MILEV

Browse Items (12905 total)

  • 2025_165_3.jpg
  • becalel.jpg

    Becalél plakett
    A politikai cionizmus gondolatával párhuzamosan a zsidó nemzeti gondolat a kulturális élet területén is megjelent. Ekkoriban indult a héber nyelvújító mozgalom, melynek eredményeképpen az évszázadokon keresztül a szakrális szférába visszahúzódó héber nyelv újra beszélt nyelvvé vált. A nemzeti művészeti megteremtésének kísérlete egybeesett az európai szecessziós mozgalmakkal, és elméleti és stíluskérdésekben is nagy hatást gyakorolt rá. A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Az intézet nevét Becalélról, a salamoni szentély építőmesteréről kapta, aki a zsidó művészet első alakja volt, s aki amellett, hogy a kellő mesterségbeli tudása volt, istentől eredő elhivatottsággal is rendelkezett.
    A Becalél Akadémia megálmodója, szellemi és művészeti vezetője egy bolgár–zsidó szobrász, Boris Schatz volt. Az ő elképzelései szerint alakították ki a részlegeket, melyekben egy-egy kézműves iparág oktatása folyt. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, Izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni. A Becalélon a szecessziós összművészet (azaz Gesamtkunstwerk) jegyében az új zsidó életforma minden szükséges tárgyát igyekeztek művészi kivitelben megtervezni és előállítani. Az előállított termékek jelentős része hétköznapi használati tárgy volt: szőnyegek, bútorok és edények, a többi pedig dísztárgy.
    A tárgyak stílusának kialakításánál a cionista eszmények által diktált stiláris elemeket használták. Ezek kialakításához gyűjtötték a tradicionális zsidó kézműves termékeket, és azok mintakincsét aktualizálva és új elemekkel bővítve alakították ki a jellegzetes, szecessziós Becalél stílust.
    Mintakincsükben elsősorban a héber betűk és az izraeli növények, állatok, tájképek részletei domináltak. Theodor Herzlnek, a modern politikai cionizmus megálmodójának profilja korai halála után nagyon hamar ikonikus szimbólumává vált a tárgyaknak.
    Herzl emlékplakettjét a Becalél vezető művésze, Boris Schatz készítette el bronzból.
    A budapesti Zsidó Múzeum 1936-ban felvette a kapcsolatot a Becalél Akadémiával, ami igazi szellemi áttörésnek számított, hiszen a magyarországi zsidó közösség hagyományosan anticionista volt. A Herzl plakettet 1936-ban, műtárgycserével szerezte meg gyűjteménye számára a Magyar Zsidó Múzeum.


  • Beckmalvine.jpg
  • Beckmarc.jpg
  • 69.14a.JPG

    Bronz. Beck Salamon (1885-..?) ügyvéd, újságíró. Befelé néző férfiprofil, hosszúkás fej, orrán szemüveg, tömött, rövid bajusz.
    Felirata: Dr. Beck Salamon 1935.
  • Becksoma.jpg

    kongresszusi küldött, Balassagyarmat
  • becsi bp zsidó muzeum kozos kiallitas.jpg
  • 65_1608.jpg

    Az Allgemeine Zeitung Illustrierte Judenzeitung melléklete (Nr. 9.)
  • Bhinat HaOlam.JPG

    Jedája Bedársi: Behinat Haolám. Jedája Bedársi (kb. 1270-1340) a zsidók franciaországi kiűzését (1306) követően írta „A világ vizsgálata” című, zsidó történelemmel foglalkozó költeményét, melyben a kiűzés történetét is összefoglalta. Műve olyan népszerű lett, hogy az egyik elsők között kinyomtatott héber mű volt, melyet hatvanhét kommentárokkal ellátott további kiadás követett. Kéziratos másolatai is léteztek, egyebek mellett a gyűjteményünkben lévő, 1562-ben készített másolat.
  • Beinkaroly.jpg

    ORI és Tanítóképző matematika tanára
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2