóval a tárgy keletkezése után került rá: "Brief Gedaljáhn ajándéka a Chevra Kadisának sírhelyének ára fejében az 590. (1830) évben."
