A csehszlovákiai Marienbad Közép-Európa egyik legelegánsabb fürdővárosa volt. Kevéssé ismert, hogy látogatói között szép számmal voltak ortodox és haszid zsidók is. Az 1920-as évektől rendszeres látogatója volt a fürdővárosnak a nagytekintélyű munkácsi rabbi, Hájim Eleázár Spira, aki 1913-tól 1937-ben bekövetkezett haláláig vezette Kárpátalja legnagyobb haszid közösségét. A karizmatikus és ugyanakkor konfrontatív személyiségű, gazdag udvart fenntartó rabbinak nagyszámú híve volt, tömegesen zarándokoltak hozzá a tanácsot, gyógyulást kereső haszidok, sőt gyakran keresztények is felkeresték. Házának hatalmas konyháján nap mint nap számtalan vendég és szegény lakhatott jól. 1922-ben alapított jesivája államilag is elismert rabbiképző intézményként működött. Hans Lampalzer munkácsi fotográfus igazi lesifotósként fényképezte a jellegzetes viseletű kelet-európai ortodox rabbikat, majd a képeket jó pénzért, emléktárgyként árusította a haszid rabbik követőinek.
Aranyozott ezüst. Domborodó talpsávján trébelt, kagylós, leveles koszorú.Hengeres oldalán két sorban tizenkét nagy trébelt levélkagyló díszlik. Ezek közelében reneszánsz ízlésű vésett virágszálak. Boltozatos fedelén hat nagy trébelt kagyló, vésett héber felirattal:
ז''נ לח''ק חרר
יעקב ברלין
תקע לפק
" Ezt ajándékozta a Szent Egyletnek Jakob Berlin. Emléke legyen áldott. A kis időszámítás szerint 570-ben (1810)."
Tetején vésett No 57. Közepén kotlóstyúk idomú plasztikus félgömb. Kétágú, szárnyas angyalfejes billentyűvel és gyöngysoros kérdőjel idomú füllel. Az 1609-ben mesterré fogadott Hans Reiff nürnbergi ötvös műve.
Fedele peremén: Jákob Berlin(er9 ajándéka a Chevra Kadisának az 570. (1810) évben.
Jakob Berlin egyike azon első pesti zsidóknak, akik II. József idejében telepedtek itt le.
